A kérdezettek egyharmada soha nem vásárol bort, további jelentős hányaduk pedig legfeljebb évente néhányszor. Csupán minden harmadik megkérdezett állította azt, hogy legalább havonta vásárol bort és minden ötödik, hogy havonta többször is. A bort soha sem vásárlók harmada (az összes megkérdezett 10 százaléka) viszont azért nem vásárol bort, mert maga termeli azt.
A fiatalok között lényegesen több a rendszeres borvásárló: míg a hatvan év felettieknek csak 12 százaléka vásárol havonta többször is bort, a negyven év alattiak esetében ez az arány 25 százalék. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a jövedelem esetében: a legfeljebb 125 ezer forint havi nettó családi jövedelemmel rendelkezők között csak fele annyi (10%) a rendszeres borvásárló, mint a teljes mintában (20%). Ezzel szemben a 200 ezer forint feletti családi jövedelemmel rendelkezők 27 százaléka vásárol havonta többször is bort. Szintén magas, 20 százalék feletti a rendszeres borvásárlók aránya az érettségizettek és a diplomások között, a legfeljebb nyolc osztály végzetteknek viszont csak elenyésző hányada, 5,5 százaléka vásárol havonta többször is bort. A legszorosabb összefüggést azonban a lakóhely tekintetében tapasztaltuk: a budapestiek harmada rendszeres borvásárló, szemben a falvakban élők 12 százalékával.
A bort nem vásárlók viszonylag jelentős hányada maga termeli borát, illetve étteremben, borozóban, stb. fogyasztja, vásárolja: így noha csak a kérdezettek 20 százaléka vásárol havonta többször bort, a rendszeres fogyasztók aránya 30 százalék.
A borvásárlás és a borfogyasztás szocio-demográfiai profilja lényeges eltérést mutat. Így például a községekben élők körében lényegesen magasabb a gyakran fogyasztók, mint a vásárlók aránya (28, illetve 12 százalék). Figyelemreméltó, hogy a megkérdezett diplomások 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy havonta többször is iszik bort. Ez azt jelenti, hogy míg a gyakori borvásárlás a magas jövedelműekre volt leginkább jellemző (27%), addig a gyakori borfogyasztás a legmagasabb iskolai végzettségűekre a leginkább jellemző. A borvásárlás leggyakoribb motivációja a vendégség, mások vendégül látása, családi ünnepségek, a legalább évente néhány alkalommal vásárlók 69%-a szokott állítása szerint ilyen célból bort venni. Ajándékozás céljából 56% szokott bort vásárolni, saját fogyasztásra pedig 46%. A viszonylag rendszeresen, saját fogyasztásra bort vásárlók többsége fiatal (42 százaléka 40 év alatti), a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozik (39 százalékuk 200 ezer forint feletti családi jövedelemmel rendelkezik, városban él (47 százaléka tartozik ebbe a csoportba, de a budapestiek aránya is 29 százalék), és magas (érettségizett vagy felsőfokú) iskolai végzettségű.
A legalább évente néhány alkalommal bort vásárolók a borvásárlás helyszíneként a leggyakrabban az őstermelőket (27%), illetve a hipermarketeket említik (40%), de a borvásárlás gyakori helyszínének számítanak a kisebb boltok (11%) és a kiskereskedelmi bolthálózatok is. Feltűnően alacsony azok aránya, akik borszaküzletben vásárolnak, a legalább évente néhány alkalommal vásárlók alig 2 százaléka jelölte meg a szakboltokat a vásárlás helyszíneként.
Az évente legalább néhány alkalommal bort vásárlók között a vörösborok a legnépszerűbbek. A bort vásárolók 28-28 százaléka említette a száraz, illetve a félédes vörösborokat, de az édes vörösborokat (!) is 24 százalékuk jelölte meg. A fehérborok között az édest említették legtöbben (20%), a száraz fehérborokat viszont csak a kérdezettek 10 százaléka. A roséborok számítanak a legkevésbé kedvelteknek (2-7%).
Tehát a kérdezettek szembeötlően nagy hányada jelölte meg a különböző édes borokat. Jelzésértékű viszont, hogy a havonta több alkalommal is bort vásárlók körében már egyértelműen a száraz borok a legnépszerűbbek. E csoportban a száraz vörösbort a kérdezettek 56 százaléka, a félédes vörösbort 20 százalék, a száraz fehérbort 24 százalék, a félédes és az édes fehérbort 13-13 százalék jelölte meg. Tehát a bort csak ritkán vásárlók tekintélyes része az édes borokat preferálja, aminek az a legvalószínűbb magyarázata, hogy a borokat kevésbé ismerők úgy gondolják, hogy az „édes” jelenti a minőséget.
A legalább évente néhány alkalommal bort vásárlók között a minőségi és az asztali borok közül 73% inkább a minőségit választja, 10% mindkettőt egyformán, s csak 13% preferálja az asztali borokat (a válaszokat természetesen befolyásolja, hogy a kérdezettek maguk döntik el, mit értenek minőségi illetve asztali boron). A minőségi borok nagyarányú preferálása már csak azért is meglepő, mert amikor arra kértük a kérdezetteket, hogy sorolják fel, milyen borászatok borait kedvelik, nagyon kevesen voltak, akik akár csak egy borászatot is megjelöltek volna. Az évente többször is bort vásárlók (az összes megkérdezett 52%-a) között a legnépszerűbb borászatok is alig érték el a 10 százalékos említést. A legtöbben a Tokaj Kereskedőházat említették (az évente többször bort vásárlók 14%-a), majd az Egervin következett 10 százalékkal, illetve a Varga pincészet 4 százalékkal.
A vásárolt bor származását tekintve a válaszadók döntő része (94%) magyar borokat szokott vásárolni, 5 százalékuk vegyesen külföldit és magyart is, és csupán a borvásárlók 1 százaléka vesz inkább külföldi bort (az olasz és spanyol borokat említették legtöbben). A borfajtákat tekintve (az évente több alkalommal is bort vásárlók 37%-a) a bikavért vásárolják a leggyakrabban, ezt követi a tokaji aszú (22%), a merlot és a kékfrankos (19-19%). A többi borfajtát a válaszolók kevesebb, mint 10 százaléka említette.
