Az ünnepek közeledtével, tekintettel arra, hogy ekkor gyakoribbak a pálinkafogyasztással is járó társas rendezvények, és megnő az ajándékozási kedv, aktuálisnak éreztük a nemzeti italunkkal kapcsolatos vélemények vizsgálatát.

A Forsense közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek közel kétharmada úgy véli, hogy Magyarországon a pálinka a legkedveltebb rövidital. A pálinkán kívül csupán a vodkát (6%) és a konyakot (4%) említették még viszonylag többen.

Hungaricum

Ahogy arra a bevezetőben utaltuk a pálinka név kiérdemlésére szigorú szabályoknak kell megfelelnie a párlatoknak. Megvizsgáltuk, hogy ezekkel a feltételekkel a megkérdezettek mennyire vannak tisztában.

A pálinka legfőbb ismérvének legtöbben azt tartották, hogy gyümölcsön kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat (37%), minden negyedik kérdezett szerint az ital alkoholtartalmának el kell érnie a 37,5 százalékot, 22 százalékuk szerint, pedig kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből készülhet. A kérdezettek 20 százaléka volt csak teljesen tájékozatlan a pálinka minőségi ismérveivel kapcsolatban, ők egyetlen feltételt sem tudtak megnevezni.

A házi pálinka a kedvenc

Rákérdeztünk arra is, ha már a közvélekedés úgy tartja, hogy a pálinka a legkedveltebb rövid ital, vajon a magyarok tényleg fogyasztanak-e pálinkát, és ha igen, akkor milyen gyakran teszik, és jellemzően mit isznak.

A kérdezettek közel fele (47%), állította, hogy szokott pálinkát fogyasztani. Többségük azonban ritkán: a pálinkát fogyasztók 14 százaléka legalább hetente, 38 százaléka legalább havonta, de legnagyobb hányaduk (62%) ennél ritkábban iszik pálinkát. A legnagyobb csoportot azok alkotják, akik ritkábban, mint félévente fogyasztanak a Hungaricumból (a pálinkát fogyasztók 31 százaléka tartozik e körbe).

A legnépszerűbb a házi pálinka, a pálinkát fogyasztók 48 százaléka mondta, hogy jellemzően a házi készítésű pálinkát fogyasztja legszívesebben, további húsz százalékuk pedig inkább a házi a pálinkát részesíti előnyben. Kizárólag bolti pálinkát a fogyasztók 10 százaléka iszik, s ugyanekkora az aránya azoknak is, akik inkább bolti pálinkát isznak. A legalább havonta pálinkát fogyasztók körében még jelentősebb a házi főzésű italok dominanciája: 54 százalékuk iszik kizárólag házi pálinkát, kizárólag boltit pedig csupán 6 százalékuk.

Ha pálinka, akkor szilva

A fellendülőben lévő új kereskedelmi főzdéknek és a minőségi pálinkakészítésnek köszönhetően, ma már, a vadszedertől a kökényen át, a birsig számtalan gyümölcsből készülnek kiváló pálinkák. A közízlés azonban e témában még kimondottan konzervatív, ami részben az új pálinkafajták kisebb ismertségének köszönhető.

A szilvából készül pálinka a legnépszerűbb, a fogyasztók 29 százaléka mondta, hogy ezt fogyasztja legszívesebben. A barack a második (19%), a körte pedig a harmadik (13%) a „népszerűségi listán”. Ezt a három típust jelölte meg a fogyasztók közel harmada, a többi gyümölcspárlat említési gyakorisága nem érte el az 5 százalékot sem, minden ötödik fogyasztónak pedig nincs kedvenc típusa. A legalább havonta pálinkát fogyasztók körében jóval kisebb volt azok aránya, akiknek nincs kedvenc gyümölcspálinkája (10%). A szilvapálinka pedig különösen népszerű ebben a körben, a havonta pálinkát fogyasztók 38 százaléka preferálja (a többi gyümölcsből készült főzet kultiválásában nem találtunk különbséget).

Már nem csak a vidéki „öregek” pálinkáznak

Olyan bő 10 évvel ezelőtt a hazai gyümölcspálinka kissé lesajnált szegény rokonnak számított, az égetett szesz piacon dömpingszerűen megjelenő kommersz wiskey, konyak és vodka fajták mellett. Mára változott a helyzet, és a trendek azt jósolják, hogy a magyar gyümölcspárlatok fogyasztása egyre divatosabb. Mérésünk is alátámasztja, hogy a korábbiakkal ellentétben ma már a magasabb státuszú, tehetősebb és magasan iskolázott társadalmi csoportok körében is divatos a kiváló minőségű, magyar gyümölcsökből készülő pálinkakülönlegességek fogyasztása. A változás okait keresve meg kell említenünk, hogy a Magyarország és a pálinka számára kedvező EU főbiztosi döntés és a „pálinka törvény” elfogadásának kedvező hatásai mellett kiemelt szerep jut a modern gyártási technológiával működő, magas minőséget adó kereskedelmi főzdéknek és manufaktúráknak, illetve annak a marketing és reklám tevékenységnek, ami napjainkban a magyar nemzeti ital körül megfigyelhető.

Felmérésünk szerint a pálinkafogyasztásnak ma már nincsenek erős csoportsajátos jellegzetességei. A pálinkát fogyasztók 38 százaléka állította, hogy legalább havonta iszik pálinkát, és ebben a körben nem találtunk jelentős eltéréseket a fiatalok, a középkorúak és az idősek valamint a különböző családi jövedelemmel rendelkezők között.

Településtípus szerint valamivel jobban szóródtak az adatok, a budapestiek körében a válaszolók 33, a községben élők között pedig 44 százaléka mondta, hogy havi gyakorisággal iszik pálinkát.

Iskolai végzettség szerint a diplomások körében a legmagasabb a legalább havi rendszerességgel pálinkát fogyasztók aránya (44%), a legfeljebb nyolc általánost végzettek között pedig a legalacsonyabb (35%).

A pálinkafogyasztói imázs még nem változott

A pálinkafogyasztási szokások igen, de a fogyasztással és a fogyasztókkal kapcsolatos attitűdök még nem változtak meg jelentősen az elmúlt időszakban.

A tipikus pálinkafogyasztót ma középkorúnak tekintik a válaszolók, míg harmad annyian említették az időseket vagy a fiatalabb korcsoportokhoz, a 35 év alattiakhoz tartozókat. Még jelentősebb az eltérés, ha a település típusa szerint vizsgáljuk a véleményeket: a válaszolók több mint fele a falvakban élőket tartja tipikus pálinkafogyasztónak, a budapestiekről viszont mindössze 1 százalék gondolta, hogy azok lennének. Legalább ilyen erősen élnek a régi sztereotípiák, ha társadalmi státusz alapján közelítünk kérdéshez: az átlagalatti jövedelműekről és a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkről gondolja a relatív többség, hogy több alkalommal fogyasztanak pálinkát, míg a valóságban a módosabb és magasabban kvalifikált válaszolók valamivel gyakrabban isznak az új Hungaricumból.

A fenti összefüggések persze kijelölik a minőségi magyar pálinka gyártásával, arculatával és értékesítésével foglalkozók feladatait: a vidéki szegény emberek erős italának képét kell átformálni, hogy a magyar és a külföldi fogyasztók számára is érthető és értékelhető legyen, a 100 százalékig Magyarországon termesztett gyümölcsökből készülő, szép hagyományokra építő nemes ital minden értéke.

Pálinka brand

A Hungaricum egyszerre kulturális és gazdasági érték. Ezért megvizsgáltuk, hogy mennyire ismertek a magyarországi minőségi pálinka manufaktúrák, főzdék termékei.

Kétféleképpen is vizsgáltuk a pálinkamárkák ismertségét. Először arra kértük a kérdezetteket, hogy segítség nélkül, maguktól nevezzenek meg pálinkamárkákat. Vélhetően a házi pálinka kedveltségével magyarázható, hogy a segítség nélkül kevés márkát tudtak a kérdezettek megnevezni. A kérdezettek harmada egyetlen pálinkafajtát sem tudott megnevezni, a márkák többségének említési gyakorisága pedig általában 5-6 százalékos volt. Csupán három márkát említett a kérdezettek legalább 10 százaléka: a Fütyülőst 30, a Vilmost 26, a Zwack Nemes Pálinka sorozatát pedig a kérdezettek 13 százaléka.

Amikor felsoroltuk az egyes pálinkamárkákat, már jóval magasabb volt az egyes márkák ismertsége.

A következő táblázatban arra is fény derül, hogy hányan kóstolták az egyes termékeket.