A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett december 2. és 12. között, melynek során 1008 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.
1. Közérzet
Az elmúlt két hónap során összesen 3 ponttal csökkent a lakosság általános hangulatát mérő Közérzeti Index (KI), így jelenleg mindössze 24 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán mérő index. A közhangulat romlását mutatja az a tény is, hogy a megkérdezettek 69 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, ami 6 százalékponttal magasabb az októberi értéknél.
Mind a Fidesz-, mind az MSZP-szavazói hasonlóan értékelik az ország helyzetét az egy hónappal korábbihoz, előbbiek átlagértéke mindössze 15 pont, utóbbiaké pedig 46 pont. A pártválasztásukban bizonytalanok átlagos értékelése (22 pont), némileg elmarad a teljes minta átlagától.
2. Pártpreferenciák
Az elmúlt hónaphoz viszonyítva enyhén csökkent a választási részvételi hajlandóság, a megkérdezettek 59%-a mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének. A pártot választók aránya is 3 százalékponttal csökkent, összesen 44% nevezett meg egy politikai pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre.
Múlt havi kutatásunk erőteljes emelkedést mutatott azok arányában, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak. A mostani érték egy százalékponttal haladja meg a novemberit (29%), míg a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya nem változott (21%), a mindenképp távolmaradók aránya pedig enyhén emelkedett (7%).
A novemberi pártválasztási adatok a Fidesz-szavazók arányának csökkenését, és az MSZP-tábor stagnálását mutatták, ami összességében a két oldal közti különbség csökkenését jelentette. Decemberben hasonló változások történtek, de ellentétes szereplőkkel: a Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében nem változott (24%), az MSZP-é ugyanakkor 14%-ra csökkent.
A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete kis mértékben emelkedett a múlt hónap óta, jelenleg mindkettő támogatottsága a teljes szavazókorú népesség 2%-át teszi ki. Az összes többi párt együttes támogatottsága közel 3%.
A biztos szavazó pártválasztók aránya is további csökkenést mutat november óta, a 34%-os érték az elmúlt két hónapot együttesen tekintve 7%-os visszaesést jelent. Itt is igaz az, ami a teljes népesség esetében: a csökkenés december során leginkább a baloldali szavazókat érintette. Ez azt eredményezi, hogy a biztos szavazókon belül úgy nőtt a Fidesz támogatóinak aránya (57%, +5 százalékpont), hogy a tényleges létszámuk nem emelkedett, csak a viszonyítási alap csökkent az MSZP-szavazók egy részének elbizonytalanodása miatt. Ezzel szemben az MSZP támogatottsága 6 százalékponttal csökkent ezen a bázison, így összességében 11 százalékponttal nagyobb a Fidesz előnye a biztos szavazó pártválasztók körében decemberben, mint novemberben.
Az SZDSZ és az MDF továbbra is 3%-on áll a biztos szavazó pártválasztók közt.
3. Politikai attitűdök, preferenciák
Az MSZP támogatottságának csökkenése az egyéb politikai preferenciákban is tetten érhető. Az elmúlt hónap során romlott a kormány munkájának megítélése, jelenleg a megkérdezettek 66%-a értékeli negatívan a kormány teljesítményét (+3% százalékpont), s 27% pozitívan (-2 százalékpont). Az ellenzék esetében nem tapasztaltunk ilyen változást, novemberhez hasonlóan most is 63% a negatív értékelést adók aránya, és 28% a pozitívan értékelőké. Némileg emelkedett a mindkét oldal munkájával elégedetlenek aránya (37%), míg az egyik oldallal elégedett, de a másikkal elégedetlen válaszadók aránya mindkét esetben 24-24%.
A korábbi felmérések eredményéhez hasonlóan jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a Fidesz szavazói a saját politikusaik munkájával (25%), mint az MSZP szavazói (7%). A pártválasztásukban bizonytalanok körében viszont némileg javult a kormány munkájának megítélése (67% elégedetlen, -4 százalékpont november óta), ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy a múlt hónaphoz képest valamivel többen vannak közöttük az elbizonytalanodott MSZP-szimpatizánsok. Az ellenzék tevékenységének megítélésében ugyanakkor nincs változás, azaz továbbra is több a negatív értékelés a bizonytalan szavazók részéről, mint a kormányoldal esetében.
Az MSZP szavazóinak elbizonytalanodása megmutatkozik a kormányváltás szükségességére vonatkozó kérdés esetében is. Nem növekedett szignifikánsan a váltást akarók aránya (45%, +1 százalékpont), de csökkent a jelenlegi kormány megtartása mellett síkra szállóké (36%, -3 százalékpont), míg 19% nem tud vagy akar véleményt mondani e kérdésben. Ugyanakkor – az előző kérdés esetén már említett ok miatt – a bizonytalan pártválasztásúak körében jóval kisebb a különbség a két nézet támogatottsága között: 35%-uk szeretne kormányváltást, 30% pedig a jelenlegi kormány megtartását.
A kormányváltó hangulat észlelésében is tapasztalható némi elmozdulás. Decemberben a kérdezettek 52%-a vélte úgy, hogy a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak (+4 százalékpont), s 20% érzi úgy, hogy környezetében a kormány maradását akarók vannak többségben (-1 százalékpont).
Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor továbbra is valamivel többen választják annak a két lehetőségnek az egyikét, amelyek az MSZP kormányon maradását jelentik (27%), szemben a Fidesznek kedvező két lehetőséggel (23%). A kétötödös arányt közelíti ugyanakkor az a tábor, amely a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látna szívesen kormányon (39%, +3 százalékpont).
A Fidesz szavazóbázisának stabilan egynegyede választja az öt lehetőség közül ezt a harmadikutas opciót, míg a két fideszes válasz valamelyikét adó Fidesz-szavazók közül pedig továbbra is minden negyedik az Orbán Viktor nélküli opció mellett teszi le voksát. A pártválasztásukban bizonytalanoknak immár közel 60%-a választana inkább egy harmadik utat, ha pedig a jelenlegi politikai erőket tartalmazó kijelentések közül választanak, akkor az MSZP-nek kedvező két lehetőség támogatottsága több mint kétszer akkora, mint a Fidesz-opcióké.
Két hónap döntetlen állás után decemberben többen látnák szívesen Orbán Viktort a miniszterelnöki székben (33%, +1 százalékpont), mint Gyurcsány Ferencet (28%, -4 százalékpont). A változás módja hasonló a többi preferencia-kérdés esetében tapasztalthoz: a kormányoldalnak kedvező válasz támogatottsága csökkent, de az ellenzék számára kedvezőé nem, vagy alig nőtt. Enyhén emelkedett azok aránya is, akik spontán módon (tehát nem a felkínált válaszlehetőségek közül választva) úgy nyilatkoztak, hogy a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra (30%, +2 százalékpont).