A Forsense 2007 júliusában végzett kérdőíves közvélemény-kutatásában többek között Horn Gyula elmaradt kitüntetésére vonatkozó kérdések is szerepeltek. Ez az esemény a közvélemény legszélesebb köreibe eljutott, hiszen a megkérdezettek 94 százaléka saját bevallása szerint hallott arról, hogy Gyurcsány Ferenc 75. születésnapja alkalmából kitüntetésre javasolta Horn Gyulát. Ráadásul az elmúlt hét legfontosabb eseményei között is a kitüntetés ügyét említették a legtöbben, igaz, ez mindössze a válaszadók egyötödét jelenti (46 százalékuk nem tudott egyetlen eseményt sem említeni).

A köztársasági elnök mérlegelési jogkörével kapcsolatos percepciók

A megkérdezettek mintegy kétharmada (65%) egyetértene azzal az Alkotmánybíróság által is megerősített állásponttal, hogy a mindenkori köztársasági elnök maga dönthesse el, kitünteti-e a hozzá felterjesztett személyeket, vagy sem. Ugyanakkor, mivel a konkrét eset (párt)politikai viták kereszttüzébe került, ez a kérdés is megosztó jellegűvé vált. A felmérés azt mutatja, hogy a köztársasági elnök jogosultságának megítéléséről a két nagy párt szavazói között jelentős különbség mutatkozik. A Fidesz-szavazók 83 százaléka inkább egyetért – nagy többségük fenntartások nélkül – a köztársasági elnök mérlegelési jogával, míg az MSZP-szavazók között azok vannak többen (55%), akik inkább nem támogatják az államelnöknek ezt a jogát. Ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok és a preferenciájukat eltitkolók többsége (67, illetve 71%) inkább helyesli a köztársasági elnöknek a kitüntetések adományozásában megmutatkozó „aktivista” szerepfelfogását.

Míg az egyes szociodemográfiai tényezők (a kérdezett neme, életkora, iskolázottsága) csak mérsékelt hatást gyakorolnak a kérdés általános megítélésére, addig a válaszadók politikai beállítottsága sokkal inkább magyarázza a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos ellentétes megítéléseket. A magukat a politikai paletta baloldalára sorolók többsége szerint az elnöknek nincs mérlegelési joga. Ugyanakkor a balközép táboron belül már valamivel többen vannak ezzel ellentétes véleményen, a magukat a politikai jobboldalon elhelyezők között pedig egyértelműen többségi álláspont, hogy az államelnök maga kell hogy megválaszthassa, kit kíván kitüntetni.

A Horn-kitüntetés ügye: pártpolitikai alapú megosztottság

Feltehetőleg a konkrét eset, a Horn-kitüntetés ügyében mutatkozó megosztottság magyarázza a köztársasági elnök szerepfelfogásával illetve jogkörével kapcsolatos ellentétes álláspontokat. Az aktuális konfliktust, a Horn-kitüntetés ügyét vizsgálva ugyanis a felmérés arra az eredményre jutott, hogy a megkérdezettek 51 százaléka inkább egyetért azzal, hogy Sólyom László nem írta alá a kitüntetésre vonatkozó előterjesztést, míg 43 százaléka inkább ellenzi azt. A válaszokat az általános – az elnök jogkörét érintő – kérdés esetében tapasztaltnál még erősebben befolyásolja a pártszimpátia: a Fidesz-szavazók 82 százaléka inkább helyesli, míg a szocialista szavazók 74 százaléka ellenzi Sólyom László döntését. A kérdést némileg ellentétesen ítéli meg az ismeretlen pártpreferenciájúak két nagy csoportja: akik nem tudják, most vasárnap melyik pártot választanák, azok 55 százaléka helyteleníti a kitüntetés megtagadását, akik nem árulják el pártválasztásukat, azok többsége (57%) viszont inkább helyesli ezt a lépést.

A megkérdezettek nagy többsége (70%) azonos álláspontot képvisel az általános kérdés és a konkrét ügy megítélésében is, tehát vagy úgy véli, hogy a köztársasági elnök rendelkezik mérlegelési jogkörrel, és ebben az esetben helyesen élt is azzal (45%), vagy úgy gondolja, nem mérlegelhet, és Horn Gyula esetében sem tette ezt helyesen (25%).

A legnagyobb arányú ellentétes vélemény azok körében tapasztalható, akik „inkább egyetértenek” azzal, hogy a mindenkori köztársasági elnöknek jogában áll kiválasztani, kit tüntet ki. Az e csoportba tartozók többsége (57%-a) inkább, vagy egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy Sólyom László nem tüntette ki Horn Gyulát. Az elnök mérlegelési jogát vitatók közt ugyanakkor olyanok is akadtak – igaz, jóval kisebb arányban (14%) – akik viszont úgy gondolták, hogy ennek ellenére helyesen cselekedett Sólyom László, amikor megtagadta Horn Gyula kitüntetését.

Módszertan:

A kutatás adatfelvétele 2007. július 3. és 10. között zajlott, melynek során összesen 1012 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt CATI módszerrel kérdeztek meg a kitüntetéssel kapcsolatos kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása rétegzett véletlen kiválasztással történt. A válaszadók a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség, háztartásméret) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével korrigálva lettek. A mintavételből fakadóan a közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.