Napjainkban a mezőgazdasági termelésben is egyre inkább teret nyer a környezettudatosság, illetve a fenntarthatóság, ezzel összefügésben jelentek meg a boltok polcain a biotermékek is. A fogyasztói igények növekedését mutatja, hogy 2000-hez képest 2018-ra világszinten az ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága 5,5-szeresére, az érintett gazdálkodók száma 14-szeresére, a világpiaci forgalom 9-szeresére nőtt.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet számos érvet felsorol az ágazat mellett:
De mit is értünk pontosan bio- vagy organikus élelmiszeren? A kérdésre többfajta válasz is adható aszerint, hogy a jogszabályi hátteret, vagy a fogyasztók értelmezését követjük. A jogi alapú meghatározás meglehetősen egyértelmű: az tekinthető bioterméknek, amely rendelkezik az erre vonatkozó megfelelő tanúsítvánnyal. A jogi szabályozás alapja az Európai Unión belül a hatályos EU-s jogrend. Az EU meghatározása szerint a biotermékek ökológiai termelés során jönnek létre. Az ökológiai termelés olyan fenntartható mezőgazdasági rendszert jelent, amely tiszteletben tartja a környezetet és az állatok jólétét, a vetőmagok beszerzésétől kezdve a feldolgozáson át egészen az értékesítésig. Valamivel konkrétabban ez a következő alapelvek érvényesülését jelenti:
Az EU ökológiai logóját csak azok a termékek kaphatják meg, amelyek megfelelnek az EU-s szabályozásnak, azaz friss áru esetében, ha az ökológiai gazdaságból származik, míg előrecsomagolt termékek esetében azok, amelyeknek összetevőinek legalább 95%-a EU-s ökológiai minősítéssel rendelkezik.
Ugyanakkor léteznek olyan tanúsítványok, amelyek az EU szabályozásánál szigorúbb elvárásokhoz kötik a tanúsítvány kibocsátását. A német piacon legelterjedtebb Demeter, Bioland és Naturland tanúsítványok mindegyike elvárja például, hogy a biotermékeket előállító gazdaságok teljes egészében álljanak át az ökológiai gazdálkodásra. Az EU-szabályozás szerint elegendő a részleges átállás is a biominősítés eléréséhez.
A fogyasztók szempontjából a fenntarthatóságon túl legalább ilyen fontos érv a biotermékek mellett azok vélt egészségessége. A táplálkozással kapcsolatos hazai felmérések is azt mutatják, hogy a fogyasztott élelmiszer esetében – ízletessége mellett – egyre inkább előtérbe kerül az is, hogy mennyire egészséges a táplálék. Az egészségtudatos életmód elterjedése számos módon befolyásolja az élelmiszerválasztást és -fogyasztást. 1999 és 2016 között például kb. a felére – 47-ről 24 százalékra – csökkent a felnőtt lakosság körében azok aránya, akik nem figyelnek oda arra, hogy olyan ételeket fogyasszanak, amelyekkel elérhetik vagy megtarthatják ideális testsúlyukat. A felmérések azt is mutatják, hogy egyre többen fogyasztanak egészséges élelmiszereket, azaz zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonákat és halakat, valamint saját állításuk szerint egyre többen figyelnek oda az elégséges folyadékbevitelre is. Ezzel párhuzamosan pedig mérséklődött az édességfogyasztás gyakorisága a felnőtt lakosság körében. Tény ugyanakkor, hogy hiába a túlsúly elleni küzdelem az egészséges táplálkozás iránti fokozott érdeklődés egyik fő mozgatórugója, elhízás terén nagyon rosszul áll Magyarország. Az OECD 2019-es jelentése szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. (A WHO meghatározása szerint 25 kg/m2 feletti testtömegindexnél (BMI) túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett elhízásról beszélünk.) Mindez azt jelenti, hogy az elhízottak arányát tekintve Európában az első, világviszonylatban az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk.
Az egészségtudatosság terjedése egy általánosabb trend, a tudatos élelmiszerfogyasztás előretörésének részeként is értelmezhető. A fogyasztók nem csak annak vannak egyre inkább tudatában, hogy az étkezési szokásaik befolyásolják egészségi állapotukat, hanem annak is, hogy a növekvő stressz, valamint az ülő munkával járó alacsonyabb fizikai aktivitás legalább részben ellensúlyozandó az egészséges étkezéssel. (Forrás: Steenkamp, E. M. (1997): Dynamics in consumer behavior with respect to agricultural and food products, in Agricultural Marketing and Consumer Behavior in a Changing World eds. Wierenga et al.: 143-187.) Ennek a tudatosabbá váló fogyasztói magatartásnak az egyik hatása az ún. alternatív élelmiszerek előtérbe kerülése. Ebbe a csoportba sorolhatók az etikus vagy fenntartható gazdaságból származó termékek, így például az ökológiai és a fair-trade kereskedelemből származó áruk, az állat-, környezetbarát és a helyi előállítású élelmiszerek is. (Forrás: Paddock, J. (2016): Positioning Food Cultures: ‘Alternative’ Food as Distinctive Consumer Practice, Sociology 2016, Vol. 50(6): 1039–1055.)
A jelen elemzés tárgyát képező biotermékek fogyasztásával kapcsolatosan többféle motivációt és attitűdöt mutattak ki az erre vonatkozó korábbi kutatások. Természetesen itt is fontos szempont az íz, de emellett a minőség, a biztonság, valamint az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor negatív attitűdökről szóló beszámolókkal is találkozni a korábbi felmérésekben, amelyek elsődlegesen a magasabb árral, a termék megjelenésével, vagy az eltarthatósággal kapcsolatosak. (Forrás: Wier, M./Calverly, C. (2002), Market potential for organic foods in Europe, British Food Journal, Vol. 104 (1): 45-62.)
Kérdés ugyanakkor, hogy a fogyasztók mennyiben vannak tisztában a különféle tanúsítványok jelentésével, és általában mit értenek bioélelmiszer alatt. Egy németországi felmérés szerint az ottani – bio-témakörben a magyarországi fogyasztókhoz képest feltehetőleg tájékozottabbnak tekinthető – fogyasztók leggyakrabban a fajtának megfelelő állattartási körülményeket, valamint a génmódosítás és a műtrágya mellőzését kapcsolják össze a „bio” fogalmával. De még e három kritérium esetében sem haladja meg szignifikánsan egyenként az 50 százalékot az említések aránya. Ezzel szemben a helyi eredetű takarmány használatát, vagy a vetésforgó alkalmazását mindössze 21, illetve 6 százalék említette. Tehát ha a fogyasztók értelmezését követjük, akkor egy jóval kevésbé szigorú, csak néhány kiragadott szempontra fókuszáló értelmezést kapunk, mintha a jogi szabályokat követjük.
A bioélelmiszerek fogyasztásának részesedése eltérő az egyes európai országokban, és erős összefüggést mutat a fejlettség szintjével. Ennek megfelelően míg Dániában, Svájcban vagy Ausztriában 6%-ot meghaladó az ilyen termékek aránya, addig Magyarországon, a többi posztszocialista országhoz hasonlóan az 1 százalékot sem éri el.
ország | részarány (%) |
Dánia | 7,6 |
Svájc | 7,1 |
Ausztria | 6,5 |
Svédország | 6,0 |
Németország | 4,4 |
Luxemburg | 3,4 |
Hollandia | 3,0 |
Franciaország | 2,5 |
Horvátország | 2,2 |
Olaszország | 2,2 |
Belgium | 1,5 |
Szlovénia | 1,8 |
Finnország | 1,7 |
Norvégia | 1,5 |
Spanyolország | 1,0 |
Csehország | 0,7 |
Írország | 0,7 |
Románia | 0,7 |
Magyarország | 0,3 |
Lettország | 0,2 |
Litvánia | 0,2 |
Lengyelország | 0,2 |
Portugália | 0,2 |
Szlovákia | 0,2 |
1. táblázat: A biotermékek piaci részaránya az élelmiszer-forgalmazáson belül
Ezt a viszonylag alacsony részesedést árnyalja a növekedés trendjének adata: 2012 és 2016 között, azaz mindössze négy esztendő alatt EU-szerte 47,7 százalékkal emelkedett a bioélelmiszerek forgalma.
A fogyasztás mellett a termelés esetében is fontos kérdés a biotermékek részesedésének változása. Az ökológiai gazdálkodás alá vont termőföldek részarányának növekedése elmaradt a fogyasztás esetén tapasztalt növekedési szinttől, de ezzel együtt 2012 és 2016 között EU-szerte 18,7 százalékkal nőtt ezen termőföldek részesedése. A jelentős növekedés ellenére az ökológiai termőföldek aránya Európában az összes mezőgazdasági területnek mindössze 7 százalékát teszik ki. Magyarországon pedig ennél is kisebb, a termőföldek mindössze 3,5 százaléka rendelkezik ökológiai minősítéssel.
ország | részarány (%) |
Ausztria | 21,3 |
Svédország | 18,3 |
Olaszország | 14,0 |
Csehország | 14,0 |
Lettország | 13,4 |
Finnország | 10,5 |
Szlovákia | 9,8 |
Szlovénia | 9,1 |
Spanyolország | 8,5 |
Dánia | 7,7 |
Litvánia | 7,5 |
Németország | 6,8 |
Portugália | 6,8 |
Horvátország | 6,1 |
Belgium | 5,8 |
Franciaország | 5,3 |
Lengyelország | 3,7 |
Magyarország | 3,5 |
Luxemburg | 3,3 |
Hollandia | 2,9 |
Írország | 1,7 |
Románia | 1,7 |
2. táblázat: Az ökológiai területek arányában az összes termőföld-területen belül
Ezen információk fényében fontosnak tartottuk megvizsgálni a magyar lakosság attitűdjeit a biotermékekkel kapcsolatosan. Ennek érdekében egy országos reprezentatív felmérést végeztünk a témában.
A kérdőíves adatfelvétel eredményei – a biotermékekkel kapcsolatos vélemények
Felmérésünk szerint a biotermékek széles körben ismertek, lényegében minden szocio-demográfiai csoportban nagy többségben vannak azok, akik állításuk szerint vásárlásaik során találkoztak már biotermékekkel. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb csoportban 10-ből 8 kérdezett ismeri a biotermékeket, egyedül a 65 év felettiek körében nem érte el az e termékekkel találkozók aránya a 70 százalékot. Szintén sokan állították, hogy szoktak biotermékeket vásárolni, 57 százalék biotermék-fogyasztó – legalábbis a kérdezettek állítása szerint. Korábbi felmérések azt mutatták, hogy a biotermékek preferálását alapvetően az egészségtudatosság határozza meg, és a fogyasztást ezen túl a hozzáférhetőség (hipermarketek, bioboltok), illetve a jövedelmi helyzet befolyásolja. Ennek megfelelően jelen kutatásban is az átlagosnál nagyobb arányban ismerik és fogyasztják a biotermékeket a (fiatal) középkorúak, a legalább érettségizettek, és a nők. Ugyanakkor némileg ellentmond a korábbi eredményeknek, hogy az anyagi helyzet, a lakóhely és az iskolázottság is csak kis mértékben befolyásolja a fogyasztást (a budapestiek és jó anyagi helyzetűek átlag feletti arányban találkoznak ilyen termékekkel, de nem kiugróan magas körükben a fogyasztók aránya). Ezek az adatok, tehát a biotermék-fogyasztói csoport viszonylagos homogenitása, ugyanakkor a fogyasztók magas aránya felvet a biotermékekkel kapcsolatban egy fontos kérdést: vajon a kérdezettek tudják-e pontosan, hogy mit takar a kifejezés? Hiszen 10-ből 6 kérdezett azt állította, hogy szokott biotermékeket fogyasztani, miközben hazánkban a biotermékek fogyasztása rendkívül alacsony szintű, 2016-ban az élelmiszer-forgalmazáson belüli részaránya csupán 0,3 százalék volt.
Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy a kérdezettek zöme nem ismeri pontosan a biotermék kifejezés definícióját, és sokan a piacon vásárolt zöldségek, gyümölcsök nagy részét annak gondolják (vagy azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amiket maguk termelnek, ezt támasztja alá, hogy a falun élők fele is szokott biotermékeket vásárolni, ahol pedig jóval nehezebb ezekhez hozzájutni, mint a nagyvárosokban)
találkozott már biotermékekkel | szokott biotermékeket vásárolni | ||
összes megkérdezett | 82 | 57 | |
nem | férfi | 80 | 53 |
nő | 84 | 60 | |
életkor szerint | 18-34 éves | 89 | 54 |
35-49 éves | 87 | 69 | |
50-64 éves | 90 | 67 | |
65 éves és felette | 69 | 45 | |
lakóhely szerint | Budapesten él | 83 | 59 |
megyei jogú városban él | 90 | 61 | |
városban él | 82 | 63 | |
falun él | 76 | 46 | |
iskolai végzettség szerint | nincs érettségije | 73 | 48 |
érettségizett | 86 | 59 | |
diplomás | 84 | 61 | |
családja anyagi helyzetét | rossznak tartja | 79 | 62 |
átlagosnak tartja | 81 | 55 | |
jónak tartja | 87 | 58 |
3. táblázat: Ön vásárlásai során találkozott már ökológiai (bio)gazdálkodásból származó termékekkel? Szokott biotermékeket vásárolni? (válaszok százalékban)
A kérdezettek nyolc, biotermékekkel kapcsolatos állítást osztályoztak 1-től 10-ig aszerint, hogy mennyire értenek egyet azokkal. A kérdezettek többsége tudott valamilyen véleményt formálni, abban az értelemben, hogy az egyes állításokat osztályozni nem tudók vagy nem akarók aránya rendre csupán 3-6 százalékra volt tehető. Egy állítás kivételével – amely a biotermékek megbízhatóságára vonatkozott – mindegyik esetben elmondható, hogy a leggyakoribb osztályzat a 10-es, teljes mértékben egyetért volt. A legtöbben azzal az állítással értettek egyet, hogy a biotermékek ára túl magas, a kérdezettek fele teljes mértékben egyetértett ezzel az állítással, míg a legkevesebben attól tartanak, hogy a bioként árult termékek valójában nem is biztos, hogy megfelelnek az ökológiai gazdálkodás kritériumainak.
A válaszokat ugyan befolyásolta, hogy a kérdezettek szoktak-e biotermékeket fogyasztani, hiszen a fogyasztók a biotermékekre nézve minden esetben kedvezőbb osztályzatokat adtak, de a különbség a két csoport között nem nevezhető jelentősnek. Két esetben látunk jelentősebb eltérést, a biotermékek fogyasztói inkább gondolják, hogy e termékek egészségesebbek (78 pont, szemben a nem fogyasztók 67 pontjával), és hogy jobb az ízük (66, szemben az 51 ponttal). Végül ki kell emelnünk, hogy még a biotermékek fogyasztói is szkeptikusak bizonyos értelemben, mivel nagyobb részük úgy gondolja, a Föld népessége nem látható el kizárólagosan biogazdálkodás útján.
összes megkérdezett | nem szokott bioterméket vásárolni | szokott bioterméket vásárolni | ||||
10 – teljes mértékben egyetért | válaszok
0-100-as skálán |
10 – teljes mértékben egyetért | válaszok
0-100-as skálán |
10 – teljes mértékben egyetért | válaszok
0-100-as skálán |
|
nem megbízhatóak a biotermékek (hogy valóban bio-e)? | 15 | 55 | 18 | 54 | 13 | 57 |
a biotermékeknek jobb az íze? | 23 | 60 | 20 | 51 | 25 | 66 |
kevés biotermék található a piacon, kicsi a választék? | 21 | 63 | 19 | 59 | 22 | 66 |
ha a világon csak biogazdálkodást folytatnának, akkor az nem tudná ellátni a föld népességét elég élelemmel? | 25 | 63 | 29 | 66 | 22 | 61 |
a biotermékek egészségesebbek a hagyományos termékeknél? | 32 | 73 | 31 | 67 | 33 | 78 |
a biotermékek nem, vagy jóval kevesebb káros szermaradványt tartalmaznak? | 30 | 73 | 28 | 69 | 31 | 76 |
a biotermékek előállítása során nem, vagy jóval kisebb mértékben károsodik a környezet? | 31 | 75 | 29 | 71 | 32 | 77 |
túl magas a biotermékek ára? | 48 | 84 | 54 | 86 | 44 | 82 |
4. táblázat: Ön mennyire ért egyet a következő állítással? (válaszok százalékban és 0-100-as skálán)
Ezután egy-egy kérdéssorra kellett válaszolniuk a bioterméket vásárlóknak és azoknak, akik nem szoktak ilyen élelmiszereket venni. A biotermékek vásárlói elsődlegesen e termékek egészségessége miatt preferálják azokat, a vásárlók kétharmada jelölte meg ezt az opciót, míg azok íze a legkevésbé fontos szempont, bár még ez is több mint harmaduk számára lényegesnek számít. A válaszokból egyértelműen látható, hogy a biotermékek preferálása mindenekelőtt a fogyasztók egészségtudatosságával van összefüggésben, ennél kevésbé tartják fontosnak a kisebb környezeti terhelést.
a biotermékek egészségesebbek | 66 |
a biotermékek nem, vagy jóval kevesebb káros szermaradványt tartalmaznak | 55 |
amikor bioterméket vásárolok, akkor a kis és közösségi termelőket is támogatom | 55 |
a biotermékek előállítása során nem, vagy jóval kisebb mértékben károsodik a környezet | 42 |
a biotermékeknek jobb az íze | 40 |
5. táblázat: Ha vásárol biotermékeket, akkor melyek a legfontosabb szempontok az Ön számára? (válaszok százalékban)
A biotermékeket nem fogyasztók legnagyobb része – minden második kérdezett – a biotermékek árát jelölte meg legfontosabb szempontként, ami eltéríti azok vásárlásától. Fontos eredmény ugyanakkor, hogy noha a magyarországi élelmiszerpiac egészen kicsi szegmensét teszik ki a biotermékek, a csekély választék alig befolyásolja a fogyasztást, mivel igen kevesen adták meg a biotermékek mellőzésének okaként azt, hogy nincs elég biotermék a piacon, kicsi a választék. Ez alapján nem beszélhetünk tömeges kielégítetlen fogyasztói igényekről a biotermékek terén. Szintén tanulságos eredmény, hogy a minden ötödik kérdezett azért nem vásárol biotermékeket, mert maga termeli meg azokat. A kérdésnél megadott válaszlehetőségek között ez az opció nem szerepelt, hanem az egyéb indokok között, nyitott kérdésre adta a biotermékeket nem fogyasztók válaszolók ötöde. Ez is azt támasztja alá, hogy a kérdezettek zöme valószínűleg nem ismeri pontosan a biotermékek kritériumának, az ökológiai gazdálkodás jogi szabályozását, hanem minden olyan zöldséget, gyümölcsöt annak tekint, ami nem érintkezik vegyszerrel (vagy pusztán nem nagyüzemi körülmények között termesztik).
túl drágák a biotermékek | 48 |
nem bízom a biotermékekben (abban, hogy valóban bio körülmények között állítják elő) | 32 |
saját maga termeli | 19 |
nincs a közelben lehetőség bioterméket vásárolni | 17 |
alapvetően nem érdekel, hogy hagyományos vagy bioterméket fogyasztok-e | 17 |
nem éri meg nekem bioterméket vásárolni | 17 |
nincs elég biotermék a piacon, kicsi a választék | 9 |
6. táblázat: Mi az oka, ha nem vásárol biotermékeket? (válaszok százalékban)
A kérdezettek háromnegyede úgy véli, hogy biogazdálkodás fenntartható gazdálkodási rendszer (hozzátéve, hogy nem tudjuk ellenőrizni, a kérdezettek mennyiben ismerik a fenntarthatóság definícióját, márpedig a tudásszint alapvetően befolyásolhatja a válaszokat). Természetesen azok a leginkább optimisták e kérdés megítélése kapcsán, akik fogyasztanak biotermékeket. Egyértelműen pozitívan ítélik meg a kérdést az 50 év alattiak, viszont kritikusabbak a diplomások, az idősek és a falun élők.
% | ||
összes megkérdezett | 74 | |
nem | férfi | 71 |
nő | 76 | |
életkor szerint | 18-34 éves | 79 |
35-49 éves | 83 | |
50-64 éves | 73 | |
65 éves és felette | 64 | |
lakóhely szerint | Budapesten él | 75 |
megyei jogú városban él | 74 | |
városban él | 78 | |
falun él | 69 | |
iskolai végzettség szerint | nincs érettségije | 73 |
érettségizett | 78 | |
diplomás | 69 | |
családja anyagi helyzetét | rossznak tartja | 75 |
átlagosnak tartja | 72 | |
jónak tartja | 78 | |
biotermékek vásárlása | szokott vásárolni | 85 |
nem szokott vásárolni | 60 |
7. táblázat: Ön szerint fenntartható gazdálkodási rendszer az ökológiai (bio)gazdálkodás? (igen válaszok százalékban)
A „bio” kiváló, erős hívószó: ezt támasztja alá, hogy nagyon nagy támogatottsága lenne az ökológiai gazdálkodás erősítésének. Természetesen ebben az esetben is a biotermékek vásárlói a leginkább elkötelezettek, a többi szocio-demográfiai csoportban nem tapasztalni éles véleménykülönbségeket.
% | ||
összes megkérdezett | 85 | |
nem | férfi | 83 |
nő | 86 | |
életkor szerint | 18-34 éves | 85 |
35-49 éves | 91 | |
50-64 éves | 87 | |
65 éves és felette | 79 | |
lakóhely szerint | Budapesten él | 80 |
megyei jogú városban él | 84 | |
városban él | 88 | |
falun él | 85 | |
iskolai végzettség szerint | nincs érettségije | 83 |
érettségizett | 90 | |
diplomás | 80 | |
családja anyagi helyzetét | rossznak tartja | 85 |
átlagosnak tartja | 85 | |
jónak tartja | 85 | |
biotermékek vásárlása | szokott vásárolni | 93 |
nem szokott vásárolni | 74 |
8. táblázat: Ön szerint növelni kellene-e az ökológiai gazdálkodás arányát a hagyományos nagyüzemi gazdálkodással szemben? (igen válaszok százalékban)