A Forsense Piac- és Közvélemény-kutató Intézet és a HDI Consulting közös kutatási programjában 2008. januártól vizsgálja rendszeresen a Forsense lakossági adatfelvételeiben a kérdezettek általános élethelyzetével és a településük fejlődésével kapcsolatos véleményét, valamint az Európai Unióból érkező források lakossági fogadtatását.

Városdinamika

A lakossági közérzeti index (KI) 2008. áprilisi mélypontja után újra 25 pont fölé emelkedett, és a visszaesések ellenére még szeptemberben is felette maradt (25,3). Az év eleji 25 pont után az április-májusi visszaesést követően júniusban 23-ról 27,6 pontra ugrott, azóta a közérzetet mérő indexben folyamatos hullámzások tapasztalhatók.

Ha pártonkénti bontásban vizsgáljuk, a KI alakulását, azt tapasztaljuk, hogy bár még mindig jelentős az eltérés a MSZP és a Fidesz szavazói közt, azonban ez a különbség kis mértékben csökkent az utóbbi három hónapban. Nyár elején az MSZP szavazói közt a KI közel 10 pontot ugrott (38,8-ról 47,5), július óta pedig 42 – 43 pont körül mozog. Az áprilisihoz hasonlóan a júliusi visszaesés is leginkább az MSZP szavazóin belül jelentkezett (47,5-ről 42,7), ennek okai olyan közéleti eseményekhez köthetők, mint a (márciusi népszavazás, vagy a júliusi melegfelvonuláson történt zavargások és következményei). Szeptemberben a megelőző két hónaphoz képest enyhe csökkenés után 42,3 ponton állt az index.

A bizonytalan szavazók közérzeti indexe az MSZP-sekével hasonló tendenciát mutat, júniusban megugrott az index értéke, majd júliusban visszaesett, azóta 25 – 26 pont körül mozog.

Azok között a biztos szavazók között, akik nem a két nagy párt valamelyikére szavaznak júniusig lassan, fokozatosan romlott a KI értéke, majd a júliusi ugrást követően erősebb csökkenés tapasztalható. Ennek oka lehet, hogy az MDF elnöki posztja körüli harcok erre az időszakra tehetők.

A Fidesz szavazói közt az április-májusi időszakot követően szintén folyamatos a KI növekedése, bár náluk visszaesés nem tapasztalható, de az ősz kezdetével a növekedés megállt. Az index értéke augusztusban és szeptemberben 18,4 ponton stagnált, tehát a növekedés ellenére is jóval az átlagérték (25,3) alatt maradt.

Az önbesorolásos politikai nézet szerinti bontás ugyanazt a képet mutatja, mint a pártok szerinti, minél közelebb áll valaki a jobboldalhoz, annál valószínűbb, hogy a közérzeti indexe alacsony, és fordítva.

A politikai nézőpont mellett legerősebben a (szubjektív) társadalmi réteg-besorolás magyarázza a KI alakulását. A 2008. három negyedévéből készített összesített adatoknál látszik, hogy szinte lineáris az összefüggés, minél magasabb társadalmi rétegben van valaki, annál valószínűbb, hogy magas lesz a közérzeti indexe. A felső osztály közérzeti indexe (30,9) azonban valamivel alacsonyabb, mint a felső-középosztályé (32,5). A társadalmi rétegeket pártonként bontva láthatjuk, hogy a Fideszen kívül minden kategóriában valóban lineáris a tendencia, a Fidesz szavazói között azonban a legmagasabb társadalmi státuszúakra rosszabb közérzet jellemző, mint a legalacsonyabbakéra és a felső-középosztályba illetve középosztályba tartozók adták a legjobb osztályzatokat.

A lakóhelyre vonatkoztatható, települési közérzeti index (TKI) a korábbiakhoz hasonlóan jóval magasabb átlagértékeken áll, mint az általános közérzeti index, és kiegyensúlyozottabb képet is mutat. A népszavazást követő általános közérzet romlás a TKI-ben is látható, de a csökkenés két hónap után beállt arra a stabil szintre, ahol év elején volt, és június óta is folyamatosan 46-47 pont körüli értékeket mutat.

A pártok szerinti bontás azt mutatja, hogy bár mindkét nagy parlamenti párt szavazói esetében folyamatos emelkedés látható a TKI-ben, mégis ez az emelkedés eltérő jellegű, az MSZP és a Fidesz szavazói közt. Míg az MSZP-szavazók közt az emelkedés csak az utóbbi 3 hónapban egyenletes, június és július közt például 3 pontos csökkenés volt tapasztalható (56,1-ről 53,1-re), addig a Fidesz szavazói között a TKI egészen májustól szeptemberig egyenletesen nőtt, de az utolsó hónapban 47,8-ról 45-re esett. A másik két csoport – bizonytalan szavazók és egyéb pártok szavazói – egymástól és a két nagy párttól is jelentősen eltér, míg a bizonytalan szavazóké áprilistól júniusig enyhén növekedett, az ezt követő két hónapban enyhe csökkenést követően a TKI visszaesett az akkori 44 körüli értékre (44,3), szeptemberben pedig kisebb javulás után 45,1 ponton áll. Ezzel szemben az egyéb pártokra szavazók települési közérzeti indexe összességében március óta romlott, ám ezt nem egyenletesen tette, hanem havonta váltakozó irányú 4-5 pontos ugrálásokkal.

A TKI alakulását a politikai nézet, a társadalmi réteg és a kérdezett lakóhelyének település típusa magyarázzák. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy baloldali politikai nézettől a jobboldali felé haladva és a településméret csökkenésével szintén csökken a település közérzeti index értéke, hasonlóan a társadalmi státushoz, ám itt a felső osztály a középosztályhoz hasonlóan 50 pontos értéket mutat, míg a felső-középosztály ennél magasabbat, 54,3-at. Innentől viszont folyamatos a csökkenés a TKI-ben, a magukat alsó osztályba sorolók közt már csupán 33,1 az értéke.

A településdinamikai index (TDI)- a többi hasonló településhez viszonyítva értékelteti a megkérdezettekkel a saját lakóhely elmúlt 5 éves fejlődését – és a település helyzetét mutató indexek értéke nagyjából az év eleje óta ugyanazon az értéken áll – azaz nem befolyásolják a közéleti események, és egymáshoz képest sem mutatnak igazán eltérést, az össze válaszoló körében ez a két index kapta mindig a legmagasabb pontszámot. Az egyetlen különbség az MSZP szavazók közt található, akik kicsit magasabb értékeket adtak meg a TDI-ben, mint a település helyzet mutatóban és ugyanze igaz a Fideszeskre is, de itt csak minimális a különbség.

EU-s fejlesztési források

A megkérdezetteknek körülbelül egyharmada (30,6%) tud olyan fejlesztésről, vállalkozásról, intézményről a saját környezetében, amely az elmúlt években európai uniós támogatásban részesült. Jelentős különbség mutatkozik azok között, akiknek van otthon számítógépük és akiknek nincs. Míg a számítógéppel rendelkezők több, mint 36%-a tud uniós fejlesztésekről lakókörnyezetében, addig a számítógéppel nem rendelkezőknek kevesebb, mint 23%-a. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy valaki azért tud európai uniós fejlesztésekről, mert van otthon számítógépe, valószínűleg az internet-használattal van itt összefüggésben a két csoport közti különbség.

Jelentős különbségeket tapasztalni regionális szinten is. Legkevésbé Budapesten (22,2%) és Pest megyében (27,4%) tudnak arról, hogy történtek-e a környéken uniós fejlesztések, legnagyobb arányban pedig az észak-alföldi (35,6%) és dél-alföldi régióban (36,6%) számolnak be ilyenről.

/font>

A válaszolók kevesebb, mint 30%-a látja úgy, hogy az EU-s források valóban segítenek a település helyzetén. 100 fokú skálán 47,4 pontra értékelik, azt hogy mennyit segítenek az uniós források a település, kistérség fejlődésén, , annak megítélése, hogy Magyarország jól használja-e fel az uniós forrásokat csupán 37,7 pont. Ha ezt a két kérdést pártok szerinti bontásban vizsgáljuk, feltűnő a 15%-os különbség a Fidesz szavazói közt települési illetve országos szinten, de egyébként is az MSZP szavazókon kívül minden választói csoport magasabbra értékeli a közvetlen környezet helyzetének javításában az EU-s forrásokat, mint országosan. Az országos megítélés sokkal jobban függ a pártpreferenciáktól, hasonlóan a Közérzet Indexhez.

A pártpreferencia mellett a társadalmi önbesorolásnak van a legnagyobb magyarázó ereje az uniós forrásokkal kapcsolatos kérdéskörben, amit mindkét esetben (segítenek-e az uniós források, illetve jól használja-e fel a forrásokat az állam) a középső rétegek értékelnek jobbra, míg az alsó- és felső osztály rosszabbra. Az országos szintű felhasználás rosszabbra értékelését viszont nem ez, hanem a politikai nézetek magyarázzák.

Módszertan

Az adatok a Forsense Piackutató Intézet omnibusz adatfelvételeiből származnak. 2008. január és szeptember között összesen 9091 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy került lekérdezésre CATI módszerrel a település helyzetével és az Európai Uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±1,3 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.