A Forsense 2008. február 5. és 13. között telefonos közvélemény-kutatást végzett, melynek során 700 embert kérdeztünk meg a vasutasok sztrájkjáról.

A megkérdezettek szinte mindegyike, 98 százaléka hallott a sztrájkról, és legnagyobb arányban a vasutasok munkabeszüntetését jelölték meg az előző hét legfontosabb eseményének. Sokan közvetlenül is megtapasztalták a sztrájkot, a kérdezettek 27százaléka mondta, hogy neki, vagy valamelyik közvetlen hozzátartozójának megnehezítette közlekedését a munkabeszüntetés.

Megoszlottak a vélemények, hogy mennyire értettek egyet a vasutasok akciójával. A kérdezettek 27 százaléka egyáltalán nem támogatta, szintén 27 százalék inkább nem támogatta, 26 százalék inkább támogatta, 12 százalékuk pedig teljes mértékben egyetértett a munkabeszüntetéssel. A kérdezettek 7 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A kérdésre adott válaszokat úgy is értelmezhetjük, mint 1-4 osztályzatokat. Ezeket 0-100-as skálára transzformáltuk át, az így kapott eredmény 41 pont volt, ami szintén azt jelzi, hogy – mivel az eredmény nem érte el az 50 pontot – a kérdezettek többsége nem támogatta a sztrájkot.

1. táblázat A sztrájk támogatói és ellenzői

Főleg azok körében volt magas az elutasítók aránya, akiket közvetlenül érintett a munkabeszüntetés, esetükben csupán minden ötödik értett egyet a munkabeszüntetéssel, az átlagpont pedig mindössze 30 volt (ha minden megkérdezett az inkább nem támogatja választ adja, úgy a pontszám 33 lett volna).

Igazán mély törésvonalat azonban a pártpreferencia húzott a kérdezettek közé. Az MSZP szavazó egyöntetűen elutasították a sztrájkot (86 százalék nem értett egyet, 10 százalék igen). A Fidesz választói körében az egyetértők felé billent a mérleg, ezt jelzi a válaszok átkonvertálása után mért 59 pont. Igaz viszont, hogy az ő körükben közel sem volt annyi egyetértő, mint ahány ellenző az MSZP-sek körében, hiszen a nagyobbik ellenzéki párt szavazóinak harmada sem támogatta a vasutasok munkabeszüntetését.

A kérdezetteknek a sztrájk két „valódi” és két vélt szereplőjéről kellett ezután eldöntenie, hogy mennyiben tehetnek a munkabeszüntetésről. 1-től 5-ig kellett osztályozni mind a négy szereplőt, táblázatunk először a 4-es és 5-ös válaszok arányát, majd a válaszok 0-100-as skálára áttranszformált értékeit mutatja. A válaszokból kiderül, hogy legtöbben a szakszervezetet és a MÁV-ot tartják a sztrájkért felelősnek, de a kormányt is igen sokan jelölték meg.

Igaz azonban, hogy a két politikai erő felelősségének megítélése erősen függ a pártszimpátiától, és mivel most lényegesen többen szavaznának a Fideszre, mint az MSZP-re, a kapott eredményt ez is befolyásolja. Ráadásul a Fidesz szavazói körében nagyon magas azok aránya, akik a kormányt hibáztatják a sztrájkért (60 százalék a 4-es és 5-ös válaszok aránya, 100-as skálán pedig 76 pontot „kapott” tőlük a kormány), az MSZP szavazói ennél lényegesen kevésbé tartják felelősnek az ellenzéket (31 százalék, illetve 49 pont). Végül szembetűnő az is, hogy a Fidesz hívei igen nagy felelősséget tulajdonítanak a sztrájkért a MÁV vezetőinek, míg az MSZP szavazói inkább a szakszervezeteket okolták a munkabeszüntetésért.

2. táblázat Ki felelős a sztrájkért?