A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2009. április 7-17. közötti adatfelvétele szerint Gyurcsány Ferenc lemondása és Bajnai Gordon miniszterelnöki jelölése nyomán nőtt a két nagypárt támogatottsága közötti különbség. A Jobbik a biztos szavazó pártválasztók körében elérte a parlamenti bejutási küszöböt.
1. Közérzet, legfontosabb események
A Forsense áprilisi országos közvélemény-kutatásában újabb negatív rekordot döntött a lakossági hangulat változását mérő Közérzeti Index. A 0-tól 100-ig terjedő skálán mért 17 pont egy ponttal marad el a márciusi, és hárommal a februári, akkor szintén abszolút mélypontnak számított értékektől. A megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka adott közepesnél jobb osztályzatot arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint hogyan mennek a dolgok az országban, 82 százalékuk viszont 1-es vagy 2-es osztályzattal értékelte Magyarország állapotát. A közvéleményt mélyen átjáró pesszimista hangulatot jelzi, hogy még az MSZP szavazóinak Közérzet Indexe sem közelíti meg a közepes értéket (37 pont), míg a Fidesz szavazóinak pontszáma 10 pont alá süllyedt (9 pont), a pártválasztásukban bizonytalanoké pedig az átlaghoz közeli (16 pont).
A kérdezettek 85 százaléka tudott legalább egy választ adni arra a kérdésre, hogy mi volt az elmúlt hét legfontosabb hazai eseménye, és az első helyen említett események szinte kizárólag Gyurcsány Ferenc lemondására, illetve az új miniszterelnök kinevezésére vonatkoznak. Emellett a gazdasági válság és a megszorítások kaptak viszonylag sok említést.
2. Pártválasztás
Az általános rossz közhangulat ellenére 60 százalék körüli a választói hajlandóság. Két hónapja 58, egy hónapja 62, jelenleg pedig 59 százalék állította, hogy ha most vasárnap országgyűlési választásokat rendeznének, akkor biztosan elmenne szavazni. Az enyhe csökkenés annak köszönhető, hogy az MSZP-szavazók és a pártválasztásukban bizonytalanok körében jelentősebb (12 ill. 7 százalékpontos) visszaesés tapasztalható a részvételi hajlandóságban. A miniszterelnök eskütétele előtt, azaz az átmeneti politikai bizonytalanság helyzete idején szignifikánsan alacsonyabb volt a választási hajlandóság (56 százalék), mint április 14-ét követően (62 százalék).
A Fidesz támogatottsága az összes megkérdezett körében 30 százalék (+2 százalékpont márciushoz képest), az MSZP-é pedig változatlanul 11 százalék. A két kisebb parlamenti párt, az MDF és az SZDSZ támogatottsága egyaránt 1 százalék az összes választásra jogosult körében, ez mindkét esetben 1-1 százalékponttal alacsonyabb érték az egy hónappal korábbinál. A Jobbik szavazóinak aránya ugyanakkor jelenleg 3 százalék a teljes lakosság körében, a többi parlamenten kívüli kispárt együttes támogatottsága pedig 1 százalékos. Igen magas az ismeretlen pártpreferenciájúak aránya, ezen belül a teljes lakosság 25 százaléka nem tudja, 21 százaléka pedig nem mondja meg, kire szavazna, míg 6 százalék teljesen biztos benne, hogy nem menne el.
A teljes minta 36 százaléka sorolható a biztos szavazó pártválasztók közé, körükben 70 százalék szavazna a Fideszre és 18 százalék az MSZP-re. Ezek az értékek a Fidesz előnyének növekedését mutatják, ami egyaránt köszönhető a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságában bekövetkezett enyhe emelkedésnek, illetve a biztos szavazó MSZP-szimpatizánsok arányában mutatkozó 4 százalékpontos csökkenésnek. A két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF 2 ill. 1 százalékos támogatottsággal bír a biztos szavazó pártválasztók körében, ugyanakkor a Jobbik – méréseink során először – elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
3. Kormány és ellenzék megítélése
Továbbra is igen negatív a Gyurcsány-kormány teljesítményének utólagos megítélése. Az összes megkérdezettnek mindössze 23 százaléka adott inkább pozitív értékelést, míg 73 százalék inkább negatívat. A pártválasztásukban bizonytalanok is hasonló arányban elégedetlenek a Gyurcsány-kormánnyal, de az MSZP szavazóbázisának is közel egynegyede (23 százalék) vélekedik hasonlóan. Ugyanakkor az ellenzék megítélése sem sokkal jobb, a megkérdezettek csupán 26 százaléka van pozitív véleménnyel a 2006 óta nyújtott teljesítményükkel, míg 69 százalék ad 1-es vagy 2-es osztályzatot. Figyelemre méltó, hogy a Fidesz szavazóinak 40 százaléka is inkább elégedetlen az ellenzék elmúlt három esztendőben nyújtott teljesítményével, a pártválasztásukban bizonytalanok körében pedig magasabb a negatív ítéletet mondók aránya (79 százalék), mint a kormány munkájának megítélése esetén. A politikával kapcsolatos általános elégedetlenséget jelzi, hogy a kérdezettek 47 százaléka mind a Gyurcsány-kormánnyal, mind az ellenzékkel elégedetlen.
4. Kormányváltás
Eltérő módon kérdeztünk rá április 14-e előtt és után arra, hogy az emberek szeretnének-e Bajnai Gordon által vezetett kormányt, de az eredmény igen hasonló lett. A miniszterelnök-választást megelőzően a megkérdezettek 59 százaléka szeretett volna inkább előrehozott választásokat Bajnai Gordon kormányalakítása helyett, utána pedig 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább, vagy egyértelműen ellenzi az Országgyűlés döntését. Mindkét esetben a pártválasztásukban bizonytalanok valamivel több mint 50 százaléka is inkább az előrehozott választás mellett állt.
A politikai közhangulat érzékelésében is hasonló arányok figyelhetők meg: a kérdezettek 59 százaléka szerint azok vannak többségben közvetlen környezetükben, akik előre hozott választásokat szeretnének, míg 21 százalék érzi úgy, hogy az MSZP és az SZDSZ által megválasztott kormány támogatói vannak többségben. Még az MSZP szavazói körében sincs abszolút többsége azoknak, akik szerint a parlament által választott kormányt támogatják többen a környezetükben élők közül.
A megkérdezettek 28 százaléka tartja alkalmasnak Bajnai Gordont miniszterelnöknek, míg a 41 százalékuk szerint alkalmatlan erre a posztra. Sokan nem nyilvánítottak véleményt e kérdésben, legtöbben (26 százalék) azért, mert nem ismerik a politikust. Az MSZP-szavazók többsége (69 százalék) szerint alkalmas Bajnai a posztra, a Fidesz szavazóinak 68 százaléka viszont ellenkező véleményen van, míg a pártválasztásukban bizonytalanok körülbelül azonos arányban tartják inkább alkalmasnak (25 százalék) illetve inkább alkalmatlannak (27 százalék).
Mikor Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon közül kellett választani, akkor egyformán 23-23 százalék tartotta a volt és a jelenlegi kormányfőt alkalmasabbnak a posztra, míg 36 százalék mondta spontán módon, hogy egyikük sem alkalmas, 15 százalék pedig nem tudott vagy nem kívánt válaszolni. A Fidesz szavazóinak közel 60 százaléka szerint egyikük sem alkalmas, és figyelemre méltó, hogy az MSZP szavazói pedig továbbra is inkább Gyurcsány Ferencben bíznak (44 százalék), mint Bajnai Gordonban (27 százalék).
A kutatás módszertana
A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. április 7. és 17. között, melynek során 1006 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről.
A felmérés félidejénél, április 14-én választotta miniszterelnökké az Országgyűlés Bajnai Gordont. A bejelentés előtti és utáni két alminta mérete (567 ill. 439 fő) és reprezentativitása lehetővé teszi egyes eredmények időbeli összevetését is.
A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna. A két alminta esetében a becslésből fakadó eltérés +/- 4,7 százalékpont.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.
A sajtóváltozat innen letölthető.
