A Forsense 2008. június 11. és június 18. között végzett aktuális közéleti kérdéseket vizsgáló közvélemény-kutatást. Az adatfelvétel az elmúlt hetekben napvilágot látott, magyar gazdaságot és adórendszert érintő reformokkal foglalkozott. Erős politikai törésvonalak egyelőre nincsenek a pártok által még csak óvatosan interpretált javaslatokkal kapcsolatban, a véleménykülönbségeket elsősorban a megkérdezettek társadalmi és gazdasági státusza határozza meg.
Az elmúlt hetekben több olyan gazdasági tervezet látott napvilágot, amely a magyar gazdaságot és adórendszert érintő reformokkal foglalkozott. A Forsense júniusi felmérésében néhány ilyen közérthetően megfogalmazható reformjavaslat várható fogadtatását vizsgáltuk. A feltett kérdések száma nem elég ahhoz, hogy komplex képet kapjunk a magyar választópolgárok állami szerepvállalásról, az adó és szociális rendszerről alkotott véleményéről, de az alapvető attitűdök jól körülírhatók a kérdések segítségével.
Három téma köré csoportosultak a kérdések. Az első csoportba a gyermekekhez köthető járulékok, GYES/GYED, és családi pótlék kapcsán felmerült változtatások értékelése került bele. A kérdések második csoportja a foglalkoztatottság növelését, illetve a munkavállalói terheket érintő javaslatokat járta körül. A harmadik témakörben a nyugdíjrendszer megreformálásáról megfogalmazott javaslatokról mondhattak véleményt a válaszolók.
Erős politikai törésvonalak egyelőre nincsenek a pártok által még csak óvatosan interpretált javaslatokkal kapcsolatban, a véleménykülönbségeket elsősorban a megkérdezettek társadalmi és gazdasági státusza határozza meg.
A támogatottság szempontjából három csoportra lehet osztani a hat felsorolt javaslatot. Az elsőbe az a három felvetés kerül, amelyek széles társadalmi támogatottsággal bírnak. Ide tartozik az a két javaslat, amely egyes településeken már rendelettel bevezetett gyakorlat is: iskoláskorú gyermekek esetén a családi pótlék kifizetésének iskolába járáshoz kötése, illetve a közhasznú munka előfeltételül szabása a munkanélküli támogatáshoz. Mindkét felvetést a felnőtt lakosság legalább 85%-a támogatja, nagy többségük teljes mértékben. A harmadik széles támogatottságnak örvendő javaslat a nyugdíjemelés inflációhoz kötése. Noha a kérdés szövegében egyértelműen szerepelt, hogy ez a jelenlegi gyakorlathoz képest kisebb mértékű emelést jelent, ezzel együtt a megkérdezettek 71%-a inkább egyetért a javaslattal, közel kétharmaduk teljes mértékben.
A második csoportba az a két javaslat tartozik, ahol szintén az egyetértők csoportja a nagyobb, de az ellenzők tábora is jelentősnek mondható. A munkaképes korú rokkantnyugdíjasok támogatásának csökkentését, és ilyen módon munkára ösztönzésüket 56% támogatja és 36% ellenzi. A béreket, jövedelmeket terhelő adók, járulékok csökkentését, a jövedelmek emelkedését, de ezzel párhuzamosan az ÁFA emelését pedig 49% támogatja és 34% ellenzi. Ez utóbbi esetben volt a legnagyobb a bizonytalanok aránya (15%), tehát feltehetőleg ez a javaslat volt a legnehezebben értelmezhető a válaszadóknak.
Az utolsó, széles körben elutasított tervezetek csoportjába egyetlen felvetés került: a gyermekvállalással kapcsolatos támogatások idejének másfél évre csökkentése, s az ily módon megtakarított összeg bölcsőde- és óvodafejlesztésére fordítása. A megkérdezettek alig több mint negyede (27%) támogatja ezt a javaslatot, míg közel kétharmaduk (64%) ellene van.
A hat javaslat egyike esetében sincs olyan mértékű nézetkülönbség a két nagy párt szavazótábora között, amely alapján egymással ellentétes álláspontok kerekednének felül. A legnagyobb eltérés a gyermekvállalási támogatások kurtításának megítélésében mutatkozik: a Fidesz szavazóinak abszolút többsége (73%) veti el ezt a javaslatot, az MSZP-seknek viszont csupán relatív többsége (44%), míg a szocialista szavazóknak egy viszonylag jelentős része (17%) nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. Emellett szignifikáns eltérés tapasztalható még a rokkantnyugdíjak csökkentése esetében (az MSZP-sek 65, a fideszesek 56%-a támogatja az ötletet), de a többi négy javaslatnál szinte tökéletes az egyetértés, azaz a két nagy párt szavazói közel azonos arányban támogatják illetve utasítják el azokat.
Érdekes módon az 55 év feletti korcsoport kétharmada is támogatja a nyugdíjemelés inflációhoz kötését, s hasonlóan meglepő, hogy a legfiatalabb, 35 év alatti korosztály sem utasítja el az átlagosnál nagyobb arányban a gyermekvállaláshoz kötődő támogatások járandóságának csökkentését. A rokkantnyugdíj csökkentését a középkorúak (35-54 évesek) támogatják a legkisebb arányban, de ez a szint is eléri az 50%-ot.
A legalacsonyabb iskolai végzettségűek a GYES-GYET megrövidítése és a munkanélküli támogatás közhasznú munkához kötése kivételével a másik négy javaslatot az átlagosnál kisebb arányban támogatják, azaz az alacsonyabb státuszúak az átlagosnál nagyobb mértékben érzik fenyegetve magukat e javaslatok által.
Az inaktívak – akik együttesen tartalmazzák a különféle nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, a GYES-en, GYED-en lévőket, a háztartásbelieket, a tanulókat és az egyéb nem aktív csoportokat – igen hasonló preferenciákkal rendelkeznek mindegyik kérdés esetében, mint a társadalom többi része, ami azért tűnik meglepőnek, mert a tervezetek egy része éppen ennek a csoportnak egyik-másik részét érintené hátrányosan. A legnagyobb különbséget a gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatások rövidítése mutatja, s itt az inaktívak éppenséggel átlagon felüli egyetértést tanúsítanak. (Ez feltehetőleg a jelentős számú nyugdíjasnak köszönhető, akiket nem érint személyesen ez a javaslat).
Ha részletesen vizsgáljuk az aktivitás/inaktivitás egyes kategóriáit, akkor az látható, hogy noha az öregségi nyugdíjasok az átlagosnál kisebb arányban támogatják az inflációhoz kötött nyugdíjemelést, ezzel együtt az ő körükben is ez a vélemény a többségi (64%). Hasonló a helyzet a munkanélküliek véleményével a támogatás közhasznú munkához kötésével kapcsolatosan: az átlagon aluli támogatottság is 64%-ot jelent. A rokkantnyugdíjasoknak mindössze 40%-a támogatja a támogatás csökkentését a munkaképesek esetében, de nincsenek sokkal többen a támogatók sem (44%). A GYES-en, GYET-en lévők 100%-a nem ért egyet a támogatás idejének csökkentésével.
A kutatás módszertana:
A Forsense közvélemény-kutatást végzett június 11. és 18. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.