A Forsense felmérése szerint a válaszolók relatív többsége a párt választási programját említette a leginkább fontos szempontnak a szavazáskor, a második helyre a pártok elmúlt időszakban nyújtott teljesítménye került, míg a harmadik helyen a párt első emberének alkalmassága áll.
A választóknak fontos a programba foglalt jövőkép
A Forsense felmérésében a különböző pártok választásának lehetséges motivációit kutatta, illetve azt vizsgálta, hogy mely intézmények és személyek befolyásolják a választók döntéseit.
Az összes válaszoló 44 százaléka a párt választási programját tartja a leginkább fontosnak döntésekor. Ezt az opciót a megkérdezettek 29 százaléka első helyen jelölte, további 15 százalékuk pedig másodikként. Ehhez kapcsolódva a megkérdezettek további 17 százaléka a konkrét ígéretek meghatározó szerepét emelte ki. A pártok elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét a válaszolók 42 százaléka említette, 24 százalék elsőként, további 18 százalék másodikként. A motivációk közül harmadik helyen a párt első emberének alkalmassága áll 33 százalékos támogatással (12-21 százalék). A válaszolók további 20 százaléka mondta azt, hogy a legkisebb rossz alternatíváját választja. Összességében tehát a pártok kínálatának megítélésekor meghatározó szerepet játszik programba foglalt jövőképük, illetve az ezzel összefüggő ígéreteik.
Jelentős változásokat tapasztalhatunk, ha a 2006 év elején végzett kutatás adataival hasonlítjuk össze az eredményeket. Az előző országgyűlési választások előtt az összes válaszoló 62 százaléka tartotta fontosnak a pártok korábbi időszakban nyújtott teljesítményét, ma ez a szempont jóval ritkábban fordul elő. A pártok választási programját – az idei eredményekhez hasonlóan – akkor is a megkérdezettek 39 százaléka említette, és ugyancsak hasonló arányban tartották fontosnak a párt első emberének alkalmasságát (37 százalék). Az előző választási ciklus végén a legkisebb rossz elve volt a legkevésbé támogatott opció (13 százalék), ma ezt többen, a választópolgárok egyötöde tartja döntésekor meghatározó szempontnak.
A különböző választói csoportok esetében más-más dimenziók kerülnek előtérbe a pártválasztás során. A Fidesz szavazói az átlagnál nagyobb arányban említik a párt konkrét ígéreteinek fontosságát (25 százalék), valamint a párt első emberének alkalmasságát. Az MSZP szavazóknál ezzel szemben lecsökken a párt ígéreteinek fontossága (9 százalék), kevésbé hangsúlyos a program szerepe (38 százalék) és megnövekszik a párt elmúlt időszakban nyújtott teljesítményének a hatása (57 százalék). A Jobbik szavazói az átlagnál nagyobb arányban tartották fontosnak a párt választási programját (51 százalék) és a párt konkrét ígéreteit (22 százalék). Az LMP kisszámú szavazójának 81 százaléka mondta azt, hogy a párt választási programja a fontos, bár ebben a körben a legkisebb rossz elve is hangsúlyosabban jelent meg. (46 százalék).
A hiteles kampány, döntő lehet a választáskor
A Forsense vizsgálata arra is kitért, hogy a voksolás előtt ki vagy mi befolyásolja leginkább a választópolgárokat döntésükben. A hat felkínált alternatívából kettőt választhattak ki a kutatás résztvevői. A válaszolók 35 százaléka nagyon határozott, és bevallása szerint már senki és semmi nem befolyásolja választásában. Ez a hozzáállás az idősekre, az alacsony jövedelműekre, illetve az alacsony iskolai végzettségűekre jellemző az átlag felett.
A személyes hatások között kiemelkedik a család, (35 százalék) mint meghatározó faktor, ennél jóval kevesebben említették a barátokat (7 százalék), valamint a munkatársakat, ismerősöket (4 százalék). Döntésünk során tehát elsősorban az erősebb társadalmi kötésekre támaszkodunk, ugyanakkor a távolabbi kapcsolatok is hatnak politikai gondolkodásunkra.
A személyes hatások mellett természetesen a választási kampányok hitelessége (36 százalék) befolyásolja leginkább a szavazókat, amit a válaszolók elmondása szerint a különböző médiumokban látottak, hallottak követnek (28 százalék). E két szempont különösen fontos azoknál, akik csak a választás napján, vagy az azt megelőző néhány napban határozzák el, melyik pártra adják szavazatukat. Ebben a csoportban 45 százalék azok aránya, akik a hiteles választási kampány szerepét jelölték meg, és közel 40 százalékuk említette a média szerepét. A 35 év alattiak körében szintén a pártok hiteles kampányának fontossága emelkedik ki, míg a legfiatalabbak (első választók) között az átlagnál nagyobb a család pártválasztást befolyásoló hatása.
Ebben a kérdésben jól látható eltérések vannak a különböző pártok szimpatizánsai között. A Fidesz esetében a család sokkal fontosabb befolyásoló tényező (45 százalék), mint a többi párt szavazóinak esetében. A legalacsonyabb átlagéletkorral rendelkező Jobbik szavazóbázisában ugyanakkor kisebb a család befolyásoló szerepe (24 százalék), ezzel szemben kiemelkedik a kampány hitelességének fontossága (45 százalék). Ugyanez elmondható a szocialista szavazókról is, 43 százalékuk említette, hogy a hiteles kampányt fontosnak tartja, 38 százalékuk pedig a családi hatás szerepét hangsúlyozta.
Módszertan
A Forsense választáskutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett januárban, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg az intézet kérdezőbiztosai CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
