A körforgásos gazdaság a termelés és a fogyasztás olyan modellje, amely a meglévő anyagok és termékek lehető leghosszabb ideig történő megosztását, bérbeadását, újrafelhasználását, javítását, felújítását és újrahasznosítását foglalja magában. Ilyen módon meghosszabbodik a termékek életciklusa, a hulladékkibocsátás pedig minimálisra csökken. Amikor pedig egy termék eléri élettartama végét, akkor az alapanyagok újrahasznosításra kerülnek, ezáltal továbbra is a gazdasági körforgásban maradnak.

2021 novemberi adatfelvételünk fenntarthatósági kihívásokkal kapcsolatos kérdésére adott válaszokból kiderült, hogy a kérdezettek negyede a hulladék termelését és kezelését tartotta a legjelentősebb környezeti problémának. Ezzel összhangban a kérdezettek háromnegyede teljes mértékben egyetértett azzal az állítással, hogy összességében túl sok hulladék keletkezik a világon. Azonban a hulladékkérdést a többség távoli, „külső” problémának tartja: a világ hulladéktermeléséhez képest már kevesebben gondolják jelentős problémának Magyarország hulladéktermelését, és még kevésbé tartják súlyosnak a közvetlen környezetükét. Saját háztartása hulladéktermelését pedig már a kérdezettek kétharmada nem tartja túlzottan jelentősnek. 

A kérdezetteknek meg kellett nevezni, hogy melyik az a három szereplő – fontossági sorrendben – akiknek a legnagyobb felelősségük van abban, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Legtöbben a lakosságot, illetve a kormányt jelölték meg első helyen (30-30 százalék), három említés alapján viszont egyértelműen a lakosságot tekintik az emberek a legfontosabb szereplőnek a hulladékcsökkentés területén. A két „főszereplőnek” tehát a fogyasztókat és a szabályozó szerepet betöltő államot tekintik, a hulladék „előállítóit”, vagyis a vállalatokat csak harmadik helyen említették, és három említés alapján is csak a kérdezettek fele jelölte meg a termelőket, kereskedőket. 

A körforgásos gazdaság elterjedésének egyik fontos alapja a társadalom nyitottsága. Ebből a szempontból kedvező feltételt jelent, hogy sokan felismerik, milyen problémát jelent a jelentős hulladéktermelés, és a kérdezettek többsége állította, hogy igyekszik csökkenteni az általa termelt hulladékot. Kedvezőtlen körülmény viszont, hogy a háztartásokban keletkezett hulladék mennyisége – legalábbis a kérdezettek bevallása szerint – az életkorral párhuzamosan csökken, míg a hulladék csökkentésének igénye nő. Ugyanakkor, amint azt látni fogjuk, a fiatalabbak nyitottabbak arra, hogy bizonyos termékeket használtan vegyenek, vagy kölcsönözzenek. Szintén kedvező körülményt jelent, hogy tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál annak tartóssága jelenti a legfontosabb szempontot, de a javíthatóságát is sokan tartják szem előtt.

11-féle termékkategória közül a könyveket választották legtöbben, amit biztosan vásárolnának használtan, ezt az autók, autóalkatrészek követik. Használt mobiltelefont, illetve háztartási gépeket a legkevesebben vásárolnának. A használt termékek elfogadottsága jelentős, hiszen egy kivétellel minden kategóriában meghaladja az 50 százalékot azok együttes aránya, akik biztosan vásárolnának, vagy legalábbis elképzelhetőnek tartják, hogy ilyen árut vegyenek. Többen tartózkodnak – valószínűleg rejtett műszaki hibától tartva – különféle, sokszor eleve nem túl hosszú élettartamú műszaki termékektől, illetve cipőtől, ruhától, amelyek használata „személyesebb” jellegű. 

A teljes tanulmány itt elérhető.