A 2007. októberi országos közvélemény-kutatásunkban egyes politikusok rokonszenvindexét is vizsgáltuk. Negyedévente elvégezzük vizsgálatunkat a politikusok ismertségéről és népszerűségéről. Az eredmények alapján nem történt jelentős elmozdulás a legutóbbi politikusi népszerűség-vizsgálatunkhoz képest. A skála alsó végén most is Horváth Ágnes egészségügyi miniszter található, akinek hárompontos emelkedés után is ugyanennyivel marad el a népszerűségi mutatója az utolsó előttiétől, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökétől. A legmagasabb értékkel pedig továbbra is Kósa Lajos Fidesz alelnök rendelkezik, akit Sólyom László köztársasági elnök, valamit Szili Katalin házelnök követ a sorban. A korábban folyamatosan a képzeletbeli dobogó valamely fokát elfoglaló MDF elnök, Dávid Ibolya népszerűsége szignifikánsan elmarad e három politikusétól, jelenleg 55 ponttal a negyedik a rangsorban.
A rokonszenv/ellenszenv lista utolsó öt helyén kizárólag vezető kormánypárti politikus található, köztük a kormányfő. Ugyanakkor Szili Katalinon kívül még egy kormánypárti politikus népszerűségi indexe haladja meg a közepes szintet jelentő 50 pontot: Fodor Gábor környezetvédelmi miniszteré (53 pont).
Az összes felsorolt politikus átlagos rokonszenvét tükröző 46 pontos értéknél alacsonyabbal találkozhatunk ellenzéki politikus, nevezetesen Mikola István és Semjén Zsolt esetében is (41 ill. 42 pont).
A legnagyobb változást Szekeres Imre rokonszenvindexe mutatta előző felmérésünkhöz viszonyítva (+4 pont), rajta kívül a már említett Horváth Ágnes, valamint Sólyom László mutatója változott statisztikai értelemben szignifikánsan (+3-3 pont). Szignifikáns csökkenést egy esetben sem találtunk. A politikai elittel szembeni jelenlegi általános elégedetlenség és a szeptemberi eredményekkel történő összehasonlításban tapasztalt negatív tendenciák az egyes politikusok megítélése szintjén negyedéves összevetésben nem mutatkozik meg.
Sem Kósa Lajos (80%), sem Horváth Ágnes ismertsége (90%) nem változott jelentősen az elmúlt 3 hónapban. A legkevésbé ismert politikus a listán Pelczné Gáll Ildikó Fidesz alelnök 64%-kal és Juhász Ferenc MSZP elnökhelyettes 67%-kal, de nem éri el 75%-os ismertséget Varga Mihály (71%), Kiss Péter (72%) és Semjén Zsolt (74%) sem.
A felsorolt politikusok átlagos indexértéke felfogható a politikusi elit átlagos népszerűségeként is. A 46 pontos átlagindex közepesnél alacsonyabb értékről tanúskodik, a negatív általános közhangulat leginkább ebben a mutatóban mutatkozik meg. A két nagy párt támogatói magasabbra értékelik a politikusi elit egészének népszerűségét, mint a kisebb pártok szavazói, vagy a bizonytalanok. A Fidesz szavazói átlagosan valamivel magasabbra értékelik az ellenzéki politikusokat (70 pont), mint az MSZP-sek a kormánypártiakat (64 pont), míg az ellenkező oldalhoz tartozók megítélése hasonlóan alacsony (MSZP-sek: 31 pont, Fidesz-szavazók: 29 pont).
A listában szereplő két MDF-es politikus a népszerűségi indexek alapján inkább a kormányoldalhoz sorolható. Dávid Ibolya 21, Herényi Károly pedig 16 ponttal kapott magasabb indexpontszámot az MSZP szavazói körében, mint a fideszesek esetében, és mindketten népszerűbbek a baloldalon is Horváth Ágnesnél, valamint Demszky Gábornál (ők a legkevésbé népszerű kormánypártiak szocialista szimpatizánsok között).
Mindkét oldalon a vezető, azaz Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a legnépszerűbb (75 ill. 79 pont), mint ahogy ők is a legnépszerűtlenebbek az ellentétes oldalon (Gyurcsány: 11 pont, Orbán: 19 pont). A Fidesz-szavazók körében a legkevésbé rokonszenves jobboldali politikus Mikola István, aki az MSZP-szavazók körében az utolsó előtti helyen áll.
Az MSZP-sek körében a Fidesz politikusai közül sajátosan magas Kósa Lajos elfogadottsága (53 pont), aki mögött a második legmagasabb értéket felmutató fideszes, Varga Mihály is 15 ponttal marad el (Kósa a Fideszesek körében 77 ponttal a második, Varga a harmadik 73 ponttal).
A Fidesz szavazói körében a kormánypárti politikusok egyikének sem éri el a népszerűsége az 50 pontot, a legmagasabb pontszámot Szili Katalin (48 pont) és Fodor Gábor (46 pont) kapta (az MDF két politikusa 42 ponttal csak utánuk következik a rangsorban).
A pártválasztásukban bizonytalanok közt az átlagosnál 5-8 ponttal magasabb a népszerűsége a legtöbb kormánypárti, illetve a kormányoldalhoz sorolható politikusnak (Hiller István, Kóka János, Dávid Ibolya, Lendvai Ildikó, Demszky Gábor, Juhász Ferenc, Fodor Gábor), míg a Fidesz politikusai közt csak olyat találunk, aki a teljes lakosság átlagával megegyező, vagy annál alacsonyabb népszerűséggel bír a bizonytalanok közt. Ez utóbbi csoportba tartozik Navracsics Tibor, Varga Mihály és Tarlós István.
Sólyom László köztársasági elnök a népszerűség alapján a jobboldalhoz sorolható, a Fidesz szavazók körében elért 75 pontját csak Orbán Viktor népszerűsége előzi meg, ezzel szemben az MSZP-sek közt kapott 43 pontja elmarad nem csupán az összes kormánypárti politikusétól, de a már idézett Kósa Lajosétól is.
A budapestiek körében is Kósa Lajos a legnépszerűbb politikus több mint 60 ponttal, őt két kormánypárti politikus (Szili Katalin és Fodor Gábor), valamint a köztársasági elnök követi 50 pontnál magasabb rokonszenv-indexszel, de összességében az ellenzéki politikusok a fővárosban is népszerűbbek mint a kormánypártiak. A második legnépszerűbb Fideszes politikus az 5. helyen Varga Mihály, majd Dávid Ibolya következik. Tarlós István 50 pontja Demszky Gábor főpolgármester pontszámánál 15 ponttal magasabb. Az utolsó helyeken Budapesten is Gyurcsány Ferenc és Horváth Ágnes található.
Egy többváltozós statisztikai eljárás (MDS, többdimenziós skálázás) segítségével mód nyílt arra, hogy elhelyezzük az egyes politikusokat népszerűségük alapján egy kétdimenziós térben. Az egyes politikusok elhelyezkedése segít értelmezni a dimenziókat, ami hozzásegít a népszerűségek mögöttes okainak feltárásához is. Jelen esetben az egyik, a kormány-ellenzék ellentétet tükröző dimenzió bizonyult a politikusok népszerűségének elsődleges meghatározó tényezőjének. Az elemzés alapján jól kimutatható, hogy Dávid Ibolya és Herényi Károly ebben az esetben is a kormánypárti térfélen található, Sólyom László pedig az ellenzékin.
A másik nehezebben értelmezhető dimenziónak feltehetően az integráló-megosztó címkék feleltethetőek meg, az egyes politikusoknak a másik oldalhoz tartozó szavazók körében szerzett pontszámainak értékelése alapján. Kósa Lajos, Sólyom László és Varga Mihály tartozik inkább az integráló személyek közé ellenzéki oldalon, Szili Katalin, Kiss Péter és Fodor Gábor illetve Dávid Ibolya és Herényi Károly a másikon.
2007. 10. 31.
