A Forsense Piac- és Közvéleménykutató Intézet 2008. januári közvélemény-kutatása során a kérdezettek valamivel több mint fele, 55 százaléka állította, hogy van otthon számítógépe. Valamivel kisebb azok aránya, akik interneteznek: az összes megkérdezett mintegy negyede legalább naponta, 9-9 százalékuk hetente többször, illetve annál ritkábban, 54 százalékuk viszont soha sem internetezik.

Megvizsgáltuk, milyen jellegzetességei vannak a két „szélső” csoportnak (naponta internetezők, soha sem internetezők). Táblázatunkból látszik, hogy a nem tekintetében lényeges különbségek vannak a gyakran és soha nem internetezők között (a férfiak között másfélszer akkora a rendszeresen internetezők aránya, mint a nők körében), de még élesebb választóvonalakat fedezhetünk fel a településméret, illetve a havi nettó családi jövedelem növekedésével.

A gyakori és soha sem internetezők közötti legmélyebb törésvonalat azonban az életkor és az iskolázottság jelenti. Jól mutatja az eltérés nagyságát, hogy a naponta internetezők átlagéletkora 38, a soha sem internetezőké 58 év. A naponta internetezők 25 százaléka diplomás, a soha nem internetezők körében a felsőfokú végzettségűek aránya csupán 6 százalék, a rendszeres netezők átlagosan 12,8, a soha sem internetezők csak 10,8 évet töltöttek tanulással.

Nézzük ezután, hogy mennyiben különböznek a világhálót naponta használók és a soha sem internetezők vélekedései Magyarország, illetve szűkebb környezetük helyzetéről. A kérdezetteknek 1-től 5-ig kellett osztályozniuk, hogyan mennek a dolgok az országban, a következő táblázat a jól/nagyon jól (4,5), illetve a rosszul/nagyon rosszul (1,2) válaszok arányát mutatja, továbbá az 1-5 osztályzatok 100-as skálára konvertált átlagpontszámát.

A település megítélését két változóval mértük. Először azt kellett a kérdezetteknek eldönteniük, hogy hogyan változott lakóhelyük helyzete az utóbbi öt évben a többi hasonló településhez képest, illetve, hogy más településekhez képest fejlettnek vagy elmaradottnak tartják lakóhelyüket. Mindkét kérdésre öt választ adhattak, táblázatunk a pozitív és negatív válaszok arányát, illetve az öt osztályzat 100 fokú skálára vetített átlagpontszámát mutatja.

A gyakran és soha nem internetezők társadalmi jellemzőiket tekintve ugyan különböznek egymástól, de az ország, és a lakóhelyük megítélése kapcsán ezek az eltérések nem mutatkoznak meg. A fiatalok, a jobb jövedelmi helyzetűek, iskolázottabbak pozitívabban ítélik meg az ország és környezetük állapotát, s ez tükröződik is a válaszokban (hiszen a gyakran internetezők jellemzően e csoportokból kerülnek ki), de a különbségek csekélyek.

Az egyetlen változó, ahol jelentősebb különbséget mértünk, a lakóhely fejlettségének értékelése volt: a sokat internetezők körében lényegesen magasabb a lakóhelyüket fejlettnek vélők aránya.A gyakran és soha sem internetezők politikai beállítottságát is megvizsgáltuk: a kérdezettek először négy fokozatú skálán értékelték a kormány és az ellenzék tevékenységét (az osztályzatok átlagát 100-as skálára konvertáltuk), majd arra kellett válaszolniuk, hogy az ország jelenlegi gondjaira milyen megoldást tartanának kedvezőnek.

A kormány és az ellenzék értékelése tekintetében gyakorlatilag nincs különbség a két csoport között, a másik kérdésre adott válaszok azonban már lényeges véleménykülönbségeket tükröznek. A soha sem internetezők között a legnagyobb csoportot azok alkotják, akik egy új politikai erőben látják a megoldást az ország problémáira. A naponta internetezők között is igen jelentős ennek a csoportnak az aránya, az igazán lényeges eltérés azonban az, hogy közöttük jóval többen vannak, akik Fidesz-kormány szeretnének.

A két csoport között abban nincs jelentős eltérés, hogy nagyjából ugyanannyian szeretnének egy Orbán Viktor által vezetett kormányt látni (18, illetve 21 százalék), a naponta internetezők körében azonban nagyon magas azok aránya, akik más Fidesz-vezetőt látnának szívesen a kormány élén (15 százalék, míg a soha sem internetezők körében ezek aránya csak 3 százalék volt).