A Forsense kérdőíves kutatást végzett 2007. december 12. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok hibahatára nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékpont.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.
1. Közérzet, legfontosabb események
A lakossági általános Közérzet Indexe (KI) továbbra is a november első felében tapasztalt 25 pontos mélyponton áll. A megkérdezetteknek kétharmada adott közepesnél rosszabb osztályzatot arra a kérdésre, hogy hogyan mennek a dolgok az országban, míg a pozitívan értékelők aránya alig éri el a 4%-ot. A lakóhely átlagos megítéléséből összességében egy jobb kép rajzolódik ki, az értékelések átlaga ebben az esetben 45 pont, tehát itt sem éri el a közepes szintet. A mindkét esetben értékelésre vállalkozók több mint fele (57%) jobb jegyet adott a dolgok helyi menetére, mint az országos ügyekére. míg ezzel ellentétes tendenciát a válaszadók mindössze 9%-ánál tapasztalni.
A Közélet Indexe hagyományosan a politikai preferenciákkal mutatja a legszorosabb összefüggést, ez most sincs másként. A Fidesz szavazóinak 15 pontos értéke ugyan 3 ponttal magasabb a novemberinél, de egyfelől az emelkedés nem tekinthető statisztikai értelemben szignifikánsnak, másrészt továbbra is jelentősen elmarad a szintén meglehetősen alacsony országos átlagtól. Az MSZP szavazóinak közepesnél valamivel alacsonyabb, 47 pontos értéke gyakorlatilag megegyezik a múlt havi adattal. A pártválasztásukban bizonytalanok 29 pontos átlagértéke továbbra is csak kis mértékben különbözik a teljes minta átlagától, és most is elmondható, hogy Közérzeti Indexünk a két nagy párt tábora közül a Fidesz igen alacsony indexértékéhez áll valamivel közelebb.
A lakóhely megítélésében jóval kisebbek a pártpreferencia-alapú különbségek. Az MSZP szavazói itt is magasabb osztályzatot adtak átlagosan (55 pont), de a Fidesz-szimpatizánsok 41 pontja sem marad el jelentős mértékben közepestől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legnagyobb ellenzéki párt szavazói nagyobb eltérést mutatnak ítéletükben az országos és a helyi szint között (26 pont), mint bármelyik másik szavazói csoport. (Az SZDSZ esetében 25 pont az eltérés, de a kis minta miatt ezt az értéket nehéz általánosítani).
2. Pártválasztás
Az eddig is meglehetősen gyenge politikai aktivitás további csökkenést mutat az elmúlt hónaphoz viszonyítva. Míg novemberben a megkérdezettek 63%-a ment volna el saját állítása szerint biztosan szavazni, addig most 58%. A pártot választók köre is csökkent némiképp, jelenleg 45% azok aránya, akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, mely pártra adnák voksukat, s ezt a választásukat el is árulják. Az ősz elején még több mint 10 százalékponttal magasabb volt ez az arány.
A Fidesz támogatottsága nem változott november óta, az összes megkérdezett 28%-a voksolna rá, míg az MSZP szavazóinak köre 2 százalékponttal kevesebb az egy hónappal ezelőtti felméréshez viszonyítva. A csökkenés rövid távon ugyan nem tekinthető szignifikánsnak, de hosszabb távra visszatekintve egyértelműnek mondható a szocialista tábor zsugorodása. A két kisebbik önállónak mondható parlamenti párt támogatottsága megegyezik a novemberi értékkel, jelenleg az összes megkérdezett 3%-a adná voksát az MDF-re, 1% pedig az SZDSZ-re. Az összes többi párt támogatottsága együttesen is csak alig éri el az 1%-ot.
A biztos szavazó, és pártot is választók köre is csökkent novemberhez viszonyítva, jelenleg mindössze 36%, azaz az összes megkérdezett alig több mint egyharmada sorolható ebbe a kategóriába. Ilyen alacsony arányt még soha sem mértünk a választások kimenetele szempontjából legfontosabbnak tekinthető csoport esetében.
Az MSZP-tábor csökkenése a biztos szavazó pártválasztók körében is némi erőviszony-módosulást eredményezett, a Fidesz támogatottsága 5 százalékponttal emelkedett ebben a körben, s jelenleg 66 %-on áll, az MSZP-é pedig 2 százalékpontot csökkent, s így most 26%-pontos értéket mutat. Ez a változás arra utal, hogy a biztos szavazó pártválasztók körének szűkülése a Fidesz-tábort érintette a legkevésbé, ezért tudta tovább növelni részarányát ezen a bázison. Az MDF támogatottsága decemberben is eléri a biztos szavazó pártválasztók körében az 5%-ot, az SZDSZ tábora viszont most már itt is alig mérhető (1%).
3. Politikai preferenciák
A novemberi 61%-hoz képest immár a megkérdezettek több mint kétharmada (68%) értékeli negatívan a kormány tevékenységét, míg az ellenzék esetében továbbra is minden második megkérdezett formál negatív véleményt. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 29%, a csak a kormánnyal elégedetleneké 40%, a csak az ellenzéket elmarasztalóké pedig 20% (a fennmaradó mintegy 10% vagy mindkét esetben pozitívan értékelt, vagy – inkább ez a jellemző – nem tudott értékelést adni).
A 2007-es év első felében az az érdekes jelenség volt megfigyelhető, hogy míg a pártválasztásra vonatkozó kérdés alapján egyértelmű Fidesz-előny volt tapasztalható, addig a kormányváltás szükségességére vonatkozó kérdés esetében hosszú ideig döntetlen helyzet állt fent. Az a helyzet a múlté, jelenleg a megkérdezettek 47%-a támogatja a kormányváltás gondolatát, míg csupán 27% a jelenlegi kormány hatalmon maradását. Ez egyben azt is jelenti, hogy miközben alig nőtt a kormányváltás-pártiak tábora, a kormánypártiak közül sokan elbizonytalanodtak. Ennek köszönhető, hogy minden ötödik megkérdezett nem tud választani a két lehetőség közül. A bizonytalan pártpreferenciájúak esetében – novemberhez hasonlóan – mintegy 40% a két lehetőség közül nem választók aránya. Akik pedig tudnak dönteni, azok körében a kormányváltás felé billen a mérleg nyelve 55:45 arányban, de a különbség korántsem olyan jelentős, mint a teljes minta esetében.
A közhangulat érzékelésében nem történt jelentős elmozdulás az elmúlt egy hónapban, jelenleg is mindössze 17% érzékeli úgy, hogy közvetlen környezetében a kormány megtartása mellett állók vannak többségben, míg 46% szerint inkább kormányváltó hangulat veszi körül. Ez esetben is figyelemre méltóan magas a nem válaszolók 34%-os aránya.
Stabilnak mondható Fidesz-előnyt mutat az a kérdés is, ahol a megkérdezettek öt lehetőség közül választhatják ki, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). Az MSZP számára kedvező két opció együttes támogatottsága 20% (-2 százalékpont az elmúlt hónaphoz viszonyítva, -8 pont október óta), a Fidesz támogatását jelentő két lehetőségé pedig 28% (+5 százalékpont). Ugyanakkor továbbra is mindkét opciót megelőzi egy nem létező, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő, amelyet minden harmadik kérdezett látna a legszívesebben kormányzati pozícióban. Ennek „harmadik erőnek” a gravitációja most is erősebben hat a Fidesz táborra, mint az MSZP-ére. A Fidesz szavazóinak 21%-a választaná adott esetben inkább ezt az opciót, az MSZP-sek körében mindössze 11% ez az arány.
Ha a kormányzás kérdését a kockázat oldaláról tekintjük, szintén azt tapasztalni, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradását jóval többen ítélik kockázatosnak (43%), mint ahányan a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülésétől féltik inkább az országot (25%).
Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül továbbra is a volt miniszterelnököt tartják többen alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére, míg a két politikus támogatottsága közti olló 14%-osra növekedett. Gyurcsány Ferencet jelenleg 24% tartja alkalmasabbnak, Orbán Viktort 38%. Ugyanakkor kb. minden negyedik megkérdezett van azon az állásponton, hogy a két politikus egyike sem alkalmas a poszt betöltésére.
