A hangsúlyosnak tekintett veszélyforrások közül több is természeti és környezeti kihívásokhoz köthető, a harmadik leggyakrabban említett veszélyforrás az emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz hiánya.
A 2015. májusában végzett felmérésből kiderült, hogy az emberek fele nagymértékben tart attól, hogy a klímaváltozás jelentős hatással lesz az emberiség életére. Ennek ismeretében érthető, hogy a legutóbbi vizsgálat során a 12 veszélyforrás közül a klímaváltozást jelölték meg legtöbben az első helyen, illetve közel minden második kérdezett az első három hely valamelyikén. A klímaváltozás „kiemelt” helyét magyarázza az emberek személyes tapasztalata és az, hogy a jelenség következményei egyre gyakrabban jelennek meg hírekben, a médiumok különböző műsoraiban, felületein. A második leggyakrabban választott veszélyforrás a tömeges népvándorlás volt, amely minden bizonnyal összefügg a lassan egy éve tartó migrációs válsággal.
Összességében öt kiemelkedő veszélyforrás volt, melyet a kérdezettek legalább 30 százaléka jelentősnek tart, ezek közül kettő – klímaváltozás, emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz hiánya – hatásában inkább a természethez, míg a további három inkább gazdasági – társadalmi, illetve politikai történésekhez és folyamatokhoz köthető. Öt további veszélyforrás említése volt még jelentős, ezek jelenleg főként a harmadik világot sújtják.
Az egyes veszélyforrások említési gyakorisága, ha nem is döntő módon, de összefügg a kérdezettek szocio-demográfiai helyzetével. Az adatsorból látható, hogy az iskolai végzettség a legfontosabb faktor: a kevésbé iskolázottak esetében teljesen más mintázatba rendeződnek az egyes veszélyforrások, mint akár az érettségizett, akár a diplomás kérdezetteknél. Így az érettségivel nem rendelkezők a tömeges népvándorlástól tartanak leginkább (39 százalék), míg a klímaváltozást csak 37 százalék említette, miközben utóbbit a diplomások 53 százaléka jelölte meg (ami ráadásul a felsőfokú végzettségűeknél, de még az érettségizetteknél is kiemelkedett a többi veszélyforrás közül). Megfigyelhető, hogy míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek a kvalifikáltabbakhoz képest nagyobb arányban tartanak veszélyesnek olyan tényezőket, melyek látványosan jelennek meg a médiában (terrorista cselekmények, járványok, természeti katasztrófák), addig a magasabb iskolai végzettségűek között többen említettek olyan tényezőket, melyek megértéséhez szélesebb ismeretek szükségesek (klímaváltozás, túlnépesedés, de ide sorolható az emberiség számára fontos közösségi értékek elvesztése is).
