A Forsense 1000 fős telefonos közvélemény-kutatása szerint nagy érdeklődés előzi meg a 2008. augusztus 8-án kezdődő pekingi olimpiát. A megkérdezettek 37 százaléka állította, hogy rendszeresen figyelemmel fogja kísérni a sporteseményt, 25 százalék gyakran, 19 százalék ritkán, további 19% pedig soha.

Az olimpia történéseit rendszeresen figyelők jellemzően városban élő, magas jövedelmű, legalább érettségivel rendelkező férfiak. A budapestiek körében az eseményre rendszeresen figyelmet szentelők aránya 44 százalék, de mind a megyeszékhelyeken, mind a kisebb városokban 37 százalék feletti az arányuk, a falvakban élők esetében azonban csak 31 százalék említette ezt a választ. Azok aránya, akik egyáltalán nem kíváncsiak az olimpiára, a falun élők között a legmagasabb (26 százalék), a városi lakosságban ez az arány csak 14-20 százalék volt.

A legalább havi 200 ezer forint havi nettó családi jövedelemből élők 47 százaléka mondta, hogy rendszeresen követni fogja az olimpia eseményeit, az ennél kevesebből élők között arányuk csupán 30 százalékra tehető. Ezzel szemben az olimpiára egyáltalán nem kíváncsiak aránya a legfeljebb havi nettó 125 ezer forintból élők között 28 százalék, a magasabb jövedelmi csoportokban mindössze 15 százalék.

Az érettségizettek 41, a diplomások 47 százaléka állította, hogy rendszeresen figyelni fogja az olimpia eseményeit. Ez az arány a szakmunkások és a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében csak 27 százalék volt.

Nemtől függetlenül a kérdezettek 20 százalékát egyáltalán nem érdekli az olimpia, a leginkább érdeklődők között azonban már jelentősebb eltérést mértünk, hiszen a férfiak 43 százaléka gondolja úgy, hogy rendszeresen figyelni fogja a Pekingből érkező híreket, a nőknél ez az arány csak 32 százalék.

Az olimpia iránt legalább minimális szinten érdeklődők első számú hírforrása a tévé. Azoknak, akik legalább ritkán nyomon fogják követni az olimpia eseményeit, 65 százalékuk mondta, hogy a tévéből rendszeresen fog tájékozódni. A tévé népszerűségét az újságok, majd szorosan a rádió követi. Az érdeklődők 8 százaléka fogja rendszeresen az újságok olimpiával foglalkozó híreit nyomon követni, 6 százalékuk pedig a rádióból fog rendszeresen tájékozódni. Amíg azonban az olimpia után érdeklődők alig 1 százaléka mondta, hogy soha sem fog olimpiai tévéközvetítést nézni, a rádió esetében az „elutasítók” aránya 39, az újságoknál 36 százalék. A médiumok között sajátos helyet foglal el az internet. Az olimpia után érdeklődők 9 százaléka mondta, hogy rendszeresen fog a világháló segítségével tájékozódni, ami gyakorlatilag megfelel annak az értéknek, amit a rádió illetve az újságok esetében mértünk. A rendszeresen internetezők csoportjában, azonban már egyértelműen második legfontosabb hírforrássá a világháló válik, a csoport 18% mondta, hogy rendszeresen az interneten fogja nyomon követni az eseményeket.

Csupán az olimpia után érdeklődő minden ötödik megkérdezett mondta, hogy magyar éremesély esetén az éjjeli közvetítést is egyenes adásban fogja megnézni, további 34 százalék valószínűnek tartja, hogy vállalja az ezzel járó éjszakázást. Minden negyedik nem tartja valószínűnek, 20 százalékuk pedig biztos benne, hogy lemond az élő közvetítésről.

A kérdezettek öt sportágat nevezhettek meg, amelyek iránt különösen érdeklődnek, végül az összes megkérdezett háromnegyede átlagosan 2,6 sportágat jelölt meg. Felmérésünk szerint három sportágat övez kiemelt figyelem: az úszást (53 százalék), a vízilabdát (40 százalék), és a kajak-kenut (33 százalék). További öt sportágat említett a kérdezettek 10-20 százaléka (sorrendben: atlétika, kézilabda, öttusa, labdarúgás, vívás). Akik rendszeresen figyelemmel fogják kísérni az olimpia eseményeit nem említettek lényegesen több sportágat (átlagosan 2,8-at), viszont sportágpreferenciáik koncentráltabbak. Az általuk megnevezett sportágak sorrendje csak minimális mértékben tér el az összes megkérdezettéhez képest, azonban néhány sportágat lényegesen többen említettek. Ebben a csoportban is az úszás vezet (55 százalék), de a vízilabda említése jóval gyakoribb volt (49 százalék). A harmadik legnépszerűbb sportág ebben a csoportban szintén a kajak-kenu volt (40 százalék), de 20 százalék felett említették az atlétikát és a kézilabdát is.

A kérdezettek háromnegyede tippelt arra a kérdésre, hogy Magyarország hány aranyérmet fog szerezni az olimpián. A leggyakoribb válasz az 5 volt, de sokan várnak ennél több, akár 10 aranyérmet. A tippelésre vállalkozók 78 százaléka 5-10 aranyéremmel számol, a válaszok átlaga 7,2 volt. Gyakorlatilag ugyanilyen eredményeket mértünk azok körében, akik rendszeresen fognak tájékozódni az olimpia eseményeiről.

A megkérdezettek többsége nem tart attól, hogy az athéni olimpiához hasonlóan doppingügyek árnyékolnák be a magyar csapat szereplését. Mindössze negyedük pesszimista, 15 százalékuk inkább, 9 százalékuk nagyon tart attól, hogy magyar versenyzők doppingbotrányba keverednek.

Az öt legnépszerűbb olimpiai sportág (öt említés alapján, az olimpiai eseményeit figyelemmel kísérők körében)