A felsőoktatás átalakítása, finanszírozási problémái, s ehhez szorosan kapcsolódva a diplomások „röghözkötésének” kérdése 2012 végétől, a diáktüntetések kapcsán került az érdeklődés homlokterébe. A 2013 nyarától érvényes szabályozás szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésben végzett hallgatóknak az oklevél megszerzését követő 20 éven belül a (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatniuk.
Márciusi, 1140 fő bevonásával készített közvélemény-kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy az emberek mennyire értenek egyet ezzel a szabállyal.
A kérdezettek többsége, 65 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy azok a diákok, akik Magyarországon a felsőoktatásban államilag finanszírozott képzésben vesznek részt azoknak kötelességük Magyarországon dolgozniuk. Sok véleménykérdéssel szemben, ahol a többség egyik vagy másik irányba „húz” (vagyis sokan egyáltalán nem értenek egyet, vagy teljesen mértékben egyetértenek egy állítással), esetünkben a válaszoknak nem volt ilyen egyértelmű tendenciája. A teljes mértékben ellenzők aránya 19 százalék volt, az inkább egyet nem értők 16, az inkább egyetértők 31 százalékot tettek ki, a teljes mértékben egyetértők aránya 34 százalék volt.
Az állítással való egyetértést vagy egyet nem értést számtalan tényező befolyásolhatja, ami eredhet politikai megfontolásból (pl. kormánypárti szavazó inkább támogatja a törvény e passzusát), vagy állhat mögötte csoportszolidaritás is (pl. aki élt már külföldön, vagy diplomás, esetleg fiatal – vélhetően inkább ellenzi a szabályt).
A kérdéssel való egyetértés mindenekelőtt a pártszimpátiától függ. A Fidesz szavazóinak 86 százaléka inkább vagy teljes mértékben, a Jobbik szimpatizánsai is az egyetértők táborát erősítik, de a kérdésre adott válaszaik lényegében megegyeznek az összes megkérdezett körében mért értékekkel. Az MSZP és az Együtt 2014 szavazói nem értenek egyet a rendelkezéssel, ugyanakkor látható, hogy mindkét csoportban igen jelentős, 40 százalék körüli a támogatók aránya.
Meglepő eredmény, de akik már éltek külföldön, vagy külföldi munkavállalást terveznek, szintén az egyetértők táborát erősítik, de ennél is érdekesebb, hogy felsőfokú végzettségűek körében – hiába jelentősebb az elutasítók aránya más csoportokhoz képest – szintén a törvény támogatói vannak többségben. Sőt, az adatokból az is látható, hogy a szabály elfogadása és az iskolai végzettség között nincs lineáris kapcsolat, vagyis nem mondhatjuk, hogy az iskolázottsággal párhuzamosan csökkenne a „röghözkötés” elfogadottsága. Miközben az életkorról ugyanez elmondható: az idősebbek sokkal inkább támogatják a szabályozást, mint a fiatalabbak.
A válaszokat 0-100-as skálára is átranszformáltuk, ahol a 0 a teljes elutasítást, a 100 a teljes támogatást jelenti. Másrészt – látva, hogy a kérdés megítélésében milyen fontos szerepet játszik a pártszimpátia – a szabály támogatottságát a Fidesz és a baloldali ellenzéki pártok szavazóinak körében is megvizsgáltuk. Az összes megkérdezett körében a „röghözkötés” támogatása jelentős, de a politikai táborhoz tartozás jelentősen befolyásolja a szabály megítélését (a két „tábor” véleménye között 40 pont a különbség).
|
válaszok 0-100-as skálán |
Fidesz-szavazók |
MSZP/Együtt/DK-szavazók |
összes megkérdezett |
60 |
79 |
39 |
élt már külföldön |
54 |
74 |
31 |
külföldi munkavállalást tervez |
46 |
56 |
32 |
legfeljebb 8 általános |
67 |
75 |
68 |
szakmunkás |
65 |
80 |
40 |
érettségi |
57 |
78 |
38 |
főiskola |
57 |
73 |
51 |
egyetem |
56 |
81 |
8 |
18-34 éves |
51 |
61 |
35 |
35-54 éves |
58 |
80 |
36 |
55 év felett |
67 |
85 |
43 |
A politikai törésvonalak figyelembevételével látható, hogy a többi szocio-demográfiai változó hatása minimálissá válik. A Fidesz szavazóinak körében például nincs jelentősége a kérdezettek iskolázottságának (a pontszámok szűk skálán, 73-81 között mozognak), sőt, némileg paradox módon, a „röghözkötést” az egyetemet végzett Fidesz szavazók kiemelkedő mértékben támogatják. Ezzel szemben a baloldali szavazókon belül ezzel szemben az iskolázottság fontos törésvonal: a legfeljebb nyolc osztályt végzett baloldali szimpatizánsok például jobban támogatják (68 pont) az új szabályt, mint a külföldi munkavállalást tervező Fidesz szavazók (56 pont).
A Fidesz szavazói között két csoport ítéli meg szigorúbban a rendelkezést: a külföldi munkavállalást tervezők, illetve a fiatalok, de még e két csoportban is a támogatók vannak többségben, ezt jelzik az 50 feletti pontszámok. A baloldali szavazók elutasítják a „röghözkötés” intézményét, a viszonylag magas 39 pont azonban azt is jelzi, hogy sokan megengedőbbek a jövendőbeli diplomások életére ható törvénnyel. Ez elsősorban az alacsony iskolai végzettségűeknek, továbbá a főiskolai diplomával (!) rendelkezőknek köszönhető – miközben az egyetemet végzett baloldali szavazók egyöntetűen utasítják el a szabályozást (8 pont). Összességében azt láthatjuk tehát, hogy az emberek zöme ezt az új intézményt elsősorban pártkötődésük alapján ítéli meg, véleményüket ugyan kisebb mértékben befolyásolja az életkoruk, illetve, hogy terveznek-e külföldi munkavállalást, de a politikai preferencia gyakorlatilag minden más típusú csoportszolidaritást háttérbe szorít.