A Forsense 1000 fős közvélemény-kutatásában arra kérdezett rá, hogy néhány hónappal a választások előtt milyen lehetséges összetételű kormányokban gondolkodnak a különböző választói csoportokhoz tartozók.

Várakozások a kormányalakítás kapcsán

A Forsense által megkérdezettek valamivel több, mint fele (55 százalék) nevezett meg legalább egy olyan pártot, amelynek részvételét jónak tartaná a 2010-es országgyűlési választásokat követően létrejövő kormányban. A megkérdezettek természetesen több pártot is megnevezhettek, így minden pártra egyenként is valamivel több említés jutott, mint a szokásos pártpreferencia kérdésben. A felmérésből kiderül, hogy néhány hónappal a választások előtt milyen lehetséges összetételű kormányokban gondolkodnak a különböző választói csoportokhoz tartozók.A Fidesz kormányzati szerepét most a választópolgárok több mint 40 százaléka támogatná valamilyen formában, míg az MSZP választások utáni ismételt szerepvállalásának 17 százalék örülne. A kisebb pártok neve is gyakrabban került elő lehetséges kormánytagként, a Jobbikot az összes válaszoló 12, az MDF-et 10, az SZDSZ-t 7, az LMP-t 2 százaléka említette. A nagy pártok esetében általában a saját szavazói kör több mint 80 százaléka, az érvényes választ adók 90 százaléka említette saját pártját, mint a kormányalakításban mindenképpen szükséges aktort.A kisebb vagy rövidebb ideje működő pártok szavazói körében megfigyelhető, hogy jóval kevesebben tudtak közülük válaszolni erre a kérdésre, akik pedig válaszoltak, kiemeltek valamely régebben működő, magasabb társadalmi támogatottságot élvező pártot (is), mint szükséges kormányalakító erőt. Az MDF, az LMP és a Munkáspárt szavazói elsősorban, nagyjából egyharmad arányban a Fideszt említették.

A legalább egy pártot említők közül a legtöbben úgy gondolták, hogy a Fidesznek egyedül kellene kormányt alakítania (44 százalék). Alacsonyabb, de még így is jelentős volt azoknak az aránya, akik szerint a Fidesznek és a Jobbiknak és esetleg más pártoknak – de semmiképpen sem az MSZP bevonásával – kellene szerepet vállalnia a következő kormányban (16 százalék). Külön csoportba sorolhatók azok a választópolgárok, akik szerint az MSZP-nek és a Fidesznek közösen kellene kormányt alakítania (11 százalék), azok, akik szerint az MSZP-nek önállóan kellene kormányt alakítania (8 százalék), illetve akik szerint a Fidesznek valamely kispárttal közösen kellene kormányoznia, de semmiképpen sem a Jobbikkal vagy az MSZP-vel (8 százalék).

A Fidesz szavazók kormányalakítással kapcsolatos várakozásai

A Fidesz szavazóinak közel 90 százaléka vállalkozott arra, hogy legalább egy olyan pártot említsen, amelyet a következő kormányban látni szeretne. Mintegy kétharmaduk nem akar koalíciót más pártokkal, csak saját pártját szeretné kormányzó pozícióban látni a 2010-es választások után. A legnagyobb ellenzéki erő támogatóinak fennmaradó egyharmada több csoportra osztható, amelyekből a legnagyobb egy a Fideszből és a Jobbikból alakuló kormányt látna szívesen (16 százalék). Ennél kevesebben vannak azok, akik a Fidesz mellett sem a Jobbikot, sem a szocialistákat nem említették, mint kormányalakító erőt, és inkább más pártokat preferálnak (10 százalék), míg 5 százalék azok aránya, akik az MSZP-t említették a lehetséges koalíciós partnerek között.

Az MSZP-re voksolók kormányalakítással kapcsolatos várakozásai

A szocialista szavazók 82 százaléka említett valamely pártot a következő kormányba. Az MSZP támogatók körében a többség, a politikai erőviszonyokhoz alkalmazkodva nem gondolja, hogy választott pártja egyedül alakítson kormányt (40 százalék), ők a lehetséges partnerek között elsősorban az MDF-et és/vagy az SZDSZ-t említették. A szocialista szimpatizánsi körben a válaszolók közel egyharmada (31 százalék) említette az MDF-et, illetve 28 százaléka az SZDSZ-t, mint szívesen látott kormányzati szereplőt. A kormánypárt támogatóinak 37 százaléka viszont úgy vélekedett, hogy a 2010-es országgyűlési választások után pártjuknak egyedül kellene folytatnia az ország irányítását. Ugyanakkor az összes válaszoló átlagánál magasabb azok aránya az MSZP szavazók körében, akik a Fideszt is el tudják képzelni kormányzó partnerként és tulajdonképpen a nagykoalícióban látják a megoldást (15 százalék).

A Jobbikosok várakozása a leendő kormány összetételéről

Az érvényes választ adó Jobbikosok 68 százaléka úgy gondolja, hogy alapvetően a legjobb egy Fidesz-Jobbik és esetleg más pártok, – de semmiképpen sem az MSZP – bevonásával létrejövő koalíció lenne. A Jobbik szavazóinak 12 százaléka szerint pártjuknak egyedül kellene kormányt alakítania a 2010-es országgyűlési választások után. Kevesebben vannak azok a Jobbikosok (7 százalék), akik nem szánnak kormányzati szerepet pártjuknak, és olyan Fidesz kormányalakítást támogatnának, amelyben nem szerepel sem a Jobbik, sem az MSZP.

Kit várnak a pártválasztásukban bizonytalanok illetve az azt eltitkolók a kormányba?

A pártpreferenciával nem rendelkező válaszadók kevesebb, mint egyharmada válaszolt csak a lehetséges kormányzati szereplőkre vonatkozóan. A válaszokból kitűnő bizonytalanság mellett, az is jól látszik, hogy ebben a választói csoportban sok az MSZP-től eltávolodott, de még mindig inkább baloldali kötődésű szavazó.A kérdésre válaszoló bizonytalanok körében az átlagosnál valamivel alacsonyabb volt azok aránya, akik csak tisztán Fidesz kormányt látnák a legjobb megoldásnak (39 százalék), ugyanakkor jóval magasabb volt azok aránya, akik szerint működőképes lenne egy Fidesz-MSZP kormánykoalíció (26 százalék). Az MSZP kormányzati szerepe más konstellációkban is megjelent ebben a választói csoportban: a bizonytalanok 7 százaléka szerint az MSZP-nek egyedül kellene kormányt alakítania, illetve további 7 százalék szerint más pártokkal, de a Jobbik és Fidesz kihagyásával lenne kívánatos egy koalíció. A Fidesz és a Jobbik közös kormányzását, illetve a Fidesz és más kisebb pártok által alakított kormány létrehozását egyaránt 10-10 százalék támogatná a bizonytalanok körében.

Módszertan

A Forsense Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett december 8. és 17. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.