A Forsense egy korábbi, 2008 októberi kutatásában Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról készített felmérést. A magyarok többsége jónak látta az ország kapcsolatát Ausztriával, Horvátországgal illetve Szlovéniával, közepesre értékelték viszonyunkat Ukrajnával, Szerbiával és Romániával, és kifejezetten rossznak ítélték meg a magyar-szlovák kapcsolatot. A Forsense novemberi 1000 fős omnibusz kutatása azt vizsgálta, hogy mely európai nemzeteket tartják a magyarok rokonszenvesnek. A kérdésre legfeljebb három választ adhattak a kutatásban résztvevők és fontos volt a válaszok sorrendje is.
A kérdezettek közel harmadának nincs „kedvenc” nemzete. Ebbe a csoportba tartoznak akik „Az Ön számára melyik a legszimpatikusabb nemzet Európában?” – kérdésre „nincs ilyen” választ adtak, és azok, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. A kérdésre válaszolók 20 százaléka a németeket említette elsőre, 10-10 százalékuk pedig a franciákat, a svájciakat és az osztrákokat. A németek kiemelkedően a legnépszerűbbek a magyarok körében, a válaszok azonban nagyon szóródnak, hiszen a kérdezettek összesen 13 olyan nemzetet említettek, amelyet legalább két százalékuk legszimpatikusabbnak tartott. Jellemzően nyugat-európai nemzetek kerültek a listára, Közép-Európából csupán az osztrákok és a volt szocialista táborból egyedüliként a lengyelek számítanak népszerűnek.
A kérdezettek megnevezhették a második és harmadik legszimpatikusabb nemzetet is, az összesített adatokat eredménye is az, hogy a németek „fölénye” egyértelmű. A kérdésre válaszolók közül majdnem minden második említette a németeket, de az osztrákok, angolok, olaszok is előrébb kerültek a listán. Összességében a három válasz összesítése sem módosította lényegesen a nemzetek sorrendjét, hiszen az első 13 helyen ugyanazokat találhatók, mint az első kérdésre adott válaszok esetében.
Nem könnyű feladat megállapítani, hogy mi határozza meg a nemzetek iránti szimpátiát. A nyelvtudás például az első néhány hely valamelyikére kerülést igen, de az országok közti rangsort már nem határozza meg egyértelműen, hiszen ebben az esetben az angoloknak előkelőbb helyen kellett volna végezniük (Magyarországon a németet és az angolt beszélik a legtöbben, nagyjából azonos arányban). Nem egyértelmű a történelmi kapcsolatok hatása sem. Hiszen ezzel ugyan magyarázható lenne a németek és az osztrákok népszerűsége és a szlovákok, románok rossz helyezése, de a franciák előkelő helyezése és a lengyelek alacsony említési gyakorisága már aligha.
Nem döntőek a „személyes” (turisztikai) kapcsolatok sem: a magyarok legkedveltebb nyári úti célja Horvátország és Görögország, viszont a görögök csak a 13. helyet foglalják el a listán, a horvátok pedig még rosszabbul szerepeltek, nem érték el az 5 százalékot sem (megemlítendő ismét, hogy egy hónappal korábban a kérdezettek legnagyobb hányada úgy vélte, hogy a szomszédos országok közül Horvátországgal legjobb a viszonyunk). Érdekes továbbá, hogy a svédeket elég sokan, a kérdésre válaszolók 13 százaléka említette szimpatikusként, míg a vele szomszédos, ugyancsak skandináv és hasonló adottságú Norvégiát csak nagyon kevesen találják szimpatikusnak, de ugyanez elmondható a hollandokról illetve belgákról, vagy a spanyolokról illetve portugálokról is (előbbieket kedvelik a magyarok, utóbbiakat nem igazán). Leginkább úgy foglalható össze az eredmény, hogy a nagy nemezeteket szeretjük inkább, tehát minél nagyobb egy ország népessége, annál valószínűbb, hogy szimpatikus, de főleg akkor, ha nyugat-európai.
A 35 év alattiak körében csak 24 százalék volt azok aránya, akik nem válaszoltak kérdésre. E korosztályban feltűnően népszerűek az olaszok, 30 százalékuk említette őket, a lista harmadik helyén pedig az angolok találhatók, akiket szintén többen említettek, mint az összes megkérdezett között. Az olaszokra magyarázat lehet, hogy e korcsoportban sokan megfordultak már Olaszországban (ezt támasztja alá, hogy a spanyolok is sokkal népszerűbbek körükben), az angolok kedveltsége pedig az utazáson túl azzal is magyarázható, hogy ebben a korosztályban már jóval magasabb az angolul tudók aránya minden más nyelvhez képest (a nagyobb arányú nyelvtudás természetesen az olaszok és a spanyolok esetén is pozitívan befolyásolhatja az eredményeket).
A 35-54 évesek körében két nemzet említése tér el lényegesen az összes megkérdezetthez képest. Egyrészt – noha ebben a korcsoportban is a németeket tartják a legszimpatikusabb európai nemzetnek – de kevesebben említették őket. Ezzel szemben az osztrákok jóval népszerűbbek, mint más korcsoportban, minden negyedik középkorú válaszoló nyugati szomszédunkat említette.
Az 55 évesnél idősebbek között nagyon magas volt a kérdésre nem válaszolók aránya. A németek ebben a korcsoportban is a lista élére kerültek és itt „szerepeltek” legjobban a franciák illetve a lengyelek. E korosztályban a görögöket a válaszolók kevesebb mint 5 százaléka említette, viszont felkerültek a listára a horvátok és Románia is.
Az érettségivel nem rendelkezők közel fele nem nevezett meg szimpatikus nemzetet. Ebben a csoportban is a németek a legnépszerűbbek és jóval átlag felett említették a franciákat és osztrákokat.
Az érettségizettek csoportjának jellegzetessége, hogy ebben a csoportban a szlovákok említése meghaladta az 5 százalékot.
A diplomások válaszai különböztek legmarkánsabban az összes megkérdezettétől. Ebben a csoportban csak 16 százalék volt a kérdésre nem válaszolók aránya, és ugyan itt is a németeket említették legtöbben, de csak 6 százalékkal többen, mint az olaszokat. Feltűnő, hogy a finneket a diplomások negyede tartja szimpatikusnak, viszont a más csoportokban népszerű franciák és osztrákok éppen csak bekerültek a 10 legnépszerűbb nemzet közé.
