A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007. május 4. és 10. között, melynek során összesen 1004 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a vezetékes telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. Válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadó hibákat hat szempontú, iteratív, ún. rim weighting súlyozás segítségével korrigáltuk. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.

1. Általános közérzet

A tavasz folyamán némi emelkedést mutatott az általános lakossági közérzet-index, májusi kutatásunk eredménye azonban a javulás megtorpanásáról tanúskodik. A 100 fokú skálán mért 30 pontos érték továbbra is egy igen széles körű elégedetlenséget tükröz, ami megmutatkozik abban is, hogy a megkéredzettek 56%-a közepesnél rosszabb osztályzatot adott, míg annál jobbat csupán alig 5%. Valamelyest csökkent a két nagy párt táborához tartozók átlagos értékelése közti korábbi, több mint 30 pontos eltérés, ami egyfelől a Fidesz szavazóinak javuló – de összességében továbbra is lesújtó, 22 pontos – és az MSZP-sek némileg romló, 47 pontos átlagos pontértékéből adódik. A bizonytalan pártpreferenciájúak véleménye a populációs átlaghoz közeli.

2. Politikai preferenciák

A politikai preferenciákat elsődlegesen stabilitás, és emellett enyhe módosulások jellemzik az áprilisi vizsgálat óta. A biztos szavazók aránya nem változott, jelenleg is a megkérdezettek 65%-a állítja, hogy bizonyosan elmenne most vasárnap választani. A pártválasztó, illetve a biztos szavazó, és pártot is választó lakosság aránya is csak enyhén, nem szignifikáns mértékben emelkedett (57-ről 58%-ra illetve 45-ről 47%-ra).

A két nagy párt támogatottsága sem változott szignifikánsan, ugyanakkor a változások ellentétes irányából fakadóan a két nagy párt közötti különbség statisztikailag szignifikánsan csökkent. Május elején az összes megkérdezett 26%-a szavazott volna a Fideszre (-3 százalékpont), és 22% az MSZP-re (+2 százalékpont). A Fidesz támogatottsága továbbra is egyértelműen magasabb az MSZP-énél, de a korábban jelentősnek mondható előny kisebb.

A teljes párttámogatottság (amelyet úgy kapunk, hogy az elsődleges pártpreferenciára vonatkozó kérdés esetén a pártot nem választóktól további kérdést is felteszünk, arra vonatkozóan, hogy melyik párt győzelmével lennének elégedettek) a Fidesz esetén 28%, míg az MSZP esetén 23% (SZDSZ 4%, MDF 6%, ismeretlen: 34%).

A választások kimenetelének előrejelzése szempontjából különösen fontos biztos szavazó pártválasztók csoportjában ugyanakkor nem történt elmozdulás az elmúlt hónapban, 51%-uk szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra (-1 százalékpont), és 35% az MSZP-re (-1 százalékpont), azaz a Fidesz előnye stabil. Úgy tűnik tehát, hogy ha történt is változás a pártpreferenciák terén az elmúlt hónapban, az leginkább a pártok holdudvarát érintette, míg a szilárd szavazóbázisokat tekintve a Fideszé továbbra is közel másfélszerese az MSZP-ének. Az elmúlt héten több olyan esemény is történt mely befolyásolhatja a pártok megítélését, pl. Kádár János sírjának kirablása illetve Gyurcsány Ferenc megdobálása. Ezek az események pozitívan hathatnak az MSZP megítélésére illetve negatívan a Fidesz-ére, de a pártpreferenciákban történő tényleges elmozdulást csak a későbbi adatfelvételek eredményei erősíthetik meg vagy cáfolhatják.

A kisebb parlamenti pártok közül most is az MDF áll jobban, a teljes minta 5, a biztos szavazó pártválasztók 6%-a szavazna rá, míg az SZDSZ esetében 3 illetve 5% ez a két támogatottsági adat. A két párt egyike sem képes tehát továbbra sem arra, hogy stabilan és jelentősnek mondható mértékben a parlamenti küszöb fölé tornázza támogatottságát.

A politikai preferenciákra vonatkozó háttérkérdések többsége közel hasonló méretűnek mutatja a két politikai oldal méretét, s ezek a kérdések sem árulkodnak nagyobb mértékű módosulásról április folyamán. Jelenleg is mindkét oldal, azaz a kormány és az ellenzék munkájával is inkább, vagy egyértelműen elégedetlen a megkérdezettek többsége, méghozzá azonos arányban (63-63%). Inkább pozitív véleménnyel rendelkezik a kormány esetén 32%, az ellenzék esetén pedig 29%. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya a korábbi hónapok enyhe csökkenése után újból szignifikánsan (+5 százalékpont) emelkedett, jelenleg minden harmadik megkérdezett ilyen véleményen van.

Most sincs szignifikáns eltérés a két nagy politikai párt vezetőjének miniszterelnöki támogatottságában, Gyurcsány Ferencet 36% tartja alkalmasabbnak a posztra, Orbán Viktort pedig 34%. A megkérdezettek 23%-a szerint egyikük sem alkalmas a posztra.

A kormányváltás szükségességére vonatkozó kérdés válaszai is gyakorlatilag megegyeznek az egy hónappal korábbiakkal. Ha két lehetőség közül kellene választani, akkor megkérdezettek 44%-a szeretné, ha a jelenlegi kormány tovább végezné munkáját (-1 százalékpont április óta), míg 42% kíván inkább kormányváltást (megegyezik az áprilisi adattal). Más kérdés, hogy folytatódott az a tendencia is, miszerint többen érzik úgy, hogy szűkebb környezetükben, lakóhelyükön, azok vannak többségben, akik kormányváltást szeretnének (45%, -4 százalékpont) szemben azokkal, akik szerint a jelenlegi kormány megtartását támogatók vannak többségben (28%, -1 százalékpont).

Ha a kérdésfeltevés kiszakad a két politikai oldal logikájából, úgy az eredmények is jelentős változást mutatnak. Ha öt lehetőség közül választhattak a megkérdezettek, ahol kettő-kettő a két nagy párt kormányzását kínálja, egyik esetben jelenlegi vezetőjével (Gyurcsány Ferenccel, illetve Orbán Viktorral), a másik esetben nélküle, az ötödik opció pedig az, hogy egy, a jelenlegi pártoktól független politikai erő valósítsa meg programját, akkor a jelenlegi kormányoldal támogatottsága jóval nagyobb (33%), mint a Fidesz vezette ellenzéké (21%). Egy jelenleg nem létező, és a mostani pártoktól független új politikai erőre pedig 36% adná voksát. Most is igaz tehát, hogy míg a Fidesz szavazóinak kb. egynegyede valójában szívesebben adná voksát egy új, a mostani pártoktól független formációra, addig az MSZP támogatottsága nagyobbnak tűnik e kérdés alapján, mint a pártválasztás standard kérdésére adott válaszok alapján. A magukat Fidesz-szavazóknak mondóknak mindössze 46%-a látna e kérdés alapján legszívesebben egy Orbán Viktor vezette új kormányt hatalmon, 15%-uk pedig inkább a jelenlegi vezető nélküli Fidesz kormányra kerülését részesítené előnyben.

A politikai preferenciák legfontosabb jelzője április során a stabilitás volt, de közben úgy tűnik, csendben visszaállt a két párt között az elmúlt év végén s az idei év elején a teljes lakossági preferenciákban tapasztalt mértékű különbség, míg a biztos pártválasztói táborok közötti távolság egy magasabb szinten látszik stabilizálódni.

Pártok támogatottsági adatai – 2007. május, százalék