A megújuló energiaforrások ma még viszonylag csekély, de egyre növekvő szerepet játszanak a hazai energiafogyasztásban. 2018-ban az EU-ban az összes elfogyasztott energia 19, Magyarországon 2017-ben 13 százaléka származott megújuló energiaforrásból.

A megújulókon belül egyelőre a biomasszán, mindenekelőtt a fatüzelésen van a fő hangsúly. Ennek megfelelően 2017-ben a fűtésre és a hűtésre felhasznált energia közel 20%-a került előállításra megújuló energiaforrásból, ami megközelíti az EU-s átlagot. A villamosenergia-fogyasztáson belül ugyanakkor csak 8,1% volt a megújuló forrásból származó energia aránya 2018-ban, ami jelentős mértékben elmarad az EU 30%-ot is meghaladó átlagától.

Felmérésünk szerint a megújuló energiaforrások népszerűsége a lakosság körében kiemelkedő. A kérdezettek háromnegyede ezek bővülő felhasználását támogatná leginkább Magyarország növekvő villamosenergia szükségletének kielégítésére. Minden társadalmi csoportban magas a megújulók támogatottsága, de különösen a fiatalok, a legalább érettségizettek és az online médiából is tájékozódók körében.

A megújulókon kívül az atomenergiának van jelentősebb támogatottsága, a kormánypártok szimpatizánsai jóval nagyobb arányban említenek első helyen egy új atomerőművet, mint az ellenzéki szavazók, vagy a pártpreferenciával nem rendelkezők. Ezzel együtt a kormánypárti szavazók többsége is a megújuló erőforrásra alapuló erőmű építését preferálná elsőként.

A jelentős támogatottság ellenére csak viszonylag kevesen tudnak segítség nélkül kettőnél is többféle megújuló energiatípust is megnevezni. A tájékozottság státuszfüggő, mindenekelőtt az iskolai végzettség befolyásolja. Legtöbben a napenergiát említik, emellett a szélenergia számít jól ismertnek; ezt a két megújuló energiaforrást tudta a kérdezettek több mint fele magától megnevezni.

Minden második kérdezett szerint elsősorban a politikai döntéshozók és hatóságok tehetnek a legtöbbet azért, hogy a megújuló energiaforrások használata széles körben elterjedjen, második helyen pedig az Európai Uniót nevezték meg legtöbben. Ugyanakkor épp e tekintetben némi elégedetlenség tapasztalható a lakosság körében: többen vannak azok, akik a jelenleginél jelentősebb állami szerepvállalást várnak a megújuló energiaforrások használatának terjesztésében.

A kérdésekre adott válaszok értékelését árnyalja, hogy a kérdezettek saját állításuk szerint sem ismerik jól a megújuló energia elterjedését szolgáló magyar állami kezdeményezéseket. Csupán minden tizedik kérdezett mondta, hogy tud ilyenekről, és a részleteket is ismeri, 54 százalékuk pedig tudja, hogy vannak ilyenek, de nem ismeri a részleteket. Mindez azt is jelzi, hogy mind az EU, mind a magyar állam támogatáspolitikájáról alkotott véleményeket feltehetőleg erősebben befolyásolták az ezekkel az intézményekkel kapcsolatos politikai alapú általános nézetek, mint a megújuló energiaforrások támogatásának érdekében hozott tényleges intézkedéseik.