A biztos szavazók aránya mindössze 60%, ez 3 százalékponttal alacsonyabb a február első felében mért értéknél, de a különbség nem szignifikáns. Szignifikánsan csökkent viszont a pártot választani tudók aránya, már csupán 47% mondott valamilyen pártot arra a kérdésre, hogy most vasárnap melyik pártra szavazna (-4 százalékpont). Ez összesen 14 százalékpontos zuhanást jelent október óta, azaz a politikától való elfordulás erősen kitűnik.

A két nagy párt szavazó tábora nem mutat szignifikáns különbséget az egy héttel korábbi kutatáshoz viszonyítva: a Fidesz támogatottsága 23% a teljes lakosságon belül (-2 százalékpont), az MSZP-é pedig 17%. AZ MDF továbbra is kb. kétszer akkora szavazóbázist tud felmutatni (4%), mint az SZDSZ. A pártpreferenciájukat eltitkolók és a választásra nem vállalkozók (nem tudja melyikre szavazna, jelenleg nincs olyan párt amelyikre szavazna) együttes aránya alig változott (+2 százalékpont).

A biztos szavazó pártválasztók teljes lakossághoz viszonyított aránya is tovább süllyedt (38%, -1 százalékpont), s ezen a bázison is alig változtak a pártok erőviszonyai: a Fideszre 51% szavazna, az MSZP-re 34% (-1 pont). A kisebb pártok közötti erőviszonyok sem módosultak a hónap folyamán, míg az MDF 7%-on (+1 százalékpont), az SZDSZ 5%-on (+1 százalékpont) áll ezen a csoporton belül.

Ingadozó képet fest az országban uralkodó közhangulatról a kormányváltás szükségességét vizsgáló kérdés. Míg 2007 januárjában a kormány maradását pártolók voltak többen, február elején pedig nagyjából azonos volt – nem volt szignifikáns különbség – a két csoport mérete, addig február harmadik hetében megint azok vannak többen, akik a kormány maradása mellett törnek lándzsát, s ez annak köszönhető, hogy 2 százalékponttal nőtt a kormányt pártolók aránya, míg 6%-al csökkent a kormányváltást támogatóké.

A pártválasztásukban bizonytalanok közt – hasonlóan a korábbi hónapok adataihoz – újból azok vannak többen, akik szerint jobb volna, ha maradna a jelenlegi kormány (43:32 arányban), és intő jel az ellenzék számára, hogy a pártválasztásukat eltitkolók esetében jóval többen látnák továbbra is a jelenlegi kormányt posztján (48%), mint ahányan inkább távozását szeretnék (30%).

Ha öt lehetőség közül választhatnak a megkérdezettek, akkor továbbra is a jelenlegi pártoktól független politikai erő hatalomra kerülését támogatnák a legtöbben (36%, +1 pont), de kb. ugyanennyien (35%, +3 pont) támogatják összességében az MSZP-kormányt, ezen belül a nagy többség (29% +2 pont) Gyurcsány Ferenc vezetésével. Ezzel szemben a Fidesz hatalomra kerülését csak 19% támogatja (-2 pont), háromnegyedük inkább Orbán Viktor vezetése mellet, mint anélkül.

Továbbra is igaz tehát az az állítás, hogy az öt opció esetén kisebb a Fidesz támogatottsága, mint a pártválasztásra vonatkozó kérdésnél, azaz a Fidesz szavazótáborának negyedét olyanok teszik ki, akik csak jobb híján választják a legnagyobb ellenzéki pártot, de szívesebben szavaznának egy harmadik erőre. Másrészt pedig az ilyen módon feltett kérdésre több mint kétszer annyian vállalják MSZP-s kötődésüket, mint a pártválasztásra vonatkozó kérdés esetén.

Csökkenni látszik a kormányváltó (46%) és a kormánypárti hangulatot érzékelők (30%) aránya közötti különbség (-12 százalékpont).

Míg az előző héten még azonos arányban tartották –nem volt szignifikáns különbség- alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra Gyurcsány Ferencet illetve Orbán Viktort, addig a február harmadik hetében végzett felmérésben – újra nagyobb Gyurcsány Ferenc tábora (37%), mint Orbán Viktoré (32%). Továbbra is magas a mindkettőjüket alkalmatlannak tartók aránya (23%).

Noha egy hét alatt nem várhattunk és nem is tapasztaltunk jelentős változásokat a politikai preferenciák terén, a február 19-20-ai kutatás eredményeit a trendek szempontjából szemlélve fontos megállapítások tehetők. Némiképp erősödni látszik mind a politikai rendszer általános elutasítása, mind a kormányoldalt támogatók tábora. Csökkent a kormányváltást kívánók, illetve az ilyen hangulatot érzékelők aránya, s az ellenzék vezérének támogatottsága is. Amennyiben hatással volt a politikai preferenciákra Orbán Viktor évértékelő beszéde, úgy az semmi esetre sem a saját politikai tábor közvetlen növekedésében érhető tetten, hanem inkább azzal ellentétes folyamatokban.

Az adatfelvétel módszertana A közvélemény-kutatás adatfelvételét a Foresense végezte, amelynek során 2007. február 15. és 21. között összesen 1139, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg CATI módszerrel. A mintavételből fakadó véletlen hiba négy szempontú súlyozással korrigált, amelynek alapján a válaszadók a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján az 1139 fős teljes minta esetében reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan a közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb +-2,7 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit a felvétel az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kapott volna.