A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007 június 6. és 14. között, melynek során összesen 971 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a vezetékes telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása kvótás eljárással korrigált véletlen kiválasztással történt. Válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség, háztartásméret) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadó hibákat öt szempontú a kereszt-interakciókat is figyelembe vevő, iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.
1. Általános közérzet
Kora tavaszi méréseink némi emelkedést mutattak az általános lakossági közérzet-index tekintetében, de mostani felmérésünk eredményei azt a múlt hónapban megfogalmazott megállapítást támasztják alá, miszerint megtorpant ez a javulás. A 100 fokú skálán mért 29 pontos érték egy ponttal alacsonyabb a májusi adatnál, s továbbra is egy igen széles körű elégedetlenséget tükröz, ami megmutatkozik abban is, hogy a megkérdezettek 60%-a közepesnél rosszabb osztályzatot adott, míg annál jobbat alig több mint 4%.
A két nagy párt táborához tartozók átlagos értékelése közt továbbra is igen jelentős különbség tapasztalható, s mindkét csoport esetében enyhe csökkenést mutatott az index, így a Fidesz szavazói körében 18 ponton áll (-4 pont), az MSZP-sek esetében pedig 44 ponton (-3 pont).
2. Gazdasági és anyagi helyzet megítélése, várakozások
A kérdezettek többsége (60 illetve 51%) mind az ország gazdasági, mind a saját anyagi helyzetében romlást tapasztalt az elmúlt egy év során. A többséggel ellentétes nézeten vannak az MSZP szavazói, akiknek 45%-a javulást tapasztalt az országban, s csak 26%-uk romlást. Az év elején (2007. februárban) mérthez képest az ország gazdasági helyzetében romlást tapasztalók 2%-kal többen vannak (a javulást tapasztalók aránya viszont 6%-ot emelkedett), míg a saját anyagi helyzet esetében 2%-ot emelkedett a javulást érzékelők, illetve 4%-kal csökkent a romlást tapasztalók aránya az elmúlt időszakban (jelenleg 18 illetve 39% százalék a két kérdés esetén stagnálásról beszámolók aránya).
A jövővel kapcsolatosan némiképp bizakodóbb a lakosság: közel ugyanannyian várnak júniusban javulást az ország gazdasági helyzetében (32%, februárhoz képest +1%), mint ahányan romlást (36%, -4%), a saját anyagi helyzet tekintetében pedig 24% bizakodó (+4%), s 34% (-10%) pesszimista, tehát az év elejéhez viszonyítva szignifikánsan emelkedett az anyagi várakozás mutatója.
3. Pártválasztás
A múlt hónaphoz képest jelentősen, hat százalékponttal csökkent a magukat biztos szavazónak vallók aránya. Ha most vasárnap választásokat rendeznének, a megkérdezetteknek mindössze 59%-a menne el saját állítása szerint biztosan szavazni. A politikai elbizonytalanodás és passzivitás erősödését mutatja az is, hogy csökkent a pártválasztó (58-ról 54%-ra), illetve a biztos szavazó, és pártot is választó lakosság aránya is, utóbbi kifejezetten jelentős mértékben (47-ről 40%-ra).
A teljes párttámogatottsági mutató alapján 28% a Fidesz, 21% az MSZP szimpatizánsi köre, az SZDSZ-é 3, míg az MDF-é 6% („melyik pártra szavazna most vasárnap?” valamint a „melyik párt győzelmével lenne leginkább elégedett?” kérdésekre adott válaszok együttes aránya). Az összes megkérdezett 12%-a pedig egyik jelenlegi párt győzelmével sem lenne elégedett.
Mindkét nagy párt támogatottsága csökkent. „A most vasárnap melyik pártra szavazna?” kérdésre, segítség nélkül az MSZP-t válaszolók aránya jelenleg 18% (-3%), úgy is fogalmazhatunk, hogy az MSZP átmeneti erősödése megtorpanni látszik, s jelenleg nem képes tartósan 20% fölé tornászni szavazótáborát. A Fidesz szavazótábora 26%, 1%-kal alacsonyabb, mint a múlt hónapi érték. Az MDF támogatottsága (5%) továbbra is egyértelműen magasabb az SZDSZ-énél (2%), utóbbi esetében tehát az elnökváltás – legalább is egyelőre – nem hozta meg a várt áttörést. 21% a bizonytalanok, 16% a válaszmegtagadók és 9% azok arány, akik a pártpreferenciát firtató kérdésre azt válaszolták, hogy biztosan nem mennének el szavazni.
A választások kimenetelének előrejelzése szempontjából különösen fontos biztos szavazó pártválasztók csoportjában nem történt elmozdulás az elmúlt hónapban, 51%-uk szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra (ez megegyezik az egy hónappal korábbi értékkel), és 34% az MSZP-re (-1 százalékpont). Tehát úgy tűnik, az MSZP alacsonyabb támogatottsága a választói holdudvar egy részének elbizonytalanodására vezethető vissza, a biztos szavazói magban ez a változás nem érzékelhető számszerűen. A májushoz viszonyítva alacsonyabb biztos szavazó pártválasztói kör és az ezen belül a múlt havival megegyező szavazói arányok azt mutatják, hogy a két párt szavazótáborát egyaránt érintette a választói aktivitás csökkenése. Ezzel szemben figyelemre méltó, hogy a biztos szavazó pártválasztók körében már 8%-os az MDF támogatottsága (+2 százalékpont), s bár az emelkedés egy hónap távlatában nem nevezhető statisztikai értelemben szignifikánsnak, a trendadatok mégis egyértelműen felfelé mutatnak – bár a mostani emelkedés leginkább annak köszönhető, hogy a nagy pártokkal ellentétben e párt táborát nem érintette az általános passzivitás erősödése. Az SZDSZ mindössze 3%-os támogatottságot tudhat magáénak a biztos részvétel ígérő pártot választók körében (-2 százalékpont), ami azt jelenti, hogy ha most rendeznék a választásokat, akkor a kisebbik kormánypárt nagy valószínűséggel nem jutna be a parlamentbe (KDNP, MIÉP, Munkáspárt 1-1%).
4. Kormány és ellenzék tevékenységének, a kormányváltás szükségességének és a „harmadik erő” megjelenésének megítélése
Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva némiképp alacsonyabb, de továbbra is igen magas arányú elégedetlenséget mértünk mind a kormány, mind az ellenzék munkájával kapcsolatosan: 59% értékeli inkább vagy egyértelműen negatívan a Gyurcsány-kormány munkáját, 58% pedig az ellenzékét. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 28%, ez az érték is öt százalékponttal elmarad a májusban mérttől. A Fidesz szavazói közt nagyobb arányú az elégedetlenség az ellenzék tevékenységével (17%), mint az MSZP szavazói közt a kormányéval (7%).
Májushoz hasonlóan most sincs szignifikáns eltérés a két nagy politikai párt vezetőjének miniszterelnöki támogatottságában, Gyurcsány Ferencet 35% tartja alkalmasabbnak a posztra (-1 százalékpont), Orbán Viktort pedig 32% (-2 százalékpont). Igen magas ugyanakkor azok aránya is, akik szerint egyikük sem alkalmas a tisztség betöltésére (24%).
A kormányváltás szükségességére vonatkozó kérdésre adott válaszok is arról tanúskodnak, hogy noha a pártválasztási adatok a Fidesz számára kedvezőek, azonban az általános közhangulat alapján a két oldal nagyjából azonos méretű. Jelenleg 43% tartaná jobb megoldásnak a kormányváltást, 41% pedig a jelenlegi kormány poszton maradását, a két érték közt nincs szignifikáns eltérés. Noha hónapok óta hasonló méretű a két tábor, azonban szintén hónapok óta jóval többen (jelenleg a megkérdezettek 48%-a) érzékelik úgy, hogy közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többségben, mint ahányan a jelenlegi kormány támogatóinak többségét észlelik (25%). Ez feltehetőleg arra vezethető vissza, hogy a közbeszédet tavaly óta a megszorításokkal, valamint a balatonőszödi beszéddel kapcsolatos, tehát a kormány számára kedvezőtlen témák uralják.
Az előző hónaphoz hasonlóan, a júniusi felmérésünkben is szerepelt az a kérdés, amely a két oldal mellett egy, a jelenlegi pártoktól független politikai erő elvi hatalomra jutásának támogatottságára kérdez rá. Ebben a hármas kontextusban, a jelenlegi kormányoldal támogatottsága –májushoz hasonlóan– továbbra is nagyobb (30%), mint a Fidesz vezette ellenzéké (23%), bár azóta a különbség öt százalékponttal csökkent. A legnagyobb tábort azonban most is egy, a mostani pártoktól független új politikai erő tudhatja a magáénak (37%). A korábbi felmérésekhez hasonlóan most is igaz, hogy a Fidesz szavazóinak kb. egynegyede valójában szívesebben adná voksát egy új, a mostani pártoktól független formációra, az MSZP-szavazók körében azonban alig több mint 10% az ilyen potenciál. Ezen felül a Fidesz-szavazók 12%-a szívesebben támogatna egy Orbán Viktor nélküli Fideszt, míg az MSZP esetében csak 4% azok aránya, akik inkább Gyurcsány Ferenc nélkül látnák szívesen pártjukat.
Az általános politikai állapotok kritikájának tekinthető az is, hogy a kérdezettek 60%-a inkább vagy teljes mértékben elégedetlen a demokrácia helyzetével Magyarországon (az elégedettek aránya a februári 36-ról 33%-ra csökkent). A Fidesz szavazóinak több mint háromnegyede elégedetlen, az MSZP-sek esetében viszont „csak” 45% ez az arány.
