Internetezők és internethasználók hangulata
A Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 2008. márciusi közvélemény-kutatása alapján a magyar lakosság 30 százaléka legalább naponta, 9 százaléka hetente többször, 8 százaléka ennél ritkábban, 53 százaléka viszont soha sem internetezik.
Megvizsgáltuk, milyen jellegzetességei vannak a két „szélső” csoportnak (naponta internetezők, soha sem internetezők). A férfiak között többen vannak a gyakran internetezők, és lényegesen kevesebben a soha sem internetezők, de – januári adatfelvételünkhöz hasonlóan – még jelentőseb különbségeket látunk a településméret, illetve a havi nettó családi jövedelem növekedésével. A gyakori és soha sem internetezők közötti legmélyebb törésvonalat azonban az életkor és az iskolázottság jelenti. Jól mutatja az eltérés nagyságát, hogy a naponta internetezők átlagéletkora 36, a soha sem internetezőké 57 év, továbbá, hogy a naponta internetezők 24 százaléka diplomás, a soha nem internetezők körében a felsőfokú végzettségűek aránya pedig csupán 6 százalék.
font>
naponta internetezik
soha sem internetezik
összes megkérdezett
30
53
férfiak
35
49
nők
27
56
budapestiek
42
43
megyei jogú városban élők
35
43
városban élők
30
54
falun élők
22
63
125 ezer alatt
17
72
125 – 200 ezer
22
55
200 ezer felett
50
33
legfeljebb 8 általános
8
85
szakmunkás
11
74
érettségi
37
43
diploma
54
23
18-34 éves
58
20
35-54 éves
30
46
55 év felett
11
81
Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy mennyiben különböznek a világhálót naponta használók és a soha sem internetezők vélekedései Magyarország, illetve szűkebb környezetük helyzetéről. A kérdezetteknek 1-től 5-ig kellett osztályozniuk, hogyan mennek a dolgok az országban, a következő táblázat a jól/nagyon jól (4,5), illetve a rosszul/nagyon rosszul (1,2) válaszok arányát mutatja, továbbá az 1-5 osztályzatok 100-as skálára konvertált átlagpontszámát.
Szembetűnő, hogy a két csoport, vagyis a gyakran és soha sem netezők között gyakorlatilag nincs szignifikáns különbség az ország helyzetének megítélésében. Minden kérdés esetében a naponta internetezők ugyan valamivel több pozitív választ adtak, de az ország helyzetét egyöntetűen nagyon rossznak látják, illetve úgy vélik, hogy az nem csupán hosszabb távon, de az elmúlt egy évben is romlott. Ennek ellenére viszonylag jelentős azok aránya, akik bíznak abban, hogy a következő évben javulni fog az ország helyzete, bár még e kérdés megítélésében is többségben vannak a pesszimisták.
naponta internetezik
soha sem internetezik
az országban jól mennek a dolgok (%)
5
2
az országban rosszul mennek a dolgok (%)
67
65
átlagpontszám (100-as skálán)
27
24
négy évvel ezelőttihez képest jól mennek (%)
8
5
négy évvel ezelőttihez képest rosszul mennek (%)
68
69
átlagpontszám (100-as skálán)
30
27
az ország gazdasági helyzete egy év alatt javult (%)
8
6
az ország gazdasági helyzete egy év alatt romlott (%)
66
65
átlagpontszám (100-as skálán)
29
26
egy év alatt az ország gazdasági helyzete javulni fog (%)
26
27
egy év alatt az ország gazdasági helyzete romlani fog (%)
31
36
átlagpontszám (100-as skálán)
47
45
A település megítélését három változóval mértük. Először azt kellett a kérdezetteknek eldönteniük, hogy hogyan mennek a dolgok a lakóhelyükön, majd hogyan változott lakóhelyük helyzete az utóbbi öt évben a többi hasonló településhez képest, illetve, hogy más településekhez képest fejlettnek vagy elmaradottnak tartják a településüket. Mindkét kérdésre öt választ adhattak, táblázatunk a pozitív és negatív válaszok arányát, illetve az öt osztályzat 100 fokú skálára vetített átlagpontszámát mutatja.
A kérdezettek alapvetően jobbnak látják lakóhelyük, mint az ország helyzetét. A gyakran és soha nem internetezők vélekedésében is nagyok a különbségek: a 100-as skálára átkonvertált válaszokat tekintve 5-8 ponttal magasabb értékelést adtak a naponta internetezők.
naponta internetezik
soha sem internetezik
a településen jól mennek a dolgok (%)
34
24
a településen rosszul mennek a dolgok (%)
21
32
átlagpontszám (100-as skálán)
53
45
a település sokat fejlődött (%)
38
28
a település keveset fejlődött (%)
20
30
átlagpontszám (100-as skálán)
57
50
a település fejlett (%)
25
16
a település elmaradott (%)
9
17
átlagpontszám (100-as skálán)
55
50
Nagyjából hasonlóak a két csoport közötti különbségek az egyéni élettel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok tekintetében. A gyakran internetezők „általában” is elégedettebbek életükkel, kevésbé romlott az elmúlt egy évben anyagi helyzetük, és jobban bíznak a jövőben. Ezek az eredmények elsősorban azzal vannak összefüggésben, hogy a gyakran internetezők között több a jó anyagi helyzetben élő, kvalifikált fiatal. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az osztályzataik még így is épp csak elérik a közepest (vagyis az 50 pontot).
naponta internetezik
soha sem internetezik
elégedett az életével
28
22
elégedetlen az életével
25
32
átlagpontszám (100-as skálán)
51
46
anyagi helyzete egy év alatt javult (%)
16
8
anyagi helyzete egy év alatt romlott (%)
44
49
átlagpontszám (100-as skálán)
42
36
egy év alatt anyagi helyzete javulni fog (%)
29
15
egy év alatt anyagi helyzete romlani fog (%)
20
34
átlagpontszám (100-as skálán)
52
43
Végül a gyakran és soha sem internetezők politikai beállítottságát is megvizsgáltuk: a kérdezettek először négy fokozatú skálán értékelték a kormány és az ellenzék tevékenységét (az osztályzatok átlagát ismét 100-as skálára konvertáltuk), majd arra kellett válaszolniuk, hogy az ország jelenlegi gondjaira milyen megoldást tartanának kedvezőnek.
naponta internetezik
soha sem internetezik
kormány értékelése (100-as skálán)
31
32
ellenzék értékelése (100-as skálán)
43
42
MSZP-kormányt szeretne (%) (Gyurcsány Ferenc vezetésével / nélkül)
22 (15 / 7)
29 (23 / 6)
Fidesz-kormányt szeretne (%) (Orbán Viktor vezetésével / nélkül)
28 (17 / 11)
29 (21 / 8)
ha a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő valósítaná meg programját (%)
39
30
A kormány és az ellenzék értékelése tekintetében gyakorlatilag nincs különbség a két csoport között, mindkét esetben lényegesen jobb az ellenzék megítélése. A másik kérdésre adott válaszok azonban már jelentősebb véleménykülönbségeket tükröznek. Mindkét csoportban azok vannak legtöbben, akik egy új politikai erőben látják a megoldást az ország problémáira, ez a vélekedés elsősorban a naponta internetezőkre igaz (januári felmérésünkben a harmadik erőt inkább a soha sem internetezők preferálták).
Másik lényeges különbség, hogy a soha sem internetezők körében magasabb az MSZP támogatottsága.
A harmadik eltérés, hogy mind a kormánypártiak, mind az ellenzékiek esetében a gyakran internetezők nagyobb hányada látna szívesen másik politikust a jelenlegi vezetők helyett. Vagyis a rendszeres nethasználók között az MSZP hívei körében alacsonyabb Gyurcsány Ferenc, a Fidesz-kormányt pártfogók között pedig Orbán Viktor támogatói. Tény azonban, hogy még így is nagyobb mindkét politikus tábora a rendszeres nethasználók között, mint egy esetleges új miniszterelnök jelölté.
