Az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeként októberhez és novemberhez hasonlóan, a megkérdezettek fele nevezett meg a pénzügyi válsággal kapcsolatos történést decemberben is. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan decemberben is a megkérdezettek mintegy háromnegyede, 74%-a válaszolta azt, hogy érdeklődéssel követi a világban tapasztalható hitelválságról szóló híreket (ez az érték 2%-kal alacsonyabb, mint novemberben). Ezen belül továbbra is kisebbségben vannak a kiemelkedő érdeklődést mutatók, bár arányuk 21-ről 24%-ra nőtt. Az átlagosnál is erősebb érdeklődést mutatnak a téma iránt a diplomások, a budapestiek és a 35-54 év közöttiek – gyakorlatilag ugyanazok a csoportok, amelyekre ez elmúlt hónapokban is igaz volt.
A válság az emberek életét közvetlenül is befolyásoló hatásainak fokozatos erősödését jelzi, hogy további 7 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik beszámolnak kisebb-nagyobb személyes érintettségről (októberben a kérdezetteknek 44, novemberben 61, decemberben már 68%-a érezte úgy, hogy őt is érinti a válság legalább kis mértékben). Mindez azt is jelenti, hogy tovább csökkent, s immár alig haladja meg a 30%-ot azok aránya, akik még semmilyen személyes hatását nem érzékelték az elmúlt hónapok történéseinek. A pénzügyi-gazdasági krízis következményeit legalább mérsékelten érzékelők csoportja együttesen továbbra is a teljes felnőtt lakosság egyharmadát teszi ki, ebből a múlt havi 12 után immár 14% az, akit bevallása szerint nagymértékben érintett a válság. Különösen átlag feletti mértékben érzik magukat érintettnek a 35-54 évesek (18%, vélhetően ezt a csoportot sújtja leginkább a hiteltörlesztő-részletek emelkedése), a diplomások (17%), illetve a Fideszre szavazók. A legnagyobb ellenzéki pártra szavazók 18%-a mondta, hogy különösen érzi a válság hatását, az ő esetükben minden bizonnyal érzelmi okok is közrejátszanak válaszukban, hiszen az MSZP-re voksolóknak csak 10%-a adott ilyen választ.
Tovább nőtt azok aránya, akik azzal számolnak, hogy a következő hónapokban személyes életükre is hatással lesz a válság. A közvetlen, jelentős hatással számolók aránya ugyanis októberben még csak 15%, novemberben 25% volt, decemberben pedig már 27%-ra emelkedett. A jövővel kapcsolatos pesszimizmus tekintetében is a középkorúak, illetve a Fidesz szavazói emelhetők ki (38-38%).
Decemberre jelentősen nőtt azok aránya, akik valószínűnek tartják, hogy egy évekig elhúzódó gazdasági világválság következik, melynek Magyarországon is súlyos következményei lesznek. A hosszú, súlyos válságra számítók aránya októberben még csak 55 százalék volt, novemberben már 64%, decemberben pedig 73%. Az átlagosnál pesszimistábban a középfokú végzettségűek, a 18-34, illetve 35-54 évesek (mindhárom csoportban egyaránt 74% az arányuk), a leginkább borúlátóak pedig a Fidesz szavazói (79%).
Kutatási módszertan:
A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2008. december 2-12. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt megkérdezése eredményezett volna.
