Egy most vasárnap megrendezésre kerülő választásra a szavazók 60 százaléka menne el biztosan, ez az arány gyakorlatilag megegyezik a novembert megelőző hónapokban mért adatokkal.

A pártot választók aránya azonban hat százalékpontos csökkenéssel az év eleji szintre esett, a választásra jogosult polgárok kevesebb, mint fele (47%) tudja, illetve árulja el, hogy melyik politikai erőre adná voksát, ez az arány a közel 8 millió választásra jogosultból mintegy 3.750.000 embert jelent. A pártot választók arányának csökkenése összefügghet azzal, hogy novemberben az emberek érdeklődésének középpontjában nem elsősorban politikai témák álltak. Arra a nyitott kérdésre, hogy melyek voltak az elmúlt hetek legfontosabb eseményei a válaszadók több mint kétharmada tudott valamit említeni. Akik legalább egy dolgot mondtak, azok többsége az új influenza (H1N1) vírussal kapcsolatos témát említett.

A biztos szavazó pártot választók aránya továbbra is alacsony: novemberben a választópolgárok 37 százaléka mondta, hogy biztosan az urnához járulna és közölte azt is, hogy melyik pártra szavaz. Az összes megkérdezett további 23 százaléka azonban úgy ígért biztos részvételt, hogy nem tudta vagy nem akarta elárulni pártpreferenciáját. Így a felmérés alapján a biztos pártválasztók sokasága mintegy 3 millió ember, míg 1,8 millió körül van azok száma, akik most biztosra ígérik részvételüket, de nem tudni róluk, hogy melyik pártot preferálják majd.

A Fidesz-támogatók szavazói hajlandósága (84 százalék) ismét magasabbra emelkedett az MSZP-sekénél (78 százalék). A LMP szavazóinak pedig, mindössze 58 százaléka ígérte biztosra részvételét egy parlamenti választás esetén.

A Fidesz továbbra is tartja jelentős, majdnem háromszoros előnyét az MSZP-vel szemben. A teljes sokaságon belül a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 26 százalék, az MSZP szavazóinak aránya pedig kevesebb, mint 10 százalék (9 százalék). A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 59 százalékot ért el, az MSZP támogatottsága 20 százalék. A harmadik helyen továbbra is a Jobbik áll, 12 százalékos támogatottsággal a biztos pártot választók körében. A kisebb pártok közül az LMP és az MDF 3 százalékon áll, az SZDSZ 1 százalékot mondhat magáénak ezen a bázison.

A Bajnai-kormány és az ellenzék megítélése

A Bajnai kormány megítélése nem változott jelentősen októberhez képest, jelenleg a teljes lakosság 53 százaléka adott egyes vagy kettes osztályzatot teljesítményére. A kérdéssel kapcsolatos vélemény természetesen erősen összefügg a pártpreferenciával, a Fidesz szavazók 81 százaléka ítéli meg negatívan a kormány munkáját, az MSZP szavazók 95 százaléka viszont pozitívan.

Az ellenzék teljesítményére a kérdezettek 58 százaléka reagált bírálóan, azonban itt fontos kihangsúlyozni, hogy az „ellenzék” szó a jelenlegi politikai helyzetben több pártot, és széles skálán mozgó politikai megnyilvánulásokat takar. Az ellenzék munkájával elégedettek aránya így is majdnem 30 százalékot tesz ki.Az év leji szintre emelkedett azok aránya, akik mind a kormány, mind az ellenzék munkáját negatívan ítélik meg (28 százalék).

Miniszterelnöki alkalmasság

Novemberben is a kérdezettek fele tartotta alkalmasnak posztja betöltésére Bajnai Gordont, akárcsak egy hónappal korábban. A Fidesz szavazói tartják a legkevésbé alkalmasnak a kormányfőt, körükben 20 százalék azok aránya, akik szerint valamennyire alkalmas, 72 százalékuk szerint pedig nem alkalmas a posztra. A Jobbik szavazók körében a második legrosszabb a kormányfő értékelése. Viszont a szocialista szavazók 91 százaléka alkalmasnak tartja Bajnait.

Orbán Viktorral szembe állítva Bajnai Gordont, továbbra is a volt kormányfőt tartja alkalmasabb miniszterelnöknek a választók relatív többsége. A volt miniszterelnök 36 százalék szerint alkalmasabb, a jelenlegit pedig 28 százalék választotta. A Fidesz szavazók 88 százaléka Orbán Viktort, míg az MSZP támogatóinak 91 százaléka Bajnai Gordont tartja alkalmasabbnak. Nagyon magasra emelkedett viszont azon válaszolók aránya, akik egyiküket sem tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra (23 százalék), a bizonytalanoknak majdnem harmada vélekedett így.

Módszertan

A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett november 5. és 20. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. Az adatok időbeli stabilitásának érdekében az adatfelvétel minimális időablaka két hétben lett meghatározva, napi 100 fős lekérdezési limittel. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.