2012 végén – az eNET-Telekom felmérése szerint – a magyar felnőtt lakosság közel harmada használt okostelefont, arányuk felülreprezentált volt a fiatalok, budapestiek, férfiak és magasabb iskolai végzettségűek körében. 2013 őszén, a magyar középiskolások körében a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával közösen végzett 600 fős közvélemény-kutatásunk szerint a középiskolások körében ez az arány jóval magasabb, 82 százalék.
Operációs rendszer szerint a középiskolások kétharmada androidos telefont használ, iPhone telefonnal 12 százalékuk rendelkezik, a többi típus aránya nem éri el a 10 százalékot. Az, hogy ki használ androidos készüléket, független a nemtől, lakóhelytől, iskolai teljesítménytől vagy a vallásosságtól, tehát nagyjából egyformán népszerű férfiak és nők, budapestiek és vidékiek körében, és azt sem állíthatjuk, hogy a diákok jó tanulmányi eredményükért kapnák jutalmul a készüléket.
Ellenben az androidos készülékkel szignifikánsan nagyobb arányban rendelkeznek fiatal – 16 év alatti – diákok, olyan családokból származók, ahol a szülőknek magasabb az iskolai végzettsége, illetve ahol a gyereknek legfeljebb egy testvére van. Magyarán, elsősorban ott vesznek a diákoknak android-rendszerű telefont, ahol a család anyagi helyzete ezt vélhetően inkább megengedi (erre utal a szülők magasabb iskolai végzettsége és a kisebb családméret), függetlenül attól, hogy a diák hogyan tanul, milyen településen lakik vagy milyen a családi miliő (a vallásos diákok ugyanolyan arányban rendelkeznek androidos telefonnal, mint a nem vallásosak).
Az eNET-Telekom felméréséből az derült ki, hogy az okostelefonok használata erősen függ a nemtől vagy a lakóhelytől is, a középiskolások körében viszont nem az a lényeges választóvonal, hogy valaki hagyományos, vagy okostelefont használ, sokkal inkább az, hogy android vagy iPhone rendszerű készülékkel rendelkezik. Az iPhone készülékek kapcsán ugyanis épp olyan összefüggéseket találtunk, mint az eNET-Telekom felméréséből kiderült: a középiskolások között másfélszer annyi férfi használ iPhone teleont, mint nő, a budapestiek körében sokkal népszerűbb, mint a falun élőknél (továbbá sokkal elterjedtebb ez a típus a nem vallásosaknál, illetve még markánsabb az eltérés olyan, jövedelmi helyzetre utaló jellemzőknél, mint a testvérek száma, vagy a szülők iskolai végzettsége).
Felmérésünkből végül az is kiderült, hogy két változó van, amely mindkét típusú készülék kapcsán jelentős törésvonalat képez a diákok között: akiknek egyik szülője sem érettségizett, illetve a szakmunkásképzőben tanulók kisebb arányban rendelkeznek mind androidos, mind iPhone készülékkel.
A középiskolások 60 százalékának van saját asztali számítógépe, 50 százalékának saját laptopja, 22 százalékának pedig tabletje. A számítástechnikai eszközökkel való ellátottságot mutatja, hogy a diákok 15 százaléka mindhárom típusú eszközzel rendelkezik, és csak 9 százalékuknak nincs egyik sem a birtokában (de közöttük jelentős azok aránya, akiknek nincs ugyan saját gépe, de accounttal tud otthonában használni személyi számítógépet vagy laptopot).