A Forsense becslése szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.
Sokan tudják és fontosnak tartják
A Forsense 2009 januárjától vizsgálja az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismereteket és véleményeket. A 2009. június 7.-iei dátum bejelentése, és a kampány megindulása jelentősen növelte azok számát, akik tudják, hogy idén lesznek a választások – a márciusi 50 százalékról, 74 százalékra emelkedett arányuk a 18 évesnél idősebb magyar lakosság körében. A választás pontos dátumával a kérdezettek 37 százaléka volt tisztában.
A dátum ismerete mellett a szavazás fontosságának említése is szélesebb választói körre lett jellemző április közepére. A kérdezettek 74 százaléka (+6 százalék márciushoz képest) tartja nagyon fontosnak, vagy inkább fontosnak az EP-választásokon való részvételt. A szavazást nagyon fontosnak tartók között az átlagnál nagyobb számban találhatjuk a Fidesz támogatóit: míg az összes megkérdezett 45 százaléka mondta, hogy nagyon fontos a részvétel, addig a Fidesz szimpatizánsainak 64 százaléka vélekedett így.
36 és 42 százalék között várható a részvétel
A megkérdezettek 53 százaléka biztosra ígérte részvételét a június 7-ei voksoláson. Az érték alacsonyabb, mint egy esetleges országgyűlési választás kapcsán mért részvételi szándék (59 százalék), de jóval magasabb, mint a 2004-es EP-választásokon tapasztalt aktivitás (38,5 százalék). A korábbi kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy több kérdés segítségével jobban megbecsülhetők a várható részvételi arányok. A választói aktivitással kapcsolatos kérdések együttes elemzése alapján végzett becslés a választókorú lakosság 36 és 42 százaléka közé teszi a várható részvételt.
A két nagy párt közötti kisebb különbség háttere
A Forsense áprilisi adatfelvétele szerint az Európai Parlamenti választásokon a szavazópolgárok 25 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP és 13 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség valamivel kisebb, mint az általános politikai preferencia alapján mért különbség (30 százalék – 11 százalék). A Fidesz-KDNP lista esetében mért alacsonyabb érték elsősorban azzal magyarázható, hogy a párt szimpatizánsainak egy része még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni júniusban, kisebb részben viszont az okozza a különbséget, hogy az amúgy magukat Fidesz szavazónak vallók egy része jelenleg más párt listáját jelölte meg az Európai Parlamenti választással kapcsolatban. (a Fidesz szavazók 2 százaléka válaszolta azt, hogy az EP-választásokon a Jobbikra szavazna).
A teljes mintában a Jobbik 2 százalékot ért el, az SZDSZ és az MDF pedig egy-egy százalékot.
Az Európai Parlamenti választásokon biztosan részt vevő és EP pártlistát is választó csoporton belül a Fidesz-KDNP lista támogatottsága 62 százalék, az MSZP-é 27 százalék, tehát a különbség ebben a szavazói csoportban is kisebb, mint a hagyományos pártválasztás esetében. A kis pártok közül a Jobbikra 6 százalék, az MDF-re és az SZDSZ-re 2-2 százalék, az LMP+HP-re (Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös listája) 1 százalék szavazna ebben a körben.
Kik osztozhatnak a 22 helyen?
Az eredmények és a listás szavazás számítási szabályait alkalmazó modell alapján a Forsense szimulálta a mandátumok várható eloszlását. A becslés szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.
Várható mandátumok száma
Részvétel
Fidesz
MSZP
SZDSZ
MDF
Jobbik
36%-42%
15
6
0
0
1
A kutatás módszertana
A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatása 2009. április 7. és 17. között készült, mely során 1006 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra.
A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
