A Forsense 2008. márciusi országos közvélemény-kutatásában a kérdezettek kétharmada válaszolt úgy hogy romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy esztendő során, a saját anyagi helyzet tekintetében pedig közel 50%-os a romlást észlelők aránya. A javulásról beszámolók részaránya egyik esetben sem haladja meg a 10%-ot. Legutóbb valamivel több mint egy évvel ezelőtt, 2007 februárjában tettünk fel a gazdasági helyzet megítélésével kapcsolatos kérdéseket, akkor a még „csupán” 58% tapasztalt romlást az ország gazdasági helyzetében, ugyanakkor az egyéni anyagi helyzet változását akkor valamivel többen (55%) ítélték meg negatívan akkoriban.

Az ország közeljövőjével kapcsolatosan sem a bizakodás a jellemző: többen várnak – további – romlást az elkövetkező egy évben (35%), mint ahányan javulást prognosztizálnak (26%). Hasonló a helyzet az egyéni anyagi helyzetre vonatkozó várakozásokkal kapcsolatosan is: a romlást várók aránya (30%) másfélszerese azokénak, akik javuló anyagi helyzetben bíznak jövőre. Utóbbi esetben a relatív többség (41%) stagnálást vár.A múltra vonatkozó kérdések esetében az MSZP szavazói közül is többen számolnak be romlásról, mint javulásról (bár ez messze elmarad a Fidesz szavazói esetében tapasztalttól), a jövőre nézve viszont a bizakodás sokkal inkább jellemző a szocialista szavazókra, mint bármelyik másik választói csoportra. Tavaly óta növekedett a stagnálást, azaz sem javulást, sem romlást nem prognosztizálók aránya mind az országos, mind a saját személyes helyzetre vonatkozóan.

Az ország jövőjével kapcsolatos várakozások esetében ez mind a javulást, mind a romlást várók arányának enyhe (5-6 százalékpontos) csökkenésével járt együtt), a személyes anyagi jövő esetében pedig egyértelműen a pesszimista vélemények visszaszorulásának (-14 százalékpont) köszönhető a stagnálást várók arányának emelkedése.A saját jelenlegi életével a megkérdezettek közel fele elégedett is, meg nem is. Akik állást foglalnak valamelyik irányban, azok közt az inkább elégedetlenek vannak többen (31%) szemben az inkább elégedettekkel (23%). Ezt a kérdést is befolyásolja a pártválasztás, hiszen míg az MSZP szavazóinak közel 40%-a vallja magát inkább elégedettnek, addig a fideszesek esetében csak 15% ez az arány.

Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva az a pozitív tendencia figyelhető meg, hogy miközben emelkedett az elégedettek részaránya (+5 százalékpont) illetve azok aránya, akik elégedettek is meg nem is (+7 százalékpont), addig 11 százalékponttal csökkent az inkább elégedetlenek aránya. A jövővel kapcsolatos, a tavalyihoz képest valamelyest nagyobb mértékű bizakodás feltehetőleg részben a sikeres népszavazás keltette várakozásokra vezethető vissza.