2016 óta hazánkban több mint ötszörösére nőtt a részben vagy egészében elektromos meghajtású gépkocsik iránti együttes kereslet részaránya az összes eladott új autón belül. Ezzel párhuzamosan éveken át folyamatosan csökkent az újonnan eladott dízelautók száma és aránya. Idén viszont a benzinüzeműeké is csökkenésnek indult, ami egy az egyben a tölthető és a hibrid autók piaci részesedését növelte.

A Covid-19 járvány kitörése hatására az elektromos autók piacán is nagy zuhanás volt megfigyelhető, de a 2020 második negyedévi adat még mindig jóval magasabb az egy évvel korábbinál. Az előrejelzések továbbra is azt prognosztizálják, hogy az akkumulátorok ára 2024-re fogja elérni a 100 US$/kWh határt, azt a küszöböt, amit átlépve már nem lesz költségesebb megoldásnak tekinthető az elektromos autó a hagyományos üzemanyagokhoz képest.

A zöld rendszámos személyautók száma töretlenül emelkedik Magyarországon, s már 2016 és 2018 között is az EU egészének átlagát meghaladó mértékben nőtt a részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók aránya az állományon belül. Eközben az elektromos töltőállomások hálózata is dinamikusan bővül. Az Európai Unióban már közel 200.000 nyilvános töltőpont érhető el, amelyek közül kb. minden tizedik gyorstöltő. Ezzel együtt töltőhálózat növekedése csak részben tudja követni az elektromos autók terjedésének ütemét.

Az állami szerepvállalás fontos tényező az elektromos autók terjedésében. Az EU 27 tagállama közül 26 nyújt valamilyen ösztönzőt az elektromos járművekhez. Ezen belül 20 tagállam, köztük Magyarország, anyagilag ösztönzi a vásárlást is. A magyarországi támogatási rendszer európai összehasonlításban átfogónak, a támogatási összeget tekintve versenyképesnek mondható, ugyanakkor a keret kimerülése miatt részben újbóli megvalósításra vár.

Az elektromos autók kedvező megítélését mutatja, hogy közvéleménykutatásunk szerint minden második kérdezett szívesen vásárolna ilyen járművet. Különösen nyitottak a 30 év alattiak, a jó anyagi helyzetűek, akik gyakran és/vagy sokat használják az autójukat, továbbá, akik jól ismerik a technológiát. Az e-mobilitás növekvő szerepét jelzi, hogy sokan ugyan saját bevallásuk szerint nem ismerik jól az elektromos autókat, de fontosnak tartják, hogy informáltak legyenek.

Az előnyök kapcsán legtöbben az elektromos járművek környezeti fenntarthatóság szempontjából fontos szerepét emelték ki, miszerint a városok levegője tisztább lesz az e-mobilitás lehetőségeinek bővülésével, és a többség azzal is egyetért, hogy a technológia elterjedése segít a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A többségi vélemény szerint ugyanakkor a legtöbb ember számára az elektromos autók ma még túl drágák, és szintén nagy az egyetértés abban, hogy az elektromos autókhoz kapcsolódó szolgáltatások még nem elég kiforrottak. A kutatásban megkérdezett 65 év alattiak többsége pesszimista, nem gondolja, hogy a közeljövőben az elektromos autók ára felvenné a versenyt a hagyományos meghajtású személygépkocsik árával, és úgy véli, hogy ez csak 2030 után következik be.

A megkérdezettek jelentős hányada véli úgy, hogy az államnak támogatnia kell az elektromos autózás terjedését. Ugyanakkor a kérdezettek közel felének nincs információja arról, hogy a magyar állam jelenleg támogatja-e az elektromos autózás elterjedését, további 16 százalékuk úgy vélte, hogy nem támogatja. A magyarországi állami támogatás mértékéről a kérdezettek relatív többsége, 43 százaléka úgy véli, hogy az nem elegendő.

A villanyautók használatára nyitott 65 év alattiak hat százaléka lenne hajlandó a hagyományoshoz képest akár több mint 30 százalékkal is többet fizetni egy elektromos autóért. Ez a szám meglehetősen nagy piaci potenciálról tesz tanúbizonyságot, hiszen ha csak a háztartások 5 százaléka elektromos autót vásárolna Magyarországon a következő három évben, akkor is megtízszereződne a jelenleg forgalomban lévő villanymotoros személyautók száma.