A Forsense 1000 fő körében végzett közvélemény-kutatása során minden ötödik kérdezett azt állította, hogy allergiás valamilyen fűfélére, további 36 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a háztartásukban van allergiás ember. A kérdezettek 51 százaléka mondta, hogy a háztartásukban senki sem allergiás.

Felmérésünk szerint az allergia gyakorlatilag mindenkit egyformán érinthet. Sem a település mérete, sem az életkor, sem a társadalmi pozíció egyéb mutatói (például az iskolai végzettség) nem függött össze azzal, hogy a kérdezettek mekkora hányada szenved allergiás tünetektől. Így például a budapestiek és falvakban élők 20 százaléka mondta, hogy allergiás, a városokban élők 16, a megyei jogú városokban élők 24 százaléka számolt be allergiáról. Életkor szerint az 55 év felettiek, illetve a 35 év alattiak 22, a 35-54 éveseknek pedig 15 százaléka allergiás. Ez a két adatsor egyrészt azt jelzi, hogy az egyes életkori és lakóhelyi csoportok között nincs jelentős eltérés, másrészt látható, hogy az adatoknak nincs egyértelmű tendenciája, vagyis az allergiások száma nem nő/csökken a településmérettel vagy az életkorral.

A kérdezettek valamivel több mint fele nem tud a környezetében olyan helyről, ahol nem végeznek gyomirtást, 11 százalékuk egy, 29 százalékuk viszont több ilyen helyről is tud. A kérdésre adott válaszok nagyban függnek attól, hogy a kérdezett allergiás-e, vagy sem. Az allergiások 44 százaléka szerint nincs olyan hely a környezetében, ahol ne végeznének gyomirtást, a nem allergiások 59 százaléka látja kielégítőnek az allergén fűfélék elleni küzdelmet. Másrészt a nem allergiások 26 százaléka, az allergiásoknak viszont 41 százaléka ismer több, gyommal fertőzött területet.

Megoszlanak a vélemények a parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról. A kérdezettek csupán 7 százaléka tartja nagyon hatékonynak, 15 százalékuk viszont egyáltalán nem tartja annak a védekezést. A kérdezettek mintegy háromnegyede köztes állásponton van, vagy inkább hatékonynak, vagy kevésbé hatékonynak (38-38 százalék) tartja a védekezést. Ha a négy válaszlehetőséget 100-as skálára vetítjük ki, úgy a közepesnél valamivel rosszabb, 46-os indexpontszámot kapunk (az allergiások véleménye rosszabb, az indexpontszámuk csak 41). Nincs tehát egyetértés a parlagfű elleni védekezés hatékonyságának megítélésében, az viszont egyértelműen látszik, hogy az emberek érintettek e problémában, hiszen a kérdezetteknek csupán három százaléka nem tudott a kérdésre válaszolni.

Ezt jelzi az is, hogy a kérdezettek kétharmada ötös skálán a legmagasabb értéket jelölte meg arra a kérdésre, hogy mennyire tartja jelentős társadalmi problémának a parlagfű elleni védekezést. A válaszokat 100-as skálára kivetítve 88 pontot kapunk, ami szintén jelzi a probléma fontosságát (az allergiások válaszainak indexpontszáma 90).

Felmérésünk eredményeit aszerint is megvizsgáltuk, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) adatai szerint a kérdezettek lakóhelyén milyen magas a parlagfű szennyezettség szintje. A kérdezettek két csoportját vizsgáltuk meg, az egyikbe a minta 25 százaléka került, akik lakóhelyén a parlagfű veszélyeztetettség szintje minimális. A másik csoportba pedig a minta azon negyede, akik lakóhelyén magas a parlagfű koncentrációja. Felmérésünk szerint a parlagfűmentes területen élők körében az allergiások aránya 11, a veszélyeztetett területeken pedig 29 százalék. A felmérésünkre adott válaszokból azonban kiderül, hogy a parlagfű-szennyezettséggel, allergiával kapcsolatos problémák iránti érzékenység elsősorban az allergiásokra jellemző és nem azokra, akik parlagfűvel szennyezett területen élnek. Jól szemlélteti ezt összefoglaló táblázatunk utolsó oszlopa, amely a parlagfűvel szennyezett területen élő, nem allergiás emberek válaszait mutatja be. Láthatjuk, hogy ezek a kérdezettek, ugyan valamivel több gondozatlan területet látnak környezetükben, és kissé kritikusabbak a parlagfűvel szembeni védekezés megítélésében, de válaszaik inkább a parlagfűmentes területen élők, illetve a többi, nem allergiás kérdezett válaszához áll közelebb.

strong>A kutatás módszertana

A Forsense közvélemény-kutatást végzett 2008. augusztus 27. és szeptember 5. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.