Magyarország energiaellátását a következő évtizedekben erőművek építésével lehet biztosítani. A leendő beruházásokat a lakosság is fontosnak tartja és leginkább a szél-, illetve napenergiát használó erőművek létrehozását támogatná – derül ki a Forsense 2009. áprilisi 1000 fős telefonos közvélemény-kutatásából.
Folynak-e jelenleg erőmű-építkezések Magyarországon?
A következő évtizedben a jelenlegi tervek alapján 10-20 kisebb-nagyobb erőmű építését helyezték kilátásba. Ezek legnagyobb részben gázra, illetve biomasszára épülő erőmű tervek, de szintén a lehetséges tervek között szerepel a paksi atomerőmű kibővítése is.
Habár a kérdezés idején már éppen megkezdődött Gönyűn egy erőmű építési beruházás, ennek ismertsége ekkor még biztos nem volt olyan jelentős, hogy erről tudomást szerezhetett volna a lakosság jelentős része. Azonban két olyan nagyobb erőmű beruházás is tervezési szakaszban van, melyek nagyobb publicitást kaptak az elmúlt időszakban. Feltehetően ennek a publicitásnak, illetve az ezt körülvevő társadalmi párbeszédnek köszönhető, hogy a megkérdezettek egyharmada (34 százalék) szerint folynak jelenleg erőmű-építkezések Magyarországon. 35 százalék úgy tudja, hogy jelenleg semmilyen erőművet sem építenek Magyarországon és jelentős azok aránya, akik nem tudtak az erre vonatkozó kérdésre válaszolni (31 százalék).
A kérdezettek nagy többsége fontosnak tartja az erőműépítést
Az adatok azt mutatják, hogy a kérdezettek nagy többsége fontosnak tartja, hogy Magyarországon épüljenek új erőművek, több mint 50 százalék volt azok aránya, akik ezt nagyon fontosnak tartják, több mint negyedük gondolja inkább fontosnak, és csupán minden tizedik megkérdezett vélekedik úgy, hogy az erőmű-építés inkább vagy egyáltalán nem fontos. Ha a négy választ 0-100-as skálára alakítjuk át, úgy 81 pontot kapunk átlagos értéknek, ami szintén azt jelzi, hogy sokan támogatják új erőmű építését. Az összes válaszoló átlagánál még magasabb az új erőművek építésének támogatottsága a magasabb jövedelműek, magasabb iskolai végzettségűek és a Budapestiek körében.
Ha (részben vagy egészében) állami forrásból épül erőmű, ne legyen magánkézben
Az erőmű építések kapcsán azt is fontos meghatározni, hogy a lakosság mit vár az államtól. A kérdezettek túlnyomó része támogatná, hogy állami források bevonásával építsenek erőműveket, de sokan hozzátették, hogy csak akkor, ha az nem egy magánberuházás támogatását jelenti, hanem az erőmű (legalább részben) az állam tulajdonában marad.
Az állami támogatással a kérdezettek több mint fele teljes mértékben egyetért, a négy válasz 0-100-as skálára kivetített értéke 80 pont. Az erőmű-építés fontosságának megítélése és az állami források bevonásának támogatása erősen összefügg, ezt jelzi az is, hogy az állami szerepvállalást is főként azokban a csoportokban támogatják nagyobb arányban, akik az erőműépítést is helyeselték (budapestiek, magas jövedelműek, diplomások).
Megoszlanak a vélemények a paksi atomerőmű bővítéséről
A jelenlegi villamosenergia-termelési kapacitások növelésének egyik lehetséges módja lenne a paksi atomerőmű bővítése. Ez praktikusan azt is jelentené, hogy az atomenergia felhasználás tovább növekedne a jelenlegi 30-35 százalékról. A válaszolók megosztottak voltak a paksi atomerőmű lehetséges bővítésének megítélésében. Ugyan az összes válaszlehetőség közül a legtöbben azt jelölték, hogy teljes mértékben támogatnák a bővítést (29 százalék), de összességében az inkább támogatók aránya alig haladja meg a megkérdezettek felét (55 százalék), és magas az elutasítók aránya is. A válaszokat 0-100-as skálára alakítva szintén azt látjuk, hogy meglehetősen kiegyensúlyozott a támogatók és ellenzők tábora (az átlagérték 56 pont). Azok között, akik nagyon fontosnak tartják az erőművek építését, 66 százalék támogatná a paksi erőmű bővítését.
Kell az erőmű, de nem mindegy milyen
A felmérés eredményei tehát azt mutatják, hogy a lakosság általánosságban pozitívan áll az erőmű építési beruházásokhoz, de a különböző erőmű típusok létesítésnek megítélése között jelentős különbségek vannak. A kérdezettek mintegy kétharmada szél-, illetve napenergiát használó erőművek építését látná legszívesebben. Szintén sokan, de a kérdezettek kevesebb mint fele említette a geotermikus illetve a vízierőművet. Legkevesebben az atomerőművek építését támogatnák, csupán a kérdezettek ötöde helyeselné, ha ilyen típusú erőmű épülne Magyarországon.
Kivétel nélkül, minden erőműtípus építését az átlagostól többen helyeselnék azok, akik eleve elkötelezettebbek az erőművek építésével kapcsolatban. Akik nagyon fontosnak tartják az erőművek építését, azok az összes megkérdezett körében mértekhez képest főként a geotermikus (+10 százalék), a szél (+8 százalék), illetve atomerőművek (+7 százalék) építésével értenek az átlagnál jobban egyet.
Többváltozós statisztika módszer segítségével (főkomponens analízis) azt is megvizsgáltuk, hogy az erőműveket lehet-e csoportosítani aszerint, hogy a válaszadók mely véleménycsoportja támogatja ezek megépítését. A főkomponens elemzés három jól definiálható véleménycsoportra osztotta a megkérdezetteket. A társadalom egyik része egyértelműen az átlagnál jobban támogatja az atomerőművek építését, és kevésbé a többi erőműtípust. Ebben a csoportban felül vannak reprezentálva az időskorúak és ezzel összefüggésben az inaktívak, az alacsony jövedelműek, és az alacsony iskolai végzettségűek is. A második szegmensbe tartozó emberek a megújuló energiaforrások közül a nap és a szél erőművek építését támogatják az átlagnál nagyobb arányban, és a hagyományosabb erőműtípusok építését jobban ellenzik. Ennek a csoportnak nem volt felderíthető külön demográfiai karakterisztikája. A harmadik csoport körében a hőerőmű és a vízerőmű támogatottsága magasabb az átlagnál. Rájuk is inkább az jellemző, hogy magasabb az időskorúak és az alacsonyabb státuszúak aránya. A főkomponens elemzésben nem szerepeltettük a geotermikus energiára épülő erőműveket, mert az előzetes elemzések azt mutatták, hogy ezzel az erőmű típussal kapcsolatban nagy a válaszadók ismerethiánya, és az alacsonyabb státuszúaktól eltekintve lényegében minden szegmensben egyforma a támogatottsága.
Módszertan
A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. április 7. és 17. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
