A Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007. augusztus 22. és 29. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat pedig iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.
1. Általános közérzet, legfontosabb események
A lakosság általános közérzetét mérő, 100 fokú skálán mért index az előző hónaphoz hasonlóan alacsony értéket, 30 pontot mutat. Ez a közérzet-index a tavaly őszi események óta gyakorlatilag folyamatosan 25-30 pont között mozog. A megkérdezettek mindössze 6%-a szerint mennek ma jól a dolgok Magyarországon, míg 56% szerint rosszul, vagy nagyon rosszul.
A közérzetben mutatkozó különbségeknek – mint minden más, a politikával, közélettel kapcsolatos jellemzőnek is – az egyik legfontosabb magyarázó tényezője a pártpreferencia. Az MSZP szavazóinak átlagos értékelése augusztus végén nem sokkal marad el a közepestől (46 pont), a Fidesz szavazóinak átlagértéke viszont még a lakossági átlagnál is alacsonyabb (21 pont).
Augusztus utolsó hetében az elmúlt hét legfontosabb eseményei között a Magyar Gárda megalakulását és az ezzel kapcsolatos híreket, valamint az augusztus 20-ai ünnepségeket említették a legtöbben, emellett a guargumi-ügy, valamint a labdarúgó válogatott Olaszország ellen aratott győzelme kapott még meglehetősen nagy számú említést.
2. Részvételi szándék
A nyár folyamán korábban végzett felméréseinkben a politikai passzivitás és elbizonytalanodás erősödésének jeleit tapasztaltuk. Jelenlegi kutatásunk eredményei is megerősítik ezt a trendet, azzal a kiegészítéssel, hogy a július folyamán mért kiemelkedően magas ellenzéki előny egyszeri kiugró adatnak tűnik, s a mostani eredmények több szempont alapján is illeszkednek a tavaszi-nyár eleji trendekhez.
Az egy hónappal ezelőttihez hasonlóan augusztus végén is a megkérdezetteknek mindössze 60%-a menne el biztosan szavazni saját állítása szerint, a valamilyen pártot választók aránya pedig a júliusi értéknél is 6 százalékponttal alacsonyabb, a megkérdezetteknek alig több mint fele (51%) nevezett meg valamilyen pártot arra a kérdésre, hogy ha most vasárnap választásokat rendeznének, akkor kire szavazna. Ezzel szemben a megkérdezettek 18% szerint nincs ma olyan párt, amelyre szavazna, illetve biztos benne, hogy nem menne el szavazni, 13% nem tudja, mely pártot választaná, 18% pedig nem árulja el a pártpreferenciáját.
Szintén roppant alacsony a választások kimenetelének előrejelzése szempontjából különösen fontos biztos szavazó és pártot is választó csoport aránya, a lakosságon belül alig 40% sorolható ebbe a kategóriába. Ez az érték megegyezik a júniusban mért adattal, s 4 ponttal marad el a múlt havitól.
3. Pártválasztás
Mind az összes választásra jogosult körében, mind a biztos szavazó pártválasztók közt továbbra is stabil Fidesz-előny mutatkozik, bár ennek mértéke mindkét esetben alacsonyabb az elmúlt hónaphoz képest. Augusztus végén a teljes felnőtt lakosság 26%-a szavazna a Fideszre, és 17% az MSZP-re, ami utóbbi esetében stagnálást, előbbi esetben pedig 4 százalékpontos visszaesést mutat. A két kisebb párt közül az MDF 4, az SZDSZ 3%-os támogatottságot tudhat maga mögött, míg a többi párt támogatottsága gyakorlatilag nem mérhető.
A teljes párttámogatottsági mutató (amely a pártpreferencia adatokat kiegészíti az ismeretlen pártválasztásúak válaszaival arra a kérdésre vonatkozóan, hogy melyik párt győzelmének örülne a leginkább) hasonló eredményekről tanúskodik, a Fidesz támogatói köre 30%, az MSZP-é pedig 20% ez alapján a kérdés alapján.
A biztos szavazó, és pártot is választó népességen belül 54% szavazna a Fideszre és 33% az MSZP-re. Itt is 4 százalékponttal csökkent, de továbbra is igen stabil a Fidesz előnye. A két kisebb párt egyaránt éppen az 5%-os parlamenti küszöbön áll.
4. Miniszterelnöki alkalmasság
A nem közvetlenül a pártválasztásra vonatkozó politikai kérdések – melyek esetében általában nagyobb a válaszadási hajlandóság – sokkal szorosabb képet mutatnak az erőviszonyokról. Ahogyan az év első felében, úgy most sincs gyakorlatilag különbség a tekintetben, hogy Gyurcsány Ferencet, vagy Orbán Viktort tartják-e alkalmasabbnak a megkérdezettek a miniszterelnöki posztra. 33% említi a jelenlegi kormányfőt, 34% pedig a korábbit. Ugyanakkor továbbra is gyakorlatilag minden negyedik megkérdezett azon a véleményen van, miszerint egyikük sem alkalmas erre a hivatalra.
5. Kormány és ellenzék tevékenységének valamint a kormányváltás szükségességének megítélése
Mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége (62 illetve 60%-a) inkább negatívan értékeli, a múlt havi 10 százalékpontos különbség tehát ez esetben is átmenetinek bizonyult, s a korábbi kutatási eredményekhez hasonlóan gyakorlatilag most sem tapasztalni eltérést a két érték között. Ugyanakkor változatlanul igen magas (31%) azok aránya, akik mind a két oldal tevékenységét negatívan értékelik. Továbbra is a Fidesz-szavazók körében tapasztalható nagyobb arányú elégedetlenség a saját oldal tevékenységével (25%), mint az MSZP-sek esetében (15%).
A miniszterelnöki alkalmasság megítéléséhez hasonlóan döntetlen a helyzet, ha azt a két opciót állítjuk egymással szembe, hogy a jelenlegi kormány maradjon-e hatalmon (43% támogatja), vagy legyen-e kormányváltás (42%). Tehát a kormányváltók júliusi relatív többsége e tekintetben is egyszeri kiugró adatnak bizonyult, s a mostani eredmények illeszkednek az év során korábban tapasztalt alacsony, statisztikai értelemben nem szignifikáns eltérések sorába.
A valós erőviszonyoktól jelenleg is erősen eltér azok percepciója: a megkérdezettek közel fele (48%) úgy érzékeli, hogy közvetlen környezetében a kormányváltást kívánók vannak többségben, míg az ezzel ellentétes nézetet uralkodónak érzők alig feleannyian vannak (23%). A helyzet e tekintetben sem változott drasztikusan az év eleje óta, s mindez magyarázatul szolgálhat az MSZP-szimpatizánsok egy részének rejtőzködéséhez is.
6. Egy új politikai erő megjelenésének lehetősége
Az előző hónapokhoz hasonlóan most is feltettük azt a kérdést, ahol öt lehetőség közül választhatják ki a kérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás: MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése.
Ennél a kérdésnél az MSZP-nek kedvező két válasz támogatottsága a jelentősebb (30%), míg a Fidesz esetében 24% a két arány összege. A pártválasztással ellentétesnek mutatkozó erőviszonyok alapvetően két okra vezethetők vissza.
Egyfelől az MSZP „rejtőzködő” támogatói egy ilyen indirekt kérdés esetében könnyebben vállalják népszerűtlennek gondolt véleményüket (akik nem árulják el pártválasztásukat, azok kb. háromszor akkora arányban választják itt az MSZP számára kedvező két opció valamelyikét, mint a Fidesznek előnyös válaszokat).
Másfelől pedig az ötödik válaszlehetőség, a független új politikai erő hatalomra jutásának gondolata meglehetősen népszerű a Fidesz-szavazók körében, minden negyedik közülük ezt a választ adja, míg az MSZP szavazói esetében csupán 8% gondolja, hogy egy új politikai erő jelentene csak megoldást. A „harmadik erő” támogatottsága egyébként is igen magas, a megkérdezettek 35%-a szavazna egy pontosabban nem körvonalazott, de a jelenlegi pártoktól eltérő új formációra.
2007. 9. 10. 11:45
