A 2008 decemberében végzett politikusi népszerűségmérésünk eredményei szerint legutóbbi, júliusban elvégzett hasonló felmérésünk óta a Fidesz politikusainak átlagosan 4 ponttal csökkent a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, míg az MSZP-politikusoké gyakorlatilag stagnált. Ily módon már nincs szignifikáns eltérés a két nagy párt politikusainak átlagos népszerűsége között: az MSZP esetében 43 pont ez az érték, a Fidesz esetében pedig 45 pont. Ezzel együtt a népszerűségi lista első tíz helyéből haton továbbra is Fidesz-politikust találunk, és csak két MSZP-st (Szili Katalint és Kiss Pétert).
A fideszes politikusok rokonszenvindexének csökkenése ugyanakkor azt eredményezte, hogy egyrészt összességében a teljes politikusi kör népszerűsége is csökkent átlagosan 2 ponttal, másrészt pedig immár szinte az egész politikai elit népszerűsége egy szűk, és közepesnél alacsonyabb sávban mozog.
Az általunk értékelésre felsorolt 24 politikus közül 19 népszerűsége volt 36 és 46 pont között, míg az 50 pontot mindössze három politikus, Kósa Lajos (59 pont), Szili Katalin (56 pont) és Sólyom László (52 pont) indexe haladta meg. Meg kell jegyezni, hogy az idén februári felmérés során még hat politikus esetében haladta meg a közepes értéket jelölő 50 pontot a népszerűségi index, májusban öt, júliusban pedig már csak négy esetben volt elmondható ugyanez.
Gyurcsány Ferenc kormányfő továbbra is a lista utolsóelőtti helyén található 36 ponttal, ugyanakkor rajta kívül csak a mögötte álló Kóka János népszerűsége emelkedett hozzá hasonlóan legalább 3 ponttal (utóbbi politikus esetében 27 pontról 30 pontra emelkedett a pontérték).
Orbán Viktor népszerűsége – pártja összes politikusának átlagához hasonlóan – négy ponttal csökkent az elmúlt öt hónapban, jelenleg 44 ponton áll. A volt miniszterelnöknél is jelentősebb csökkenést tapasztalunk Fodor Gábor (-8 pont), Sólyom László (-7 pont), Dávid Ibolya (-7 pont), Pelczné Gál Ildikó (-6 pont) és Mikola István (-5 pont) esetében.
A népszerűségi lista utolsó tíz helyéből ötöt foglalnak el szocialista politikusok, kettőt-kettőt SZDSZ-esek illetve fideszesek, egyet pedig a KDNP-s Semjén Zsolt.
Akárcsak júliusban, az év végén sem éri el az 50 pontot a Fidesz szavazói körében a volt kormánykoalíció egyetlen politikusának népszerűsége sem, s szintén akárcsak júliusban, Fodor Gábor és Szili Katalin kivételével a 40 pontot sem. A listán szereplő két MDF-es politikus 34 illetve 36 pontot kapott a Fidesz szavazóitól, ami jelentős, 9 pontos visszaesést jelent mindkét esetben. A saját politikusok esetében egyedül Mikola István pontszáma nem érte el 60-at, a legmagasabb fokú rokonszenvet pedig Kósa Lajos (80 pont, +3 pont) és Orbán Viktor (79 pont, +1 pont) tudhatja magáénak a Fidesz-szavazók körében.
Hasonló megosztottságot tapasztalunk az MSZP szavazói esetében is. Jelenleg is Gyurcsány Ferenc a legnépszerűbb saját táborában (77 pont), s Juhász Ferenc kivételével a szocialista politikusok mindegyikének indexpontszáma eléri a 60 pontot. Az MSZP szavazói körében sem érte el egyetlen fideszes politikus sem az 50 pontot, de Kósa Lajos megközelítette (46 pont), ennek köszönhető, hogy Kósa továbbra is vezeti a népszerűségi listát.
Az SZDSZ politikusainak értékelése érdekesen változott az MSZP-szavazók esetében: Kóka János rokonszenvindexe emelkedett (40 pont, +5 pont), Fodor Gáboré jelentősen csökkent (47 pont, -12 pont), Demszky Gábor értékelése pedig nem változott (51 pont). Tehát a koalíció helyreállításába vetett remény elhalványulásával párhuzamosan zuhant Fodor Gábor értékelése is a szocialista szavazók között, ami végeredményben azt eredményezte, hogy az MSZP-szavazók most már meglehetősen hasonlóan tekintenek mindhárom SZDSZ-es politikusra.
A pártválasztásukban bizonytalanok mind a tíz felsorolt Fidesz-politikusnak alacsonyabb indexet adnak, mint az összes megkérdezett. Különösen nagy (legalább 10 pont) az eltérés Navrasics Tibor, Pelczné Gál Ildikó, Tarlós István és Varga Mihály esetében. Ugyanakkor az MSZP-s politikusok esetében is elmarad a teljes minta átlagától a bizonytalanok rokonszenvindexe, de kisebb mértékben. Csupán a két MDF-es politikus esetében találkozunk enyhén – 2 ponttal – átlag feletti rokonszenvértékkel. A korábbi MSZP-szavazók egy részének bekerülése ebbe a csoportba is hozzájárul ahhoz, hogy a bizonytalanok számára összességében szimpatikusabbak az MSZP politikusai, mint a fideszesek.
Érdekes összevetni a két nagy párt támogatottságát és a vezető politikusok népszerűségi indexét. Az elmúlt másfél év során az MSZP támogatottsága jelentősebb változáson ment keresztül, mint a Fidesz, és ez a változás – úgy tűnik – szorosabb kapcsolatban áll Gyurcsány Ferenc népszerűségének ingadozásával, mint a Fidesz támogatottságának változása Orbán Viktoréval. Ok és okozat kérdéses, de úgy tűnik, a Fidesz vezetőjének megítélése kevésbé befolyásolja pártja támogatottságát, illetve a támogatottság változása a vezető népszerűségét, mint az MSZP esetében.
A kutatás módszertana
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. december 2. és 12. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.