Emlékezetes, hogy 2009 januárjában Oroszország és Ukrajna elszámolási vitái nyomán, leállt az Európába irányuló gáztranzit. Az energiainfo.hu és a Forsense közös kutatásban azt vizsgálta tartanak-e egy újabb gázválságtól a magyarok.
Az egy évvel ezelőtti gázválság kapcsán a válaszolók 52 százaléka mind Oroszországot, mind Ukrajnát hibásnak tartja, 24 százalék szerint inkább Ukrajna volt hibás, míg 13 százalék szerint inkább Oroszország.
A válaszolók bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy jövőre megismétlődik-e a gázválság, 17 százalék szerint biztos nem fog megismétlődni 60 százalék szerint valószínűleg meg fog ismétlődni, 15 százalék pedig biztos abban, hogy jövőre is leállnak a gázszállítások. Ilyen tekintetben a legoptimistábbak az idősek és az inaktívak, ők az átlagnál nagyobb arányban gondolják úgy, hogy nem fog megismétlődni a gázválság, Pártpreferenciát vizsgálva pedig az MSZP szavazók a legoptimistábbak (31 százalékuk szerint nem ismétlődik meg a gázválság), bár körükben is azok vannak többségben, akik szerint valószínűleg meg fog.
A magyar lakosság többsége szerint (54 százalék) történtek lépések Magyarország részéről a gázválság kivédésére, 21 százalék vélekedett ezzel ellentétesen. Az összes válaszoló 25 százaléka volt bizonytalan ebben a kérdésben, ami jól mutatja az alulinformáltságot ezzel kapcsolatban, ami főleg a nőkre, és az alacsonyabb iskolai végzettségűekre volt jellemző. A diplomások valamint az MSZP szavazók mondták legnagyobb arányban, hogy történtek lépések Magyarország részéről a válság megelőzésére.
Azok között, akik azt mondták, hogy történtek érdemi lépések 81 százalék említette a gáztározók megnyitását, ami abszolút többség minden más említéssel szemben. A második helyen 8 százalékkal az új vezetékekről való tárgyalást említették. Az új vezetékek kérdése azért is érdekes, mert a jövőbeli válság kivédésének egyik lehetséges útja az új vezetékekhez való csatlakozás. A válaszadók 41 százaléka szerint az EU által támogatott Nabuccohoz kellene csatlakoznunk, 32 százalék mindkét vezetékhez való csatlakozást támogatná, és mindössze 8 százalék preferálná az Oroszország által támogatott Déli-Áramlatot. Ebben a kérdésben is viszonylag magas a bizonytalanok aránya (18 százalék). A bizonytalanok leginkább a nők, az idősek, az alacsony iskolai végzettségűek közül kerülnek ki. A többi kérdéshez képest ebben az esetben a legélesebb a nézetkülönbség az MSZP és a Fidesz szavazói között. A Fidesz szavazóinak 4 százaléka támogatja a Déli-Áramlatot, az MSZP szavazóinak viszont 22 százaléka, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy a kormányzó párt támogatói is inkább a Nabuccot támogatják (30 százalék).
Abban a kérdésben, hogy csökkenthető a gázfüggőség az elkövetkező 5-10 évben, nincs egyetértés a válaszolók között, 43 százalék szerint csökkenthető a függőség, 38 százalék szerint viszont nem csökkenthető, 18 százalék volt a bizonytalanok aránya. A Jobbik és az LMP szavazói gondolják úgy leginkább, hogy nagymértékben csökkenthető a függőség, a többi párt szavazói között nincsenek további különbségek.
Módszertan:
A Forsense az Energiainfoval közös kutatási programjában kérdőíves közvélemény-kutatást végzett december 8. és 17. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel a gázválsággal kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
