MSZP-kongresszus

A megkérdezettek 55%-ának van véleménye arról, hogy ki vagy kik határozzák meg az MSZP irányvonalát a 2006-os választások óta. A válaszadók döntő többsége, az összes megkérdezett 50%-a úgy véli, részben vagy egészében Gyurcsány Ferenc áll az MSZP irányvonala mögött. Emellett Hiller István (13%), Lendvai Ildikó (10%), és különböző megfogalmazásokban az SZDSZ vagy annak vezetői (7%) szerepeltek még leggyakrabban a válaszok között.

Valamivel többen (41%) vélik úgy, hogy a közeljövőben inkább hátrányokat hordozna a párt számára, ha Gyurcsány Ferencet választanák a párt elnökének, mint ahányan inkább előnyösnek tartanák ezt az MSZP szempontjából (32%). Hosszabb távon nagyobb a különbség a két vélemény képviselői közt, 27% látná hasznosnak, s 43% inkább hátrányosnak Gyurcsány Ferenc pártelnökké válását, viszont több a „nem tudja” válasz (25%). Maguk az MSZP szavazói épp fordítva ítélik meg, rövid távon 46%-uk örülne Gyurcsány Ferenc pártelnökké válásának, s 29% látná hátrányosnak, hosszabb távon pedig még többen helyeselnék (54%), és kevesebbük (22%) szerint látná kárát a párt.

Az össszes megkérdezett többsége (52%) inkább hátrányosnak látná az ország szempontjából, ha Gyurcsány Ferenc lenne az MSZP elnöke, s csupán 19% van ezzel ellentétes véleményen, míg a többi megkérdezett nem tudott véleményt nyilvánítani (20%), vagy az ország jövője szempontjából sem előnyösnek, sem hátrányosnak nem gondolja azt (8%). Az MSZP támogatói a teljes mintában tapasztalthoz képest ellentétes véleményen vannak, 52%-uk szerint előnyös lenne az ország szempontjából, ha Gyurcsány Ferenc lenne az MSZP elnöke is, 20%-uk szerint pedig nem. A Fidesz-szavazók döntő többsége (83%) hátrányosnak látná Gyurcsány pártelnökségét, míg a bizonytalanok az összes megkérdezetthez hasonló arányban vélekednek a kérdésről (17:53).

Kordonbontás

Miniszterelnöki évértékelő

A megkérdezettek kétharmada hallott arról, hogy a miniszterelnök évértékelő beszédet tartott hétfőn az Országházban. Akik hallottak róla, azoknak is csak egy elenyésző kisebbsége, alig több mint 10%-a látta vagy hallotta teljes egészében Gyurcsány Ferenc beszédét. További 51%-uk részleteket látott-hallott, 35%-uk pedig részleteket sem, de közülük kb. minden második látott/hallott/olvasott valamilyen beszámolót a beszédről (jellemzően hasonló arányban a kereskedelmi vagy a közszolgálati televízióban). Összességében tehát a megkérdezettek 56%-a bírt – legalább beszámolók révén – annyi információval a beszéddel kapcsolatosan, hogy megkérdezhettük a véleményét róla. A továbbiakban ez a csoport jelenti a 100%-ot.

A beszéd átlagos értékelése közepesnél valamivel rosszabb, az iskolai osztályzatok 100 fokú skálára kivetített átlagértéke 39 pont. 46% adott közepesnél rosszabb jegyet, de csupán 23% annál jobbat. A pártválasztás szerinti csoportok közül egyedül az MSZP szavazói körében haladta meg az átlag a közepes szintet (69 pont), ugyanakkor a Fidesz-szavazók mindössze 15 pontot adtak, a pártválasztásukban bizonytalanok pedig 44 pontot.

A megkérdezettek várakozásai erősen megoszlanak egy mindenkori miniszterelnöki évértékelő beszéddel szemben. 27% szerint inkább azt kell bemutatnia, hogyan teljesültek az elmúlt évre vonatkozó tervek, 29% inkább az ez évi tervekről hallana szívesen, 38% szerint viszont mindkettőnek egyformán benne kell lennie. (Tehát a válaszadók 65%-a úgy gondolja, a múlt év értékelésének legalább akkora szerepet kell kapnia, mint a jövő terveinek). Valamivel kisebb az eltérés viszont a tekintetben, hogy Gyurcsány Ferenc beszéde miről szólt valójában: 41% szerint inkább a jövőbeli teendőkről, s csak 30% szerint szerepelt legalább ugyanekkora súllyal az elmúlt egy évértékelése is (kb. 30% nem tudja megmondani, minek volt nagyobb a súlya a beszédben). Az MSZP és a Fidesz szavazóinak percepciói közt alig mutatkozik eltérés, mindkét csoport jóval nagyobb részben tapasztalta tervek felvázolását, mint a helyzet értékelését. Ilyen értelemben tehát a megkérdezettek jelentős hányada számára csalódást keltő volt a jövőbeni tervek túlsúlya.

A beszéd tartalma nem hagyott mély nyomot a hallgatóságban, a beszédet legalább részben ismerő megkérdezetteknek mindössze 33%-t tudott akár csak egy témát is említeni belőle. Egyetlen olyan téma volt, amelyet nagyobb arányban említettek: a jól felszerelt kórházi szobákat (21%), talán mert a média is az internetes kórházi ágyakat emelte ki leginkább a beszédből. A második leggyakrabban említett felsőoktatási reform már csupán 5%-nak jutott eszébe.

A beszédet ismerők mintegy 35%-a úgy véli, semmi, vagy csak egy kisebb rész fog megvalósulni a következő év során a Gyurcsány Ferenc által ez évre tervezettekből, 24% szerint kb. a fele, s csak 18% szerint fognak nagyobb részt teljesülni. (Kb. minden ötödik megkérdezett nem bocsátkozott jóslatokba). Az elmúlt évi beszédben elhangzottak teljesülésével kapcsolatosan még szkeptikusabbak az emberek, 18% szerint semmi, 34% szerint alig valami vált valóra az akkori tervekből, s csak 9% szerint teljesültek a tervek többnyire, vagy teljes egészében. Bár az MSZP-szavazók többsége szerint legalább a fele teljesülni fog az idei beszéd terveinek, a tavalyi beszéd kapcsán még ezen a szavazói csoporton belül is többen érzékelték az ígéretek kis arányú valóra válását (35%), mint ahányan úgy gondolják, több mint felük megvalósult (20%).

Orbán Viktor évértékelője

Orbán Viktor évértékelő beszédéről valamivel többen hallottak (71%), mint Gyurcsány Ferencéről. Akik hallottak az eseményről, azok 16%-a követte teljes egészében figyelemmel azt, míg további 49% hallott részleteket belőle. Akik nem hallottak részletet sem belőle, azok 43%-a is tájékozódott a beszédről valamilyen forrásból. Ez a forrás leggyakrabban valamely kereskedelmi televízió beszámolója az évértékelésről. Mindent egybe vetve a megkérdezettek 56%-a bírhatott annyi információval a beszéddel kapcsolatosan, hogy az azzal kapcsolatos kérdéseket feltehettük neki. Ez az arány pontosan megegyezik a Gyurcsány Ferenc évértékelő beszéde kapcsán mérttel. Mivel a további kérdéseket csak nekik tettük fel, ezért a százalékos adatok ismertetésénél őket fogjuk 100%-nak tekinteni.

A megkérdezettek egy ötfokú osztályozó skálán értékelhették, mennyire tetszett nekik a beszéd. Akik vállalkoztak érdemi értékelésre – a megkérdezettek közel 85%-a – azok több mint a fele 1-es vagy 2-es osztályzatot adott, míg közepesnél jobb érdemjegyet csak 33%-uk mondott. Az értékelések átlaga egy 100 fokú skálára kivetítve 41 pont, ez két ponttal, -nem szignifikánsan- magasabb Gyurcsány Ferenc beszédének átlagos megítélésénél (39 pont).

Nem újdonság, hogy a Fidesz szavazóinak nagyon tetszett vezetőjük beszéde (79 pont), az MSZP-támogatóknak pedig nagyon nem tetszett (12 pont). A volt miniszterelnök beszéde erősebben polarizálta az értékeléseket pártszimpátia alapján, mint Gyurcsány Ferencé, akinek kisebb volt ugyan a támogatottsága a beszéd értékelésekor, de kisebb volt az elutasítottsága is. A pártot választani képtelenek – akik a szavazótáborok legnagyobb potenciálját jelentik – jóval alacsonyabb átlagos értékelést adtak az előző miniszterelnök esetében (28 pont), mint a jelenlegi esetében (44 pont).

A megkérdezettek többsége (60%) azt várja az ellenzék vezérének évértékelésétől, hogy az inkább saját terveit tartalmazza, mint az elmúlt év kormányzati tevékenységének bemutatását. Ez ellentmondásban áll a Gyurcsány-beszéd esetében kapott adattal, ott ugyanis jóval erősebben megoszlanak a vélemények, a legtöbben azt állították, hogy mind az elemzésnek, mind a tervezésnek egyaránt helye van a beszédben. Ugyanakkor az a kérdés nem ajánlott olyan válaszlehetőséget, ahol a miniszterelnök saját munkája és a politikai ellenfél tevékenységével történő foglalkozás került volna szembe egymással.

Orbán Viktor évértékelése a többség szemében nem felelt meg a többség kritériumainak, ugyanis 53% szerint inkább az elmúlt év eseményeinek értékeléséről szólt, s csak 7% szerint inkább a jövőbeni teendőkről.

Valamivel többen (44%) tudtak legalább egy tartalmi elemet felidézni a volt miniszterelnök beszédéből, mint ahányan a jelenlegi kormányfő esetében voltak képesek erre (33%). Egyértelműen az az üzenet maradt meg a legtöbbek számára, hogy az MSZP-kormány éveken át hazudott, illetve hogy fizessenek a hazugok, ne a tisztességes dolgozók.

Akik látták az Orbán-beszédet, azok 56%-a legalább beszámoló szintjén látta-hallotta a Gyurcsány-beszédet is. Ez azért lényeges, mivel ezzel a csoporttal összehasonlíttathattuk a két politikus beszédét közvetlen módon. Ez az egybevetés Gyurcsány Ferenc számára kedvez, a mindkettőt egyaránt figyelemmel kísérők 44%-a szerint az ő beszéde sikerült jobban, míg Orbán Viktorét mindössze 26% látta jobbnak. A szocialista érzelmű szavazók körében 91% a kormányfőt jobbnak értékelők aránya, a fideszesek közt pedig „csak” 75% Orbán Viktoré. Mind a bizonytalan pártválasztásúak, mind a pártpreferenciájukat eltitkolók körében egyértelműen a jelenlegi kormányfő beszédét preferálták többen.