A kérdezettek 34 százaléka válaszolta, hogy tervez idén nyaralást, ez négy százalékkal kevesebb, mint amit 2007 júniusában mértünk. A nyaralást tervezők között legtöbben júliusban (46%), vagy augusztusban (35%) szeretnének utazni. Ennél jóval kevesebben vannak a júniusban (9%), illetve a szeptemberben (4%) nyaralók. A nyaralást tervezők mintegy 5 százaléka nem tudta pontosan megmondani, mikor fog elutazni.

Lényeges különbségeket látunk az egyes társadalmi csoportok utazási hajlandósága (lehetőségei) között. A fiatalabb, iskolázottabb és nagyobb jövedelmű csoportokban a nyaralók aránya többszöröse az idősebb, iskolázatlanabb és szegényebb csoportokhoz képest. A diplomások, 35 év alattiak, illetve a 200 ezer forint feletti családi jövedelemmel rendelkezők körében 60 százalékra tehető az utazók aránya, mint ahogy az is kiderül, hogy többen kelnek útra olyan családokban is, ahol él a háztartásban 18 év alatti gyerek. A lakóhely szempontjából is nagyobb különbségeket tapasztaltunk, hiszen a budapestiek körében az átlagtól jóval magasabb, 52 százalék a nyaralást tervezők aránya, viszont a városokban és falvakban élők között nem mértünk jelentős eltéréseket.

Könnyen belátható, hogy a vizsgált tényezők közül, a jövedelem és az életkor objektív akadálya lehet a nyaralásnak (vagyis a magas életkor és az alacsony jövedelem mintegy természetes gátja az utazási szándéknak), a lakóhely és az iskolai végzettség mentén mért különbségek pedig azt mutathatják, hogy egyes csoportokban az utazás, nyaralás az életstílus része. Viszont tudjuk, hogy e változók nem függetlenek egymástól, így megnéztük azt is, hogy a hatvan év alatti, legalább 200 ezer, illetve legfeljebb 150 ezer forint nettó havi családi jövedelemmel rendelkezők között milyen az utazási kedv.A tehetősebb 60 év alattiak csoportjában a nyaralást tervezők aránya közel kétszerese annak, mint amit az összes megkérdezett között mértünk (65, illetve 34 százalék), míg a legfeljebb havi 150 ezer forintból gazdálkodó családokban csak 20 százalék.

Ha elimináljuk az eltérő jövedelmi helyzet és életkor hatását, úgy az iskolázottság és nyaralási tervek közötti összefüggések is árnyaltabbá válnak. Az összes megkérdezett esetében úgy láttuk, hogy a nyaralási halandóság egyenesen nő az iskolai végzettséggel, hiszen az igen válaszok aránya rendre 15-19 százalékkal nőtt iskolázottsági fokonként (a legfeljebb nyolc általánost végzettek 6 százaléka fog nyaralni, ezt 19 százalékkal haladta meg a szakmunkások körében mért adat, majd egy 17 és egy 15 százalékos növekedést regisztráltunk). A legalább 200 ezer forint havi családi jövedelemmel rendelkező 60 év alatti kérdezettek körében azonban azt látjuk, hogy igazán mély törésvonalat az érettségi jelent: az érettségizettek és diplomások körében közel háromnegyed volt a nyaralók aránya, a legfeljebb szakmunkásképzőt végzettek körében ennek alig fele volt a nyaralást tervezők aránya.

A nyaralást tervezők kétharmada Magyarországon, 30 százaléka külföldön fog nyaralni, 5 százalékuk pedig külföldi és belföldi utazást is tervez. Magyarország esetében egyetlen frekventált helyet jelöltek meg a kérdezettek, a belföldi utazást tervezők fele a Balatonnál fogja eltölteni nyári szabadságát, ezen kívül csupán Hajdúszoboszló említése haladta meg a 10 százalékot. Az adatok szerint mintegy 1 millió honfitársunk tervezi, hogy eltölt idén nyáron legalább egy hetet a Balatonon.A külföldi célpontok esetében egyértelműen Horvátország a legfelkapottabb, a külföldi nyaralást tervezők 35 százaléka említett déli szomszédunkat. A külföldi nyaralók 15 százaléka Görögországba fog utazni, a többi ország említése minimális volt.

A nyaraló családok harmada 50-100 ezer forint közötti összeget kíván az üdülésre költeni, ennél kevesebbet 19 százalékuk. Természetesen lényegesen eltér a nyaralás költségvetése annak függvényében, hogy valaki külföldön, vagy belföldön szeretne nyaralni.

Külföldön kevesebben nyaralnak, de többet költenek, mint akik belföldön maradnak. Utóbbi csoport létszáma viszont jóval nagyobb. Az összes belföldi, és külföldi tervezett költés hasonló nagyságrendű. A belföldön nyaralók 170 milliárd forintot, a külföldön nyaralók pedig 155 milliárd forintot terveznek elkölteni idén nyáron vakációra. A belföldiből 86 milliárd jut a Balatonra, a külföldiből pedig 55 milliárd Horvátországra.