A Forsense 2008. áprilisi 1000 fős közvélemény-kutatásának adataiból az derül ki, hogy a magyar lakosság döntő része tájékozott a következő olimpiával kapcsolatban. A kérdezettek 86 százaléka tudja, melyik országban rendezik 2008-ban a nyári olimpiát, ugyanis Kínát az összes megkérdezett közül ennyien nevezték meg. A tájékozottabbak közé tartoznak a diplomások (99%), a budapestiek (93%) és a férfiak (92%). Kisebb arányban tudták megnevezni az ázsiai országot a legfeljebb általános iskolát végzettek (76%) és szakmunkások (79%), illetve a nők (80%). A többi csoportban (érettségizettek, városban, falun élők) a Kínát helyesen megnevezők aránya csupán néhány százalékkal tért el az átlagtól, az életkor kapcsán – noha a 35 évesnél fiatalabbak némiképp tájékozatlanabbak voltak – nem találtunk lényeges eltéréseket.

Hasonló tendenciát mértünk az olimpia lehetséges bojkottjával kapcsolatban. A többség e kérdésben is tájékozott, a kérdezettek 92 százaléka állította, hogy hallott a kínai rendezéssel kapcsolatos nemzetközi tiltakozásról, figyelemfelhívó akciókról. Ezúttal is a diplomások (98%), a budapestiek (94%) és a férfiak (95%), válaszoltak legnagyobb arányban igennel, de a legalacsonyabb eredmény is elérte a 86 százalékot (a legfeljebb általános iskolát végzettek körében).

A tiltakozás formáival kapcsolatban a kérdezettek legnagyobb arányban az olimpiai láng kioltására tett kísérleteket említették (68%), ezt követte az olimpia esetleges bojkottja (37%), majd a tiltakozás a kínai kormánynál az emberi jogok megsértése miatt (22%). Csupán a kérdezettek 8 százaléka nem tudott egyetlen tiltakozási formát sem említeni.

A kérdezettek többsége nem értett egyet azzal a lehetőséggel, hogy ha Kína továbbra is megsértené az emberi jogokat, illetve nem változtatna Tibet-politikáján, akkor egyes országok, akár Magyarország is bojkottálhatná az olimpiai játékokat. A bojkott elítélése azonban korántsem egyöntetű. A kérdezettek 37 százaléka egyáltalán, 29 százaléka inkább nem ért egyet azzal, hogy több ország jelezte, esetleg nem venne részt az olimpián. Viszonylag jelentős azok száma, akik egyetértenek a bojkottal: 13 százalék inkább, 11 százalék teljes mértékben támogatná, 11 százalék nem válaszolt a kérdésre. Hogyha a négy válaszlehetőséget 100-as skálára konvertáljuk át, úgy 68 pontot kapunk, ami szintén azt mutatja, hogy a bojkottot elítélők vannak többségben (hiszen 50 felett van az érték), de a tiltakozás e formájának elítélése közel sem egyöntetű.

Az esetleges magyar bojkott megítélése már inkább egyértelmű, hiszen lényegesen magasabb az elutasítók aránya. Az egyáltalán egyet nem értők aránya pontosan 50 százalék volt, és a kérdezettek 25 százaléka inkább nem támogatná az olimpia bojkottját, míg az inkább támogatók aránya 9, a teljes mértékben támogatók aránya pedig 6 százalék volt. A válaszokat 100-as skálára átkonvertálva 77 pontot kaptunk, ami egyértelműen magasabb, mint amit a más országok bojkottjával kapcsolatos kérdésben mértünk.

Végül megnéztük, hogy egyes társadalmi csoportokban milyen különbségek vannak az olimpiai bojkott megítélése kapcsán. Mivel a teljes mértékben elutasítók aránya mindkét opció (nemzetközi, illetve magyar bojkott) esetében elég magas volt, ezért azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora az egyes csoportokban a teljesen elutasítók aránya (a teljes mértékben, vagy inkább támogatók aránya között nem mértünk lényeges különbségeket, az eltérések az elutasítás mértékében jelentkeztek).

A nemzetközi és a magyar bojkott elutasítottsága társadalmi csoportok szerint

A magyar bojkottot teljesen elutasítók aránya minden csoportban magasabb, mint a nemzetközi bojkott esetében (a kérdezettek 35 százaléka mindkét bojkottot teljes mértékben elutasítja, viszont 9 százalékuk támogatná a nemzetközi bojkottot, a magyarok távolmaradását viszont ellenezné: e csoport fontosnak tartja a humanitárius szempontokat, amíg az nem érinti a magyar sportolók dobogós reményeit). Másrészt az egyes változókon belül elsősorban azon csoportok elutasítása magasabb, akik jobban érdeklődnek a sport iránt.

Ezt jelzi, hogy akik nem tudják, hol lesz a 2008-as olimpia, ott a bojkott elutasítása jóval kisebb: a nemzetközi bojkott esetében 13, a magyar sportolók távolmaradása kapcsán 16 százalékkal alacsonyabb a teljes mértékben elutasítók aránya azokhoz képest, akik tudják, hol rendezik az olimpiát. Ezt a tendenciát megfigyelhetjük az egyes csoportok vélekedése esetében is: a bojkottot teljes mértékben elutasítók aránya nagyobb a férfiak, a magasabb iskolai végzettségűek és a budapestiek között. Pontosan azokban a csoportokban, amelyekben nagyobb arányban tudták megmondani, hol rendezik idén az olimpiai játékokat.