A Forsense a Századvéggel közös választáskutatási programjában kérdőíves kutatást végzett 2008. február 2. és 15. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok hibahatára nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékpont.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük, és ahol lehetőség nyílik rá, ott összehasonlítást teszünk korábbi felméréseink eredményeivel is.
1. Közérzet, legfontosabb események
Az elmúlt egy hónapban sem mutatott változást az ország helyzetének megítélését mérő lakossági általános Közérzet Indexe (KI), amely immár a negyedik egymást követő hónapban áll 25 pontos mélyponton.
A megkérdezettek közel kétharmada adott közepesnél rosszabb osztályzatot arra a kérdésre, hogy hogyan mennek a dolgok az országban, a pozitívan értékelők aránya pedig éppen hogy eléri a 4%-ot. A Fidesz szavazóinak 13 pontos átlagértéke három ponttal marad el a múlt havi pontszámtól, de ugyanez igaz a szocialista szavazók 44 pontos átlagára is. Ez utóbbi érték azt jelzi, hogy a nagyobbik kormánypárt szavazói is hónapok óta közepesnél valamivel rosszabbra értékelik összességében az ország helyzetét. A pártválasztásukban bizonytalanok 28 pontos átlagértéke változatlan január óta, ami egyben azt is jelenti, hogy a két nagy szavazói csoport átlagértékének csökkenésével immár egyik párt szimpatizánsaihoz sem áll közelebb a Közérzeti Index alapján a bizonytalanok csoportja.
A megkérdezettek 56%-a tudott legalább egy történést megnevezni arra a kérdésre, hogy melyek voltak az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményei. Három téma emelkedik ki az említések gyakorisága alapján: az egészségügyi törvény, a közelgő népszavazás, valamint a vasutassztrájk. (A két vezető párt politikusának évértékelő beszédét hagyományosan a fontosnak tartott események közt szokták említeni februárban, de jelen esetben Orbán Viktor évértékelésére a kutatás lezárása előtt két nappal került sor, Gyurcsány Ferencére pedig már az után, ezért most nem értékelhető ez a két esemény).
2. Pártválasztás
A népszavazási kampány kezdete ellenére a politikai aktivitás továbbra is meglehetősen alacsony szinten áll. A megkérdezetteknek mindössze 57%-a biztos benne, hogy most vasárnap elmenne szavazni, ha választásokat rendeznének (-4 százalékpont az elmúlt hónaphoz képest), és alig emelkedett azok aránya (46%, +2 százalékpont), akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, mely pártra adnák voksukat, s ezt a választásukat el is árulják. Nem változott azok köre, akik kétszeri rákérdezés ellenére is biztosan állítják, hogy nem mennének el szavazni, ugyanakkor a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya immár megközelíti a kérdezettek negyedét. Az elmúlt két hónap során összesen 7 százalékponttal nőtt ez a csoport, míg a pártválasztásukban bizonytalanoké 8 százalékponttal csökkent (jelenleg 21% az arányuk). Ez a jelenség hasonló az előző két parlamenti választás előtt tapasztaltakhoz, amikor a kampány előre haladtával párhuzamosan csökkent az állást foglalni képtelenek tábora, és növekedett a titkolózóké.
A múlt havi mélypont után valamelyest emelkedett az MSZP támogatottsága és jelenleg 13%-ot mutat, az elmozdulás azonban statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikánsnak. A Fidesz támogatottsága megegyezik a múlt havi 26%-os értékkel. Az MDF továbbra is megelőzi az SZDSZ-t (3 illetve 2%), míg az összes többi párt támogatottsága együttesen 2%.
Noha a teljes választói körben kis mértékben csökkent a két nagy párt közti különbség, a változatlanul igen kis arányú (35%) biztos szavazó és pártot is választók esetében az ellenkezőjét tapasztalni: míg az MSZP támogatottsága (26%) nem változott ezen a választási eredmények előrejelzése szempontjából fontos bázison, addig a Fidesz esetében 3 százalékpontos emelkedés mutatkozik (64%). A részminta méretéből fakadóan azonban ebben az esetben sem nevezhetjük szignifikánsnak a változást. Annyi mindenesetre látható, hogy a biztos szavazók körének csökkenése inkább az amúgy is bizonytalan preferenciájú csoportokat érintette, míg a Fidesz táborát a legkevésbé. A jelenlegi állás szerint sem az MDF, sem az SZDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt a biztos szavazó pártválasztók körében sem.
3. Politikai attitűdök, preferenciák
A kormány megítélése javult január óta, de továbbra is többségben vannak a negatív véleményt alkotók (60%, -6 százalékpont). Ezzel szemben az ellenzék munkájáról kialakult kép hasonló mértékű romlást mutat: a negatív véleménnyel bírók tábora egy hónap alatt 5 százalékponttal emelkedett, jelenleg 57%. A negatív képen belüli árnyalati különbség jelentősebb: míg a kormány esetében 30% az egyértelműen rossz véleménnyel bírók aránya (és ugyanekkora az „inkább negatívan” vélekedőké), addig az ellenzék esetében a határozottan rossz megítélés (19%) kisebbségben van az enyhébb negatív véleményt képviselők kategóriájával szemben (37%).
A mindkét oldallal elégedetlenek aránya jelenleg is 31%, a kormánnyal elégedetlenek, de az ellenzékkel elégedetteké 5 százalékponttal csökkent (26%), míg az ezzel ellenkező attitűdűeké 2 százalékponttal emelkedett. A Fidesz szavazói továbbra is nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával (22%), mint az MSZP szimpatizánsai (15%).
Összességében jelenleg is relatív többségben vannak a kormányváltást pártolók, s bár januárhoz képest csak kis mértékű (2 százalékpontos) a csökkenés a kormányváltók és a kormányt megtartók csoportja között (44 ill. 33%), két hónap távlatából tekintve jelentősnek mondható 9 százalékponttal csökkent az eltérés a két tábor között. Továbbra is kb. minden ötödik megkérdezett nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.
Érdekes tapasztalat, hogy míg a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kormány megítélése talán elmozdult a mélypontról, addig az ezzel kapcsolatos közhangulat épp ellentétes tendenciát mutat: immár 52% azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többen (+8 százalékpont). Ugyanakkor a jelenlegi kormány megtartását kívánók többségét észlelők továbbra is a kérdezettek közel egy ötödét teszik ki, viszont csökkent az e kérdésben bizonytalanok aránya.
A két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenéséről tanúskodik az a kérdés is, ahol öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel ill. Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). Míg januárban még 6 százalékponttal többen támogatták a Fidesz számára kedvezőbb két válasz valamelyikét az MSZP-opciókkal szemben, addig mára eltűnt a különbség, mindkét oldal támogatottsága 22-22%.
A változás egyértelműen annak köszönhető, hogy 21-ről 15%-ra csökkent azok tábora, akik legszívesebben egy Orbán Viktor vezette Fideszt látnának hatalmon. Mindeközben az Orbán nélküli Fidesz-kormány támogatottsága nem változott (7%). A Fidesztől történő elpártolás azonban nem valamely másik párt támogatottságát növeli, hanem a jelenleg nem létező ötödik opcióét, nevezetesen egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erőt. A magukat Fidesz-szavazónak mondók mindössze fele választja az öt lehetőség közül az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormányt, 18% viszont egy Orbán nélküli Fideszt látna szívesebben kormányzati pozícióban, 21% pedig a „harmadik erő” híve.
Összehasonlításképp az MSZP szavazóinak kétharmada támogatja a Gyurcsány Ferenc által vezetett MSZP-kormány gondolatát, s a miniszterelnök általános népszerűtlensége ellenére is kisebb a támogatottsága körükben egy másik szocialista politikus által vezetett kormány gondolatának (7%), mint a Fidesz szavazói körében az Orbán nélküli kormányénak. Az is igaz ugyanakkor, hogy az MSZP-sek körében is erősen emelkedett a „harmadik erő”-t pártolók aránya (11-ről 21%-ra), amit a teljes mintában ellensúlyoz az MSZP-kormányt támogatók arányának növekedése a pártválasztásukat eltitkolók körében.
Csökkent az eltérés az elmúlt hónapokhoz viszonyítva Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki alkalmasságát tekintve is. Januárban még 10 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a posztra a volt miniszterelnököt, míg jelenleg az eltérés csupán 4 százalékpont. A csökkenés kizárólag Orbán Viktor támogatottságának visszaesésére vezethető vissza, a Gyurcsány Ferencet alkalmasabbnak tartók aránya nem változott az elmúlt hónapban (27%).
Mindkét politikus 85% körüli bizalmat élvez saját pártja hívei körében, ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok jelenleg is közel 10 százalékponttal nagyobb arányban tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, mint Orbán Viktort.