2007. októberi közvélemény-kutatásunk során, a magyar-szlovák kapcsolatok kedvezőtlen alakulása kapcsán Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról, azok – elmúlt fél évtizedben történt – változásáról tettünk fel kérdéseket.

Első kérdésünk a jelenlegi, országok közötti viszonyra vonatkozott. A kérdezetteknek ötfokú skálán kellett értékelnie a nemzetközi kapcsolatok, a legtöbben vállalkoztak is erre (a nem tudja válaszok aránya 5-13 százalék között volt). Táblázatunkban három fontosabb eredményt adtunk meg. Az első oszlop a két pozitív, a harmadik a két negatív válasz összegét mutatja, az ötödik pedig az öt osztályzat átlagának 100-as skálára konvertált pontszámát.

Az eredmények egyrészt azt mutatják, hogy a megkérdezettek többségének határozott véleménye van a szomszédos országokhoz fűződő viszonyunkról. Ezt jelzi a nem tudja válaszok alacsony szintje, másrészt a pozitív és negatív értékelések magas aránya (a hármas osztályzat semleges viszonyt jelez, de utalhat a kérdezett rejtett véleménynélküliségére is).

Másrészt az eredmények azt is jelzik, hogy a kérdezettek szomszédainkat három csoportba sorolják. A többség úgy gondolja, hogy kimondottan jó a viszonyunk Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával, a pozitív értékelések mindhárom esetben meghaladták az 50 százalékot, az osztályzatok átlaga pedig a 65 pontot (ez osztályzatátlagokban azt jelenti, hogy közelebb van a négyeshez, mint a hármashoz, hiszen ha mindenki 4-es osztályzatot adna, az százas skálán 75 pontot „érne”, a csupa hármas osztályzat pedig 50-et). Átlagosnak, vagy az átlagosnál rosszabbnak tartják Magyarország viszonyát Ukrajnához, Szerbiához és Szlovéniához, végül kiemelkedően rossznak tartották a kérdezettek a magyar-szlovák viszonyt.

Meglepő lehet, hogy Szlovéniához fűződő viszonyunkat Horvátországhoz képest kevesebben találták jónak, és többen gondolták rosszabbnak. Alaposabban megnézve az eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy a szlovén kapcsolatokat elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek „pontozták le” (a legfeljebb nyolc osztályt végzettek 26 százaléka rossznak látja a magyar-szlovén viszonyt, az ennél magasabb iskolai végzettségűek körében ez az arány 1-11 százalékra tehető). Mivel a magyar-szlovák viszonyt a legalacsonyabb végzettségűek körében az átlagosnál többen látják jónak, ezért feltételezhetjük, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek egy része összekeveri Szlovákiát és Szlovéniát – és ez az oka, hogy Szlovéniához fűződő viszonyunkat a kérdezettek összességében rosszabbnak tartják, mint a magyar-horvát kapcsolatot.

Második kérdésünk a kapcsolatok elmúlt fél évtizedes változására vonatkozott – a kérdezetteknek ismét egy ötfokú skálán kellett értékelnie az országok közötti viszony alakulását. Ezúttal valamivel több volt a nem tudja válaszok aránya, minden ötödik-hatodik kérdezett nem tudott válaszolni a kérdésre. Illetve nagyon gyakori volt a nem változott (3-as) válasz, ami megmutatkozik a 100-as skálán konvertált eredményekben: csupán négy ország esetében tért el az index jelentősebben az 50-es értéktől. Így Szlovénia, Ausztria és Horvátország esetében némi javulást, Szlovákiával kapcsolatban viszont jelentős romlást érzékeltek a kérdezettek. Szlovákia kapcsán egyébként is egyértelműen állást foglaltak az emberek, 62 százalékuk szerint romlottak a kapcsolatok, 7 százalék szerint javultak, 12 százalék nem válaszolt, így a két ország közötti viszonyt csak a kérdezettek 19 százaléka gondolja változatlannak.

Meglepő lehet, hogy amennyiben a 100-as skálára konvertált értékeket vesszük figyelembe, ezúttal is hármas csoportba rendeződnek országok, vagyis a kérdezettek többsége úgy gondolja, hogy Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával az átlagosnál jobban javultak kapcsolataink, Romániával, Szerbiával, Ukrajnával stagnálnak, Szlovákiával pedig romlottak. Ez azt jelenti, hogy az emberek a manapság „észlelt” viszonyokat „vetítik ki” a kapcsolat dinamikájára is, hiszen, ha most Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával jók a kapcsolataink, és e három országgal javult a viszonyunk az elmúlt öt évben (Szlovákia esetében pedig épp fordítva történt), akkor abból az következik, hogy öt évvel ezelőtt gyakorlatilag minden szomszédunkkal egyforma volt a kapcsolatunk.

Természetesen ezt a képet árnyalja, ha csak a pozitív illetve a negatív válaszokat vesszük figyelembe. Ez esetben azt látjuk, hogy a kérdezettek szerint elsősorban Horvátországgal javult a kapcsolatunk (40 százalék), és Szlovákiával romlott meg (62 százalék).

A jelenlegi kapcsolatokat és azok változását grafikusan is ábrázoltuk. Az ábrán a koordinátarendszerben elhelyezett pontok a 100-as skálára transzformált osztályzatokat mutatják. Az első számjegy a kapcsolatok változását, a második a jelenlegi kapcsolatok „minőségét” mutatják.

Grafikonunk közvélemény-kutatásunk mindkét fontosabb eredményét jól illusztrálja. Egyrészt jól látszik a három országcsoport, illetve az ábrából az is kiolvasható, hogy a kérdezettek hasonlóképpen vélekedtek a viszony változásáról, mint az országok közötti kapcsolatok jelenlegi minőségéről. Ezt jelzi ugyanis, hogy a három országcsoport gyakorlatilag összeköthető egy egyenes vonallal.

 

korcsoport szerinti bontás

iskolai végzettség szerinti bontás