A fogyasztásukat legtöbben csak a fizetett összeg alapján ismerik
 

Az emberek több mint 70 százaléka megközelítőleg sem tudta megmondani, hogy kilowattórában mérve mekkora háztartása havi átlagos villamosenergia-fogyasztása. A válaszadók 16 százaléka 100-2000 kilowattórában határozta meg áramfogyasztását, míg 6-6 százalék 100 kilowattóránál kevesebbre, illetve 200-300 kilowattórára tette fogyasztását. Háromszáz kilowattóránál magasabb fogyasztási kategóriába csupán 4 százalék sorolta magát.

A válaszolók többsége tisztában volt az előző havi villanyszámlával, eszerint 45,5 százalék 5-10 ezer forintot, 21,6 százalék 10-15 ezer forintot, 13,3 százalék 5 ezer forintnál kevesebbet, míg 13,1 százalék 15 ezer forintnál többet fizetett.

A válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem használ gázt, 12 százalék szerint gázfogyasztásuk nem emelkedik 100 köbméter fölé egy átlagos téli hónapban, míg 9 százalék szerint 100-200 köbméter gázt használnak el havonta, 6 százalék sorolta magát a 200-300 köbmétert fogyasztók kategóriájába, míg 300 köbméter feletti fogyasztásról 3 százalék számolt be. A felmérés szerint a gázfogyasztók majdnem harmada fizetett 10 ezer forintnál kevesebbet, míg egynegyedük 10-20 ezer forintos, egyötödük 20-30 ezer forintos számlát vehetett kézhez. A válaszadók 13 százalékának kellett 30 ezer forint feletti számlát kiegyenlítenie.

Szemléletváltás csak a spórolásig terjed legtöbbünknél:

A Forsense és az Energiainfo közös felmérésének tanulsága szerint változott az elmúlt 10-15 évben az emberek mintegy kétharmadának az energiával kapcsolatos gondolkodásmódja, mely a legtöbb válaszoló állítása alapján (62 százalék) elsősorban takarékosságot jelent. A szemléletváltás egyelőre csak a spórolásig terjed legtöbbünknél. Az alternatív energiaforrások iránti érdeklődés már csak az összes megkérdezett 5 százalékára volt jellemző. A válaszok alapján a háztartások közel egyharmadában pedig maradt a korábbi hozzáállás az energia felhasználásával kapcsolatban.

A felmérést október 21. és november 4. között végezték, 1000 fős mintán, amelynek összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.