A kutatásból kiderül, hogy az embereket erősen foglalkoztatja az allergiások helyzete, ezt jelzi, hogy a kérdezettek több mint fele ötös skálán a legmagasabb értéket jelölte meg arra a kérdésre, hogy mennyire tartja jelentős társadalmi problémának a parlagfű elleni védekezést. A válaszokat 100-as skálára kivetítve ez 82 pontnak felel meg.

Az adatfelvétel során minden hatodik kérdezett állította, hogy allergiás valamilyen fűfélére, további 31 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a háztartásukban van allergiás ember. A válaszolók 55 százaléka mondta, hogy tudomása szerint a háztartásukban senki sem allergiás.

A Forsense felmérése szerint az allergiások aránya az egyes településtípusok tekintetében egy szűk, 15-20 százalékos sávban mozog, mely érték tendenciaszerűen nem csökken vagy nő a település méretével. Azonban a fiatalabbakat nagyobb arányban érinti ez a probléma, mint az idősebbeket. A 34 év alattiak körében kétszer akkora (24 százalék) az allergiások aránya, mint az 55 év felettieknél (12 százalék).

Az eredményeket a Forsense egy másik nézőpontból is megvizsgálta, méghozzá úgy, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) adatai szerint a kérdezettek lakóhelyén milyen magas a parlagfű szennyezettség szintje. Az összevetésből kiderült, hogy a parlagfű mentes területen élők körében a magukat allergiásnak tartók aránya 15, a veszélyeztetett területeken pedig 21 százalék. Ez azt jelenti, hogy az életkor mellett a parlagfűvel való fertőzöttség az, ami befolyásolja az allergiások számát.

Az adatfelvételben a Forsense rákérdezett arra is, hogy van-e a kérdezettek közvetlen lakókörnyezetében olyan elhanyagolt, gazos terület ahol nem végzenek gyomirtást. A válaszolók kétharmada nem tud a környezetében olyan elhanyagolt helyről, ahol nem végeznek gyomirtást, ez 9 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Egy év alatt nyolc százalékkal csökkent azok aránya, akik ismernek írtatlan területet környezetükben: idén 10 százalék egy, 22 százalék több ilyen helyről számolt be. 2008-ban még a kérdezettek 11 százaléka ismert egy, 29 százaléka pedig több olyan helyet, ahol nem végeztek gyomirtást.

A vizsgálatból kiderül, hogy a kérdésre adott válaszok nagyban függnek attól, a kérdezett allergiás-e, vagy sem. A nem allergiások 68 százaléka nem ismer olyan helyet a környezetében, ahol probléma lenne a gyomirtással, míg az allergiásoknál 54 százalék ez az arány.

Bár a kérdezettek tavalyhoz képest sikeresebbnek látják a parlagfű elleni küzdelmet, azonban megoszlanak a vélemények a parlagfű elleni védekezés hatékonyságáról. Összességében a válaszolók több mint fele nem elégedett a parlagfűvel fertőzött területek megtisztítása érdekében végzett munkával. A kérdezettek 8 százaléka tartja nagyon hatékonynak és további 31 százaléka hatékonynak a védekezést, míg 42 százalékuk kevésbé, további 12 százalékuk pedig egyáltalán nem tartja hatékonynak. A parlagfűvel erősen szennyezett területen élők még kritikusabbak, 14 százalékuk szerint egyáltalán nem, 49 százalékuk szerint inkább nem eredményes a jelenlegi eljárás.

Módszertan:

A Forsense közvélemény-kutatást végzett 2009. szeptember 2. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel parlagfűvel kapcsolatban. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.