A piaci verseny támogatottsága változatlanul magas (69 százalék) a magyarországi háztartási energiafogyasztók körében, egy év alatt viszont 9 százalékot olvadt ez a tábor, és nagyjából ugyanennyivel gyarapodott azoknak a száma, akik kifejezetten ellenzik az energiapiaci liberalizációt – derült ki a novemberben készült, reprezentatív közvéleménykutatásból. Elsősorban a magas státuszúak (magas jövedelműek, diplomások, középosztályba tartozók, nagyvárosokban lakók) támogatják nagyobb mértékben a liberalizációt, míg az alacsony státuszúak (alapfokú végzettségűek, kisjövedelműek, idősebbek, falusiak) illetve a nők inkább a piaci verseny ellenzői.
 

A magas státuszúak esetében a támogatók aránya 70 százalék feletti, utóbbi csoportoknál az ellenzőké 30 százalékot meghaladó. Nemzetközi összehasonlításba helyezve az adatokat – az Európai Értékrend-vizsgálat (EVS) legfrissebb eredményei alapján – megállapítható, hogy a magyar lakosság véleménye az európai átlaghoz közeli, de valamivel a kelet-európai átlagérték alatt marad. Meglepő módon ugyanis, Európa keleti felében a Nyugati országoknál valamivel magasabb a versenyt előnyben részesítők aránya. A piaci versenyt jónak tartók aránya elsősorban Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, illetve (Nyugat-) Németországban, Svájcban és Dániában magasabb számottevően az átlagnál.

Az áram és a gáz árának tisztán piaci alapon történő alakulását a verseny általános támogatása ellenére a lakosság relatív többsége nem támogatja. Ebben a kérdésben nagyon megosztott a társadalom, ugyanis a megkérdezettek 49 százaléka inkább nem, míg 44 százaléka inkább támogatja a piaci árképzést. A teljes mértékben ellenzők tábora így is valamivel magasabb (23 százalék), mint a teljes mértékben támogatóké (17 százalék). A piaci ármeghatározás és a jövedelmi szint között egyértelmű összefüggés tapasztalható, minél magasabb a család jövedelme annál inkább támogatják teljes mértékben a piacon kialakuló árat, míg a jövedelem csökkenésével együtt egyre többen ellenzik ezt.

A politikai szimpátiák esetén érdekes összefüggést lehet megfigyelni, a Jobbik és a Fidesz szavazói inkább ellenzik a piaci árakat, addig a két másik ellenzéki pártban más-más hangsúllyal, de a támogatók vannak felülreprezentálva. Az MSZP táborban a teljes mértékben támogatók aránya átlag feletti, míg az LMP-sek körében ez a csoport a legkisebb, viszont az inkább támogatóké messze a legnagyobb, így összességében ők képviselik a leginkább piacpárti attitűdöt.

Módszertan

A Forsense az energiainfo.hu-val közösen kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2010 novemberében, országosan 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy CATI módszerrel történő megkérdezésével. A válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.