A magyar lakosság nagy része tisztában van a globális felmelegedés problémájával, több mint kétharmaduk egyetért azzal is, hogy a Föld jelenlegi természetes felmelegedési korszakának ütemét és nagyságát az emberi tevékenység növeli. A globális felmelegedés okozta környezeti problémák megoldásában a lakosság szerint leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok és az állam játszhatnak nagy szerepet, míg saját maguk csekély mértékben – derül ki az energiainfo.hu és a Forsense közös, ezer fős mintán végzett felméréséből.

 

A globális felmelegedés fogalmának ismerete

Az energiainfo.hu és a Forsense közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a válaszadók relatív többsége (40 százaléka) úgy érzi, hogy a globális felmelegedés témakörével kapcsolatban felmerülő problémákkal és kérdésekkel teljes mértékben tisztában van. Hasonlóan nagy számban vannak olyanok, akik úgy nyilatkoztak, hogy ismerik a problémát, de nem értik teljes egészében (34 százalék).

Több mint 10 százalékkal kevesebben válaszolták, hogy csak hallottak a globális felmelegedésről, de nem tudják mit jelent (23 százalék). Elenyészően kevesen (2 százalék) pedig azt mondták, hogy egyáltalán nem hallottak a globális felmelegedés kérdéséről. Leginkább a 18 és 34 év közötti korosztály, a felsőbb jövedelmi kategóriába tartozók, illetve a magasabban iskolázottak érzik úgy, hogy teljes mértékben tisztában vannak a globális felmelegedés problémakörével.

Az emberi tevékenység szerepének megítélése

Azzal a tudományosan igazolt állítással kapcsolatban, hogy jelenleg a Föld egy természetes felmelegedési korszakban van, de emellett az emberi tevékenység növeli a felmelegedés ütemét és nagyságát a válaszadók több mint kétharmada (71 százalék) értett egyet és mindössze 3 százalék, aki egyáltalán nem tudott azonosulni az állítással. A fiatalok és a legmagasabb jövedelműek, akik legkevésbé értenek egyet ezzel az állítással, de még az ő körükben is 60 százalék felett van az azonosulók aránya.

A többséget inkább (48 százalék), valamint nagymértékben (35 százalék) nyugtalanítja a globális felmelegedés jelensége. A válaszadók mindössze 16 százaléka mondta azt, hogy inkább vagy egyáltalán nem nyugtalanítja a jelenség. A kérdezettek jelentős része (79 százalék) viszont úgy érzi, hogy lehet megoldást találni a problémára, de az várhatóan egy hosszú folyamat eredményeként fog jelentkezni. Tíz százalék körüli (13 százalék) azok aránya, akik szerint emberi erővel nem lehet megoldani a globális felmelegedés problémáját, mert túlságosan is összetett kérdéssel állunk szemben.

Az adatfelvételben megvizsgálták azt is, hogy a kérdezettek szerint kell-e bármit is tenni a globális felmelegedés megállítása érdekében a közeljövőben. A válaszolók több mint háromnegyede (83 százalék) úgy gondolja, hogy azonnal cselekedni kell a folyamat megállítása érdekében, 10 százalékuk pedig úgy véli, hogy legkésőbb a következő öt évben mindenképpen lépni kell az ügyben.

Ki tehet a legtöbbet a globális felmelegedés ellen?

A globális felmelegedés okozta környezeti problémák megoldásában a válaszadók szerint leginkább a nemzetközi szervezetek (75 százalék), a vállalatok (68 százalék) és az állam (60 százalék) játszhatnak nagy szerepet. A kérdezettek legkevésbé saját magukkal kapcsolatban érzik úgy, hogy nagy szerep jutna nekik a globális felmelegedéssel járó problémák megoldásánál, viszont a válaszolók több mint a fele úgy érzi, hogy ha nagy szerepe nem is, de valamennyi ráhatása mégis van a kérdésre (55 százalék) és része lehet a megoldásban. Saját szerepüket legjelentősebbnek a 18 és 34 év közötti korosztály érzi (nagymértékben – 7 százalék, valamelyest – 59 százalék). Megfigyelhető egy olyan tendencia is, hogy minél magasabb jövedelmi kategóriába tartozik valaki, annál kevésbe érzi úgy, hogy nagy szerepet játszhatna a globális felmelegedés problémáinak megoldásában.

Globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási jelenségek összefüggése

A közvélemény-kutatás arról is kérdezett, hogy milyen összefüggést lát a lakosság az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek és a felmelegedés között. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a szélsőséges időjárási jelenségekért a globális felmelegedés lehet legfőképp a felelős (53 százalék), de jelentős azok aránya is, akik szerint teljes mértékben a globális felmelegedés tehető felelőssé (35 százalék). Mindössze a válaszolók 7 százaléka gondolja úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nincs összefüggés a két természeti jelenségcsoport között.

Aki tisztában van globális felmelegedés problémájával, az optimistább, de azonnali fellépést sürget

Vizsgáltuk azt is, hogy azok, akik teljes mértékben ismerik és megértik a globális felmelegedés problémáját, miképpen vélekednek másként az egyes kérdésekről, mint a kérdéskört kevésbé ismerők. Akik előtt a probléma ismert, azok nagyobb arányban értenek teljes mértékben egyet (79 százalék) azzal az állítással, hogy az emberi tevékenység jelentősen növeli a felmelegedés ütemét és nagyságát, mint azok, akik kevésbé vannak tisztában a fogalom jelentésével és annak hatásaival. Körükben a legmagasabb azok aránya (89 százalék), akik az azonnali cselekvést sürgetik a folyamat megállítása érdekében. Alapvetően optimistábbak a lehetséges megoldás kapcsán, viszont legnagyobb arányban (84 százalékban) ők képviselik azon véleményeket, amelyek azt mondják, hogy teljes mértékben felszámolható az említett káros jelenség, de egy nagyon hosszú folyamat eredményeként. Az is megfigyelhető, hogy leginkább a kérdés kapcsán legtájékozottabbak érzik úgy, hogy nagymértékben (10 százalék), illetve valamelyest (57 százalék) szerepet játszhatnak a globális felmelegedés gondjának megoldásában.

Módszertan

A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2009. július 8. és 20. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy lett megkérdezve CATI módszerrel a globális felmelegedéssel kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.