A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2008. augusztus 27. és szeptember 5. közötti adatfelvétele szerint mérséklődött a két nagy párt közötti támogatottsági különbség. Miközben a miniszterelnök programja sikerrel csábította vissza az MSZP rejtőzködő szavazóinak egy részét, a társadalmat a kormányváltó hangulat és a politikai elitből való teljes kiábrándulás jellemzi.

Pártpreferenciák

A Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatása a választói aktivitásban ezúttal sem tapasztalt értékelhető változást. A megkérdezettek 59 százaléka állította, hogy biztosan elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat rendeznének, ez mindössze egy százalékponttal magasabb a júliusi értéknél. Ezzel szemben jelentősebben emelkedett a pártválasztók aránya. Adatfelvételünk során a pártválasztással kapcsolatos kérdésre válaszolva a megkérdezettek 48 százaléka (+3 százalékpont) nevezett meg olyan pártot, amelyet támogatna szavazatával. A bizonytalanok (28 százalék) aránya két százalékponttal nőtt, a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya viszont egy százalékponttal csökkent (20 százalék), így az ismeretlen pártpreferenciájúak két csoportjának együttes aránya az elmúlt hónap folyamán gyakorlatilag nem változott.

Az összes megkérdezett körében vett pártpreferencia-adatok a nyár folyamán egyfajta hullámzást mutattak. Júniusban csökkent, júliusban nőtt, augusztus folyamán pedig újból csökkent a két nagy párt támogatottsága közti különbség. Mostani felmérésünk alapján a Fidesz támogatottsága júliushoz képest enyhén csökkent, így most megegyezik a nyár elején mért értékkel (25 százalék), az MSZP támogatottsága ugyanakkor 13-ról 17 százalékra emelkedett. A Fidesz szavazók aránya tehát továbbra is azon a 25-30 százalékos sávon belül van, amelyben 2006 nyara óta található, az MSZP pedig továbbra sem éri el az akkor mért 20 százalékos szintet. Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF 2 százalékon áll, ami megegyezik a nyár eleji adatokkal.

A biztos szavazó és pártot is választó személyek aránya júliushoz viszonyítva két százalékponttal emelkedett. Jelenleg az összes válaszadó 38 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Az ezen a csoporton belüli válaszadók 57 százaléka (-8 százalékpont) a Fideszre, 34 százalékuk (+9 százalékpont) az MSZP-re szavazna egy most vasárnap esedékes választáson. A két kisebb parlamenti párt egyike sem éri el a parlamenti küszöböt: az MDF támogatottsága egy százalékponttal magasabb júliushoz képest (4 százalék), az SZDSZ 2 százalékon áll.

Az adatok részletesebb vizsgálata során kiderül, hogy az MSZP támogatottsága a biztos szavazók táborának csökkenésével fordított arányban növekedett. Feltételezhető tehát, hogy az MSZP nem új támogatókat szerzett, hanem a korábban eltávolodott szimpatizánsok egy részét tudta újra maga köré gyűjteni. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy az adatfelvétel ideje egybeesett Gyurcsány Ferenc adócsökkentési programjának bejelentésével, az erős médiavisszhangot kapott írás így valószínűleg képes volt az MSZP rejtőzködő szavazóinak egy részét visszacsábítani a kormánypárthoz. A miniszterelnök „Megegyezés” című programjának integráló erejét mutathatja az is, hogy a megkérdezettek az olimpiai játékok után az elmúlt hetek legfontosabb eseményeként értékelték a dolgozat megszületését. Az, hogy az MSZP a visszaszerzett szavazóit hosszú távon képes lesz-e megtartani, csak a következő hónapok adatfelvételiből derülhet ki.

Politikai erők tevékenységének megítélése

A pártpreferenciákhoz hasonlóan a politikai attitűdökre vonatkozó kérdések egy része is a két politikai oldal támogatottsága közti különbség enyhe csökkenését mutatják. Augusztusban a kérdezettek 62 százaléka ítélte meg negatívan a kormány tevékenységét, ami a júliusi értékhez képest 3 százalékpontos csökkenést jelent. Az ellenzék tevékenységét negatívan megítélők aránya 59 százalék, ami júliushoz képest 3 százalékponttal magasabb érték. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 33 százalékon áll, vagyis alig változott. A csak a kormánnyal elégedetleneké 26 százalékra csökkent, a csak az ellenzéket elmarasztalók aránya pedig nem változott (24 százalék). Továbbra is igaz az, hogy a Fidesz szavazói nagyobb arányban (19 százalék, +4 százalékpont júliushoz képest) elégedetlenek a saját politikusaik munkájával, mint az MSZP szavazói (12 százalék, +2 százalékpont).

Érdekes módon a kormányváltás szükségességének megítélésében nem tükröződnek a pártpreferenciában tapasztalt változások. A megkérdezettek relatív többsége (46 százaléka) továbbra is támogatná a kormány leváltását, és gyakorlatilag változatlan a kormányt megtartani szándékozók aránya is (32 százalék). Ebből arra következtethetünk, hogy a tényleges politikai preferenciák nem módosultak jelentősen, csak a „rejtőzködés” mértéke csökkent. Erre utal az is, hogy júliushoz képest nőtt a bizonytalan pártválasztásúak körében a kormányváltást pártolók relatív többsége (39-28 százalék).

Kormányfői alkalmasság, politikai forgatókönyvek támogatottsága

Júniusban 3, a nyár végén pedig 6 százalékkal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. Augusztusi felmérésünk szerint a pozícióra a Fidesz elnökét a megkérdezettek 33 százaléka (+1 százalékpont), a jelenlegi kormányfőt pedig 27 százaléka (-2 százalékpont) tartja alkalmasabbnak. A válaszadók közel harmada, 31 százaléka ugyanakkor a két politikus egyikét sem tekinti alkalmasnak a miniszterelnöki poszt betöltésére.A kérdezettek relatív többsége, 45 százaléka szerint a jelenlegi helyzetben előrehozott választásra van szükség. Az MSZP kisebbségi kormányának viszonylag magas a támogatottsága (19 százalékos), a koalíció helyreállását a megkérdezettek 20 százaléka támogatta. Ilyen értelemben a felmérésben résztevők 39 százaléka szeretné, ha az MSZP kormányozna tovább. Azok közül, akik egy MSZP vezette kormányt támogatnának 27 százaléknyian voltak azok, akik a kabinet élén Gyurcsány Ferencet látnák szívesebben, és 12 százaléknyian voltak azok, akik úgy vélik, jobb lenne, ha új miniszterelnök irányítaná a kormány, legyen az akár kisebbségi, akár koalíciós. A megkérdezettek 48 százaléka szerint az MSZP képes 2010-ig önállóan kormányozni, és 41 százalékuk vélekedik ezzel ellentétesen.

Szintén változás tapasztalható a múlt hónaphoz képest, amennyiben a megkérdezettek öt opció közül választhatták ki, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás. Ezúttal enyhe többségben vannak azok, akik Gyurcsány Ferenccel vagy nélküle, de MSZP-kormányt szeretnének (24 százalék), míg a Fidesz számára kedvező opciók (Fidesz kormány Orbánnal vagy nélkül) támogatottsága 22 százalék. A két lehetőség támogatottsága között tehát mindössze két százalékpont a különbség, akárcsak júniusban (27-25 százalék), azonban akkor még egy lehetséges Fidesz-kormány támogatottsága volt jelentősebb. Ezzel egy időben rekordszintre nőtt azok aránya, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon. Mostani felmérésünk során minden eddiginél többen, a megkérdezettek 42 százaléka választotta volna ezt az opciót, ami jól kifejezi a jelenlegi politikai erők széles társadalmi elutasítottságát.

Pártok támogatottsága*2008. augusztus 27. – 2008. szeptember 5.

A kutatás módszertana

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. augusztus 27. és szeptember 5. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

p>