A felmérés során a megkérdezettek 37 százaléka válaszolta, hogy fog az idén nyaralni (ami nem tér el jelentősen az egy évvel korábban mért 34 százalékhoz képest), a nyaralók több mint fele a családjával fog elutazni, harmaduk barátaival, 16 százalékuk kettesben a párjával, három százalékuk egyedül.
Van aki megy, van aki otthon marad
Lényeges különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok utazási hajlandósága, lehetőségei között. A fiatalabb, iskolázottabb és nagyobb jövedelmű csoportokban a nyaralók aránya többszöröse az idősebb, iskolázatlanabb és szegényebb csoportokhoz képest. A 35 év alattiak és a nettó 200 ezer forint feletti családi jövedelemmel rendelkezők körében 60 százalékra tehető az utazók aránya, a diplomásoknál megközelíti az 50 százalékot, illetve többen kelnek útra olyan családokban is, ahol él a háztartásban 18 év alatti gyerek.
A vizsgálatból kiderül, hogy a lakóhely szempontjából is nagyobb különbségek tapasztalhatók, ugyanis a településmérettel párhuzamosan nő az utazási kedv: a budapestiek körében a nyaralást tervezők aránya 57 százalék, a falvakban élőknél csupán 26 százalék.
Belföld kontra külföld
A nyaralást tervezők háromnegyede Magyarországot, egynegyede külföldi célpontot jelölt meg utazási tervéül. A megkérdezettek közül a tavaly is nyaralók idén inkább a belföldi utazást preferálják, a 2008-ban utazóknak 32 százaléka mondta, hogy külföldön volt nyaralni (hét százalékkal több, mint az idén), viszont kevesebb mint háromnegyedük töltötte Magyarországon a szabadságát.
Nekünk a Balaton a Riviéra
A belföldön nyaralók átlagosan nyolc napra utaznak el, 72 százalékuk mondta, hogy legfeljebb egy hetes utazást tervez, viszonylag jelentős a 10 napos (11 százalék), illetve a kéthetes utazást (9 százalék) tervezők aránya. Közel egyharmaduk magánszálláson fog nyaralni, 26 százalékuk apartmanban, 20 százalékuk kempingben, 12 százalékuk pedig szállodában.
A legkedveltebb úticél a Balaton, a belföldön nyaralók fele fog ide utazni, 7 százalék Hajdúszoboszlót választja (a tavaly nyaralók körében ugyanilyen arányban említették a két legkedveltebb hazai idegenforgalmi célpontot).
Idén is Horvátország a legfelkapottabb külföldi célállomás
A külföldre utazók átlagosan kilenc napot fognak külföldön tölteni, legtöbben egy hetes (34 százalék), illetve 10 napos (30 százalék) pihenést terveznek. A külföldi célpontok esetében egyértelműen Horvátország a legfelkapottabb, a külföldi nyaralást tervezők 25 százaléka említette déli szomszédunkat. A külföldi nyaralók több mint 10 százaléka mondta Olaszországot és Spanyolországot, az egyéb országok említése minimális volt (a tavaly külföldön nyaralók körében szintén Horvátország volt a legnépszerűbb 25 százalékkal, Olaszországot 19, Görögországot a külföldön pihenők 14 százaléka kereste fel 2008-ban). A külföldre utazók 42 százaléka apartmanban fog megszállni, 27 százalékuk szállodában, valamivel kevesebb mint 20 százalékuk pedig magánszálláson, illetve kempingben.
Kevesebb pénzből nyaralunk, viszont többen
Az idén többen tervezik, hogy elutaznak, viszont nagyobb az aránya a belföldön kikapcsolódó nyaralóknak mint tavaly, s ezzel párhuzamosan csökkent az az összeg, amit az emberek nyaralásra akarnak vagy tudnak fordítani. Tavaly a kérdezettek többsége 50-100 ezer forintot szánt nyaralásra, most a többség 50 ezer forintnál kevesebből kívánja pihenését megoldani, az olcsó nyaralást tervezők aránya tavalyhoz képest közel duplájára nőtt. Természetesen lényegesen eltér a nyaralás költségvetése annak függvényében, hogy valaki külföldön, vagy belföldön szeretne nyaralni.
| nyaralásra fordított összeg, családonként | 2008 (terv) | 2009 (terv) |
|---|---|---|
| kevesebb mint 50 ezer forint | 19 % | 34 % |
| 50-100 ezer forint | 32 % | 28 % |
| 100-150 ezer forint | 19 % | 19 % |
| 150-200 ezer forint | 14 % | 8 % |
| 200-300 ezer forint | 11 % | 9 % |
| több mint 300 ezer forint | 5 % | 3 % |
Módszertan:
A Forsense kérdőíves közvélemény-kutatása 2009. június 19. és 25. között készült, mely során 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok a teljes mintára vonatkozó kérdések esetén nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
