A Forsense közvélemény-kutatást végzett a könnyűzenével kapcsolatos hallgatói elvárásokról és véleményekről a rádiózásban. A felmérésből kiderül, hogy a lakosság 71 százaléka szerint jó dolog, ha egy könnyűzenei adó gyakran sugároz vadonatúj zenéket, amelyeket még sehol nem adtak, közel kétharmada fontosnak tartja azt is, hogy a közpénzből finanszírozott rádió játsszon magyar zenét.
A Forsense közvélemény-kutatást végzett a könnyűzenével kapcsolatos hallgatói elvárásokról és véleményekről a rádiózásban.
A megkérdezettek 71%-a szerint jó dolog, ha egy könnyűzenei adó gyakran sugároz vadonatúj zenéket, amelyeket még sehol nem adtak. Különösen a legfiatalabbak osztják ezt a nézetet, de a 30-49 éves korosztály körében is közel 80%-os a támogatottsága az új zenék sugárzásának.
A kérdőív a közszolgálati Magyar Rádió és a könnyűzene viszonyára vonatkozó véleményekre is rákérdezett.
A válaszolók 66%-a ért egyet azzal, hogy „a közszolgálati rádió feladatai közé tartozik a színvonalas – máshol nem hallható – könnyűzene sugárzása”. Az egyes korosztályok közt jelentős különbség tapasztalható a támogatottság tekintetében. Addig, amíg a 30 év alattiak közt 73% ért egyet az állítással, addig az 50 év felettiek körében 58% van ezen a véleményen. Érdekes, hogy nem csak az MR2-Petőfi Rádió hallgatóinak többsége (76%) támogatja azt, hogy a színvonalas könnyűzene sugárzása közszolgálati feladat, hanem a nagy kereskedelmi adók hallgatóinak több mint kétharmada is ezt gondolja.
Hasonlóan magas arányú (65%) az egyetértés azzal az állítással, miszerint „a közszolgálati rádió feladatai közé tartozik, hogy olyan zeneszámokat is sugározzon, amelyeket a kereskedelmi adók nem”. Ez esetben a 30-49 éves korosztály és a diplomával rendelkezők körében kiemelkedő a kijelentéssel egyetértők aránya. Az egyes rádiók hallgatóinak körében hasonló összefüggés tapasztalható, mint az előző két esetben, tehát nem csak a MR2-Petőfi, hanem más zenecsatornák közönségének is több mint 70%-a szerint közszolgálati feladat, hogy a kereskedelmi rádiókban játszott zenei palettától eltérő kínálatot nyújtson egy közszolgálati adó.
A válaszadók közül a legtöbben valamelyik közszolgálati csatornára asszociálnak arra a kérdésre, hogy melyik az a magyarországi rádióadó, amelyre jellemző az az állítás, hogy „olyan rejtett kulturális értékekre hívja fel a figyelmet, amelyekről egyébként nem is hallhatna”. A legtöbb említést az MR1-Kossuth Rádió kapta (24%), a második leggyakrabban pedig az MR2-Petőfi rádiót említették a megkérdezettek (14%). A kereskedelmi adók közül egyiket sem tartja a kérdezettek több mint 5%-a a ritkán hallható kulturális értékek támogatójának.
A megkérdezettek majdnem pontosan kétharmada fontosnak, vagy nagyon fontosnak tartja azt, hogy a közpénzből finanszírozott rádió játsszon magyar zenét is. Ezzel szemben tízből egy válaszadó értékelte kevésbé vagy egyáltalán nem fontosnak ezt a szempontot a közszolgálati rádió esetében. Ugyanilyen sokan tartják fontosnak azt is, hogy a közpénzből finanszírozott rádió fiatal magyar tehetségeket mutasson be. Az ellenzők aránya ebben az esetben sem éri el a 10 %-ot.
A legtöbben egyetértettek azzal, hogy ha a közrádiónak három országos adója van, akkor abból egynek a fiatalokhoz kell szólnia. A kérdezettek 80 %-a válaszolt úgy, hogy teljesen vagy inkább egyetért ezzel a felvetéssel. Természetesen a 30 év alatti fiatalok az átlagosnál is nagyobb arányban (88 %) támogatják a fiataloknak szóló közszolgálati rádió ötletét, de az 50 év felettiek estében is 77 % pártolja ezt.
A válaszadók azzal kapcsolatosan is véleményt nyilváníthattak, hogy a közpénzből gazdálkodó MR2-Petőfi Rádió zenei adóként működik. Két ellentétes nézet közül választhattak, az egyik szerint „nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen az igényes könnyűzene a közszolgálatiság része”, a másik szerint viszont „nincs szükség arra, hogy közpénzből minőségi könnyűzenei adó működjék”. Az összes megkérdezett 58%-a az első álláspontot osztotta, 33% a másodikat, míg 9% nem tudott határozott véleményt formálni. A 14-49 éves korcsoporton belül még jelentősebb a különbség a két álláspont támogatottsága között: 67% nem talál kivetni valót és 27% ellenzi azt. A 30 év alattiak körében 80%-os az első vélemény támogatottsága.
Módszertan
A Forsense a közvélemény-kutatás során 2.500 véletlenszerűen kiválasztott 14 évesnél idősebb személyt kérdezett meg CATI (számítógéppel támogatott telefonos adatfelvétel) módszerrel a rádióhallgatási szokásaikról. A teljes minta esetén a tanulmányban közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes 14 évnél idősebb lakosának megkérdezése eredményezett volna.
