2006. május 2. és 12. között közvéleménykutatást végeztünk a választási fordulók alkalmával mutatott választói viselkedésről. Érdeklődtünk a választásokkal kapcsolatos attitűdökről és véleményekről, valamint kísérletet tettünk az ellenzék választási veresége mögött húzódó okok feltárására is.

Bevezetés

Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, s ahol mód nyílik rá, összehasonlítást teszünk a választásokat megelőzően készített kutatások azonos kérdéseire kapott eredményekkel. Emellett ahol indokolt, ott a kutatás által felölelt két hét eredményeit egymással is egybevetjük.

Az ország helyzete, legfontosabb események

A megkérdezettek az ország helyzetét a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan egy 1-től 5-ig terjedő skálán pontozták, ahol az 1-es a teljes elégedetlenséget, az 5-ös pedig a teljes elégedettséget jelentette. Az értékelések átlaga 41 pont, ami enyhén magasabb a választásokat megelőzően tapasztalt 35-40 pont közötti értéknél. A közepesnél jobb jegyet adók aránya 13%, ami szintén javulást jelent a korábbiakhoz képest.

Az elmúlt hetek legfontosabb belpolitikai eseményeként a választásokat említették legtöbben mindkét héten (az első héten több mint 50 százalék mondta ezt az eseményt spontán módon), annak ellenére, hogy az adatfelvétel második része három héttel a 2. választási forduló után történt, ekkor is ez volt a legfontosabb esemény (de már csak a megkérdezettek negyede mondta ezt). Összességében a második helyre az időjárással kapcsolatos természeti károk és katasztrófák kerültek (árvíz, belvíz, esőzések, vihar stb.), míg a harmadik helyre az adatfelvétel 2. hetében már javában zajló kormányalakítás és az ezzel kapcsolatos koalíciós tárgyalások kerültek.

Pártválasztás

Ha most vasárnap rendeznék az országgyűlési választásokat, akkor a megkérdezettek 80%-a saját állítása szerint biztosan elmenne szavazni. Ez az érték meglehetősen magas, de a választásokat közvetlenül megelőzően még ennél is valamivel magasabb értéket mértünk. A megkérdezettek 34%-a szavazna az MSZP-re, és 30% a Fideszre. A két kisebbik parlamenti pártnak, az MDF-nek és az SZDSZ-nek hasonló szinten mozog a támogatottsága, az összes válaszadó 4-5%-a állította, hogy egyikre vagy másikra adná voksát. A választásokat közvetlenül megelőzően igen magas volt a válaszmegtagadás erre a kérdésre, most mintha megszűnt volna egy gátló tényező, a január-februárban mért 15%-ra csökkent vissza a válaszmegtagadók aránya.A biztos szavazó pártválasztók közül 47% választaná az MSZP-t és 40% a Fideszt, az SZDSZ támogatottsága 6%, az MDF-é pedig 5%.

A magukat biztos szavazónak mondó MSZP-szimpatizánsok az összes megkérdezett körében 30%-ot tesznek ki, míg a biztos Fideszesek a minta 26%-ára számíthatnának ha most lennéenek a választások.

A két vizsgált hét között jelentős eltérés mutatkozik a pártok támogatottságában, ami nem magyarázható a mintavételből fakadó pontatlansággal. Míg a május 2-ai héten alig mutatkozott meg az MSZP előnye, addig a következő héten az összes megkérdezett körében 7, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 11 százalékpontos különbség mutatkozott a nagyobbik kormánypárt javára a Fidesszel szemben. A győzteshez húzás tendenciája tehát – ha némi fáziskéséssel is, de a négy évvel ezelőttihez képest jóval korábban – újfent érvényesülni látszik.

Választási expreferenciák

Míg az első héten nem mutatkozott nagyobb különbség a ténylegesnél az alapján, hogy a válaszadók mely párt listájára szavaztak az első fordulóban, addig a második héten már 10 százalékponttal többen mondták, hogy a Szocialista Pártra szavaztak az első fordulóban, mint ahányan a Fideszt nevezték meg. Az egyéni jelöltre leadott voksok esetében hasonló tendencia érvényesül. Ezek a változások a későbbiekben nagyobb mintán mindenképp további ellenőrzést igényelnek. A második fordulóra visszatekintve 88% állítja, hogy részt vett a választáson azok közül, akik úgy tudták, hogy volt második forduló is a körzetükben. A leadott voksok itt is igen szoros versenyt mutatnak 1,5 százalékpontos MSZP-előnnyel. A választások eredményével kapcsolatban az elégedettek vannak többségben, az összes megkérdezett 55%-a tartozik ebbe a kategóriába, ezzel szemben csak 38% fejezte ki elégedetlenségét a választások kimenetelével kapcsolatosan. Ezzel együtt többen borúlátóak a választásoknak a saját életükre gyakorolt várható hatásával kapcsolatosan (29%), mint ahányan inkább javulást várnak (22%), míg a legtöbben azok vannak, akik szerint nem fog változni (33%) 9 szerint pedig nincs hatással a választás egyéni életkörülményeikre. A Fidesz-szavazók közel kétharmada pesszimista, a szocialista szimpatizánsok körében viszont az optimisták felülreprezentáltak (igaz, nincsenek többségben – 44%). Kis különbséggel ugyan, de többen vannak, akik úgy gondolják, a választásokat valójában nem az MSZP nyerte meg, hanem a Fidesz veszítette el (44% van ezen az állásponton, 39% szerint pedig inkább az MSZP nyert). Szembetűnő, hogy milyen kevesen tulajdonítanak azonos súlyt mindkét szempontnak (12%). Mindkét nagy párt szavazótábora erősen megosztott e kérdés tekintetében. Az MSZP szavazóinak 45%-a tulajdonítja saját pártja győzelmének a sikert, míg 41%-uk elismeri, hogy inkább a Fidesz veszített. A fideszesek közül pedig 50% tekinti inkább saját pártja kudarcának az eredményt, és 35% a szocialisták győzelmének.

Miniszterelnöki alkalmasság

Immár jóval többen tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet (49%) a miniszterelnöki posztra, mint Orbán Viktort (31%), a választásokat megelőzően „csak” 10 pont körül volt a két politikus támogatottságában mutatkozó különbség. A saját táboron belül továbbra is mindkét politikus támogatottsága szilárd (Orbán Viktort a Fidesz-szavazók 88%-a tartja alkalmasabbnak), de az MDF szavazói megosztottak, 39%-uk voksol inkább Gyurcsányra, és 23% Orbánra. Ha a négy miniszterelnök-jelölt közül kell választani, az Gyurcsány Ferenc számára kedvezőtlenebb, hiszen az ő támogatottsága 49-ről 32%-ra csappan azáltal, hogy 10% választaná inkább Dávid Ibolyát és 4% Kuncze Gábort. Orbán Viktor támogatottsága ugyanakkor „érintetlen” maradt, sőt, néhány tizedponttal emelkedett is. Ezt az eredményt úgy is értelmezhetjük, hogy Dávid Ibolya és Kuncze Gábor szimpatizánsai közül senki nem választaná Orbán Viktort, ezzel szemben nagyjából támogatóik fele Gyurcsány Ferenc mellett teszi le voksát.

Az ellenzék vezetője

A választások kimenetelétől függetlenül a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy valószínűleg vagy biztosan meg fogja őrizni vezető pozícióját a jobboldalon Orbán Viktor. A Fidesz szavazóinak közel 90 százaléka osztja ezt a véleményt, és az MSZP-seknek is több mint fele ezen az állásponton van. Ezek a vélemények tükrözik azt is, hogy milyen elvárás fogalmazódik meg Orbán Viktorral szemben: a megkérdezettek 60%-a szerint nem kellene lemondania a választási vereség után a Fidesz elnökének, és saját pártja szavazóinak 90%-os támogatását tudhatja a választási kudarc után is magáénak Orbán. Persze, ez a vélemény fakadhat abból a tanácstalanságból is, hogy nem ismernek alternatívát Orbánnal szemben a válaszadók. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor helyett ki lehetne alkalmas az ellenzék vezérének, a megkérdezettek 69%-a nem tudott válaszolni. A legtöbben Dávid Ibolyát nevezték meg, de a támogatottsága nem haladja meg jelentősen a 10-ot. (13%).

A Fidesz választási veresége

A Fidesz kudarcának lehetséges okai közül 11-et soroltunk fel, s arra kértük a válaszadókat, pontozzanak egy 1-től 7-ig terjedő skálán aszerint, hogy mekkora szerepet játszott a választások kimenetelében az adott ok. Az értékelések átlaga alapján a legmagasabb átlagosztályzatot a jobboldali együttműködés hiánya kapta, a második legnagyobb szerepet pedig a Fidesz-politikusok által elkövetett hibáknak tulajdonítják a megkérdezettek. Szintén meglehetősen magas átlagpontszámot kapott az a vélekedés, hogy Gyurcsány Ferenc jobb jelölt volt, mint Orbán Viktor, valamint hogy a Fidesz a valósnál borúsabb képet festett az ország helyzetéről. Igen eltérő kép rajzolódik ki az okokról, ha a két nagy párt szavazóinak válaszait egybevetjük. A Fidesz szavazói szerint a vereség legfőbb okozói a kormánypártokat támogató kereskedelmi médiumok, valamint az együttműködés hiánya az MDF-fel, minden más lehetséges ok az átlagosnál kisebb szerepet játszott a fideszesek szerint. Tehát az okok elsősorban kívül keresendők, nem a párt saját hiányosságaiban. Az MSZP szavazói jóval több okkal tudtak egyetérteni, de kiemelkedően magas fontosságot tulajdonítottak a két jelölt alkalmassága közötti különbségnek. Emellett a Fidesz-politikusok hibái és a borúlátó Fidesz-kampány szerepelt még az ő érveik közt az első helyen.

1. Táblázat "Mekkora szerepe volt a választások eredményében annak, hogy …" (az összes megkérdezett körében)

Az egyes érvek együttes előfordulását és a pártok szavazótáborától mutatott távolságát többváltozós modellezéssel, ún. Sokdimenziós Skálázással (MDS) is vizsgáltuk. Ennek eredménye egy koordinátarendszer, amelyben az egymáshoz közel álló változók viszonylag gyakran vesznek fel hasonló értékeket a válaszokban, a távoliak között viszont nincs, vagy épen ellentétes irányú a kapcsolat.

Az egyes tengelyek elnevezése: a vízszintes tengely a Fidesz-MSZP relációt, míg a függőleges tengely az Orbán miatt vs. MDF miatt szembenállást testesíti meg. Az ábráról leolvasható, hogy a legtöbb érv nagyjából hasonló megítélés alá esik, ezért az eljárás a jobb alsó sarokba helyezte őket. Egy olyan válasz van, amely kilóg a többi közül, igen távol esik tőlük, ez pedig a média felelősségét okoló válasz („médium”). Látható, hogy ez a válasz esik legközelebb a Fidesz-szavazókhoz. A jobb felső részben láthatók azok az érvek, amelyek az MSZP-szavazókhoz álltak közelebb. Ezek: Orbán Viktorra sokan nem akartak szavazni, az MSZP-nek hihetőbbek voltak az ígéretei, valamint Gyurcsány Ferenc alkalmasabb jelölt volt, mint Orbán Viktor. Az MDF-fel való együttműködés hiánya viszonylag messze került a modellben a Fidesz szavazóitól, de ez csak annyit bizonyít, hogy ezt az érvet mások is elfogadták, míg a média hibáztatása szinte kizárólag a Fidesz szavazóira jellemző.

Főkomponens-elemzéssel is két fő mutató alakítható ki az egyes szempontok átlagai alapján, az első mutató azt méri, hogy a Fidesz vereségében a „belső” hibák mekkora szerepet játszottak (itt szerepelnek azok a kérdés amelyek a fenti ábra jobb oldalán találhatóak, míg a 2. főkomponens azt méri, hogy mennyiben tulajdonítanak az emberek „külső” okokat a Fidesz vereségeként. Ebben a mutatóban azok a válaszadók kaptak magas értéket, akik szerint a „média-hatás” illetve az MDF-fel történő megegyezéshiány játszotta a fő szerepet. Az egyes pártok a két dimenzióban úgy helyezhetők el, hogy az MSZP és az SZDSZ az első főkomponens esetén kapott magas értéket, míg a Fidesz és a MIÉP a második főkomponensen.

2. Táblázat A szempontok fontosságára vonatkozó kérdések átlagai alapján képzett főkomponens-elemzés eredménye

3. Táblázat A választói csoportok által adott (főkomponens szkór) átlagok a két dimenzióban

TÖT

A megkérdezettek enyhe többsége (54%) szerint nem valószínű, hogy a választások után bárki is hátrányt szenvedne politikai meggyőződése miatt, 40% szerint azonban valószínűleg lesz ilyen. Ezzel együtt az Orbán Viktor által bejelentett Társadalmi Önvédelmi Testület létrehozására a kérdezettek 71%-a szerint nincs szükség. A Fidesz szavazói is erősen megosztottak e kérdésben, csak 47%-uk támogatja, 42% pedig ellenzi a Testület ötletét, más választói csoportokon belül pedig egyértelmű az elutasítás (pl. a bizonytalan szavazók kétharmada szerint nincs rá szükség).

Megszorítások

A megszorító intézkedésekkel kapcsolatos várakozások igen egyértelműek: 65% szerint biztosan, 26% szerint pedig valószínűleg fog hozni a kormány ilyen intézkedéseket. A többség (64%) helyeselné, ha mielőbb túlesne az ország ezeken a megszorításokon.

Módszertan