A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett november 10. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került lekérdezésre CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio–demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.
1. Közérzet, legfontosabb események
Feltehetőleg a hazánkban is fokozatosan érvényesülő pénzügyi válságnak köszönhető, hogy a lakosság általános hangulatát mérő Közérzeti Index (KI) a korábbi hónapok igen alacsony értékeitől is némileg elmarad. A 0-tól 100-ig terjedő skálán mérő index jelenleg 25 ponton áll, ami 2 ponttal alacsonyabb az októberben mért értéknél. Az általános negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 67 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban (4 százalékponttal többen, mint egy hónapja), s csupán 3% értékelte közepesnél jobbra a helyzetet.
Mind a Fidesz-, mind az MSZP-szavazók esetében csupán egy ponttal tér el az értékelések átlaga az októberitől (15 ill. 45 pont), azaz továbbra is fennáll a két nagy párt értékelése közti jelentős különbség. A pártválasztásukban bizonytalanok átlagos értékelése ugyanakkor csökkent (23 pont), s a teljes minta átlagától is elmarad.
Némiképp csillapodni látszik a közélet iránti érdeklődés a mozgalmas október után, amikor a kérdezettek 82%-a tudott legalább egy választ adni az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeire vonatkozó kérdésünkre. Novemberi felmérésünkben 59% említett legalább egy eseményt, ami nem áll messze a hitelválság robbanását megelőző hónap, szeptember 55%-os adatától. Ezzel együtt továbbra is ez a hitel és pénzügyi válság az uralkodó, amelyhez októberben egy új esemény társult: a magyar-szlovák viszonnyal kapcsolatos történések, amely különösen a dunaszerdahelyi futballmeccsen történtek kapcsán került az érdeklődés fókuszába.
2. Pártpreferenciák
Az elmúlt hónap során nem változott a választási részvételi hajlandóság. Októberhez hasonlóan ebben a hónapban is a megkérdezettek 62%-a mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. A megkérdezettek mindössze 16%-a biztos abban, hogy nem menne el szavazni, ha most volnának a választások.
A pártot választók aránya ugyanakkor 3 százalékponttal csökkent az elmúlt hónap során, novemberben a kérdezettek 47%-a nevezett meg egy pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. Ezzel párhuzamosan 6 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak (27%), míg a pártpreferenciájukat eltitkolók, illetve a mindenképp távolmaradók aránya gyakorlatilag nem változott (21% illetve 5%).
Az adatok alapján úgy tűnik, az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. Az elmúlt másfél évben egyszer sem süllyedt 25% alá a Fidesz támogatottsága, mostani vizsgálatunk eredményei szerint ugyanakkor a megkérdezetteknek 24%-a szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra. Ez az érték 4 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél. Mivel 2006 nyara óta egy igen szűk, 25-30% közötti sávban ingadozott a Fidesz támogatottsága, kérdéses, hogy a mostani eredmény esetében egy egyszeri kilengésről, vagy a következő hónapok mérései által alátámasztott valós csökkenésről van-e szó. Amennyiben az utóbbi a helyzet, úgy ez leginkább a pénzügyi válsággal volna magyarázható, amely rövidtávon lehetőséget ad a kormánynak a válságkezelői szerepben történő fellépésre. Az MSZP támogatottsága nem emelkedett, novemberben is 18%.
További vizsgálatot igényelne annak eldöntése, hogy a két nagypárt közti különbség csökkenése– amennyiben a későbbi felmérések alapján tartósnak bizonyul – mennyiben köthető a hitelválsághoz, illetve a Fidesz ezzel kapcsolatos politikájának megítéléséhez.
A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott október óta, azaz továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség 1%-át. Az összes többi párt együttes támogatottsága 2%.
Az elbizonytalanodás a biztos szavazó pártválasztók táborán is megmutatkozik. Jelenleg a megkérdezettek 38%-a sorolható ebbe a csoportba, ez 3 százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. A csökkenés megint csak javarészt a jobboldali szavazóknak köszönhető: míg októberben a biztos szavazó pártválasztók 58%-a szavazott volna a Fideszre, addig most 52% az arányuk. Az MSZP-tábor ebben a kategóriában sem változott az elmúlt hónapban (38%). Az SZDSZ és az MDF is 3%-on áll ebben a körben, ami mindkét párt esetében enyhe emelkedést jelent, de ez nem a szavazótáborok bővülésének, hanem a teljes biztos szavazó pártválasztó csoport létszámcsökkenésének az eredménye. A Fidesz esetében csökkent a biztos szavazók aránya (83%, -3 százalékpont), novemberben így ugyanolyan arányban állítják teljesen biztosra részvételüket egy most vasárnapi választáson, mint az MSZP szavazói (82%).
Az összes megkérdezetthez viszonyítva a biztos részvételt ígérő Fidesz szavazók aránya 20%, míg az MSZP biztos támogatói bázisa 14%, míg ha a biztos részvételt ígérők körében tekintjük a két párt támogatottságát, akkor 32:23 százalékos arányban vezet a Fidesz az MSZP-vel szemben.
3. Politikai attitűdök, preferenciák
A pártválasztás terén tapasztalt változások nem köszönnek vissza az egyéb politikai preferenciákban. Ez nagyobb részt annak köszönhető, hogy – amint az korábbi kutatásainkból is kitűnt – a Fidesz szavazótáborának az a része, amelyik most elbizonytalanodni látszik, ún. protest-szavazó, azaz leginkább a kormánnyal szembeni ellenérzésből állt a legnagyobb ellenzéki párt mögé, de egyéb véleményeiben már korábban is kritikusnak mutatkozott a Fidesszel szemben. Másrészt ez kiegészíthető azzal a megfigyeléssel, hogy már októberben is tapasztalható volt bizonyos csökkenés ezek alapján a „puhább” politikai preferenciák alapján a két politikai oldal támogatottsága között, s úgy tűnik, ez mostanra a pártpreferenciák esetében is érvényesült.
Az elmúlt hónap során mind a kormány, mind az ellenzék munkájának megítélése romlott, 63% adott negatív értékelést mindkét oldal esetén, 29% illetve 28% pedig pozitívan értékeli a kormányt illetve az ellenzéket. Növekedett a mindkét oldallal elégedetlenek aránya is (34%, +4 százalékpont), míg a kormánnyal elégedett, de az ellenzékkel elégedetlenek aránya (26%) illetve az ellenékkel elégedett, de a kormánnyal elégedetlenek aránya (25%) alig változott (mindössze 2% elégedett mindkét oldallal). A bizonytalanok több mint fele mindkét oldallal elégedetlen.
A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával (25%), mint az MSZP szavazói (10%). A pártválasztásukban bizonytalanok 69%-a alkot negatív véleményt az kormány tevékenységéről, és 75%-uk az ellenzékéről.
Nem változott a jelenlegi kormány hatalmon maradását pártolók aránya (39%), de míg októberben – hosszú idő óta először – már nem voltak többen a kormányváltást akarók a kormány megtartása mellett síkraszállóknál, addig novemberben ismét valamivel többen vannak, akik inkább kormányváltást szeretnének (44%, +4 százalékpont), a nem tudja választ adók száma ezzel egyidejűleg csökkent (17%). A bizonytalan pártválasztásúak relatív többsége is a kormányváltás mellett volna.
A kormányváltó hangulat észlelése ugyanakkor hasonló képet mutat, mint egy hónappal korábban. Jelenleg a kérdezettek 48%-a véli úgy, hogy a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak (+1 százalékpont október óta), míg 21% érzi úgy, hogy környezetében a kormány maradását akarók vannak többségben (-4 százalékpont). A bizonytalanok 51%-a szerint a kormányváltást akarók, míg az MSZP szavazóinak 49%-a szerint a kormány maradását akrók vannak többségben.
Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor a múlt havi eredményekhez képest némileg csökkent azok részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni (28 százalék, -3 százalékpont). Ezzel együtt is többen választják ezt a két lehetőséget, mint a Fidesz számára kedvező opciók egyikét (24 százalék, -1 százalékpont). Továbbra is igen jelentős és a múlt hónaphoz képest növekedett azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon (36%, +4 százalékpont). A Fidesz szavazóbázisa két szempontból is érdekes képet mutat erre a kérdésre vonatkozóan. Egyfelől minden ötödik Fidesz-szavazó az öt lehetőség közül inkább a jelenlegi pártoktól független erő hatalomra jutását pártolja, (az MSZP szavazóin belül csak 13%-os a támogatottsága ennek az opciónak). A másik érdekesség pedig az, hogy a fideszesek szintén ötöde egy Orbán Viktor nélküli Fideszt látna szívesebben kormányon. Az MSZP szavazók körében Gyurcsány Ferenc nélküli szocialista kormányt mindössze 7% látna szívesen (75% nem változtatna). A pártválasztásukban bizonytalanok fele választana inkább egy független erőt, ha pedig a jelenlegi politikai erőket tartalmazó kijelentések közül választanak, akkor az MSZP támogatottsága magasabb az ő körükben is.
Nincs különbség a két nagy párt vezetőjének támogatói tábora között, 32-32% tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra mind Orbán Viktort, mind Gyurcsány Ferencet. A kérdezettek immár 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra (+3 százalékpont októberhez viszonyítva). A Fidesz szavazók 12%-a, a bizonytalanok 42%-a szerint egyikük sem alkalmas a posztra.
Egy másik szempont alapján, a hatalomra jutás kockázata felől vizsgálva is a kormány számára némileg kedvezőbb kép mutatkozik, mint egy hónappal korábban, amikor a kormány hatalmon maradását, illetve az ellenzék hatalomra jutását ugyanannyian tartották kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából. Novemberben 37% véli kockázatosabbnak az ellenzék kormányra jutását, és 35% a jelenlegi kormány megtartását.
A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül változatlanul az előrehozott választások támogatói tábora a legnagyobb (41%, nem változott október óta), de továbbra is összességében valamivel többen vannak (változatlanul 43%), akik azt szeretnék, ha valamilyen formában az MSZP kormányozna tovább. Ezen belül az SZDSZ visszatérése a koalícióba – Gyurcsánnyal vagy nélküle – hasonlóan népszerű opció (22% -2 százalékpont), mint az MSZP kisebbségi kormányzását jelentő két lehetőség együttesen (21% +3 százalékpont).
Tovább növekedett és immár szilárd többséget képez azok tábora, akik szerint az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni (56%, +4 százalékpont), ezzel ellentétesen pedig 34 százalék vélekedik (-2 százalékpont). A Fidesz-szavazók többsége (60%) továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségi MSZP-kormány nem tart ki 2010 tavaszáig, egyharmaduk szerint viszont működőképes lesz a kisebbségi kormány. Az MSZP szavazóknak mindössze 18%-a szkeptikus ebben, a bizonytalanoknak pedig egynegyede szerint nem lesz képes 2010-ig önállóan kormányozni az MSZP, kétharmaduk szerint viszont igen.