Az elmúlt egy hónapban sem mutatott változást az ország helyzetének megítélését mérő lakossági általános Közérzet Indexe (KI), amely immár a negyedik egymást követő hónapban áll 25 pontos mélyponton.

A megkérdezettek közel kétharmada adott közepesnél rosszabb osztályzatot arra a kérdésre, hogy hogyan mennek a dolgok az országban, a pozitívan értékelők aránya pedig éppen hogy eléri a 4%-ot. A Fidesz szavazóinak 13 pontos átlagértéke három ponttal marad el a múlt havi pontszámtól, de ugyanez igaz a szocialista szavazók 44 pontos átlagára is. Ez utóbbi érték azt jelzi, hogy a nagyobbik kormánypárt szavazói is hónapok óta közepesnél valamivel rosszabbra értékelik összességében az ország helyzetét. A pártválasztásukban bizonytalanok 28 pontos átlagértéke változatlan január óta, ami egyben azt is jelenti, hogy a két nagy szavazói csoport átlagértékének csökkenésével immár egyik párt szimpatizánsaihoz sem áll közelebb a Közérzeti Index alapján a bizonytalanok csoportja.

A megkérdezettek 56%-a tudott legalább egy történést megnevezni arra a kérdésre, hogy melyek voltak az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményei. Három téma emelkedik ki az említések gyakorisága alapján: az egészségügyi törvény, a közelgő népszavazás, valamint a vasutassztrájk. (A két vezető párt politikusának évértékelő beszédét hagyományosan a fontosnak tartott események közt szokták említeni februárban, de jelen esetben Orbán Viktor évértékelésére a kutatás lezárása előtt két nappal került sor, Gyurcsány Ferencére pedig már az után, ezért most nem értékelhető ez a két esemény).

2. Pártválasztás

A népszavazási kampány kezdete ellenére a politikai aktivitás továbbra is meglehetősen alacsony szinten áll. A megkérdezetteknek mindössze 57%-a biztos benne, hogy most vasárnap elmenne szavazni, ha választásokat rendeznének (-4 százalékpont az elmúlt hónaphoz képest), és alig emelkedett azok aránya (46%, +2 százalékpont), akik a jelenlegi politikai palettán megtalálják, mely pártra adnák voksukat, s ezt a választásukat el is árulják. Nem változott azok köre, akik kétszeri rákérdezés ellenére is biztosan állítják, hogy nem mennének el szavazni, ugyanakkor a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya immár megközelíti a kérdezettek negyedét. Az elmúlt két hónap során összesen 7 százalékponttal nőtt ez a csoport, míg a pártválasztásukban bizonytalanoké 8 százalékponttal csökkent (jelenleg 21% az arányuk). Ez a jelenség hasonló az előző két parlamenti választás előtt tapasztaltakhoz, amikor a kampány előre haladtával párhuzamosan csökkent az állást foglalni képtelenek tábora, és növekedett a titkolózóké.

A múlt havi mélypont után valamelyest emelkedett az MSZP támogatottsága és jelenleg 13%-ot mutat, az elmozdulás azonban statisztikai értelemben nem nevezhető szignifikánsnak. A Fidesz támogatottsága megegyezik a múlt havi 26%-os értékkel. Az MDF továbbra is megelőzi az SZDSZ-t (3 illetve 2%), míg az összes többi párt támogatottsága együttesen 2%.

Noha a teljes választói körben kis mértékben csökkent a két nagy párt közti különbség, a változatlanul igen kis arányú (35%) biztos szavazó és pártot is választók esetében az ellenkezőjét tapasztalni: míg az MSZP támogatottsága (26%) nem változott ezen a választási eredmények előrejelzése szempontjából fontos bázison, addig a Fidesz esetében 3 százalékpontos emelkedés mutatkozik (64%). A részminta méretéből fakadóan azonban ebben az esetben sem nevezhetjük szignifikánsnak a változást. Annyi mindenesetre látható, hogy a biztos szavazók körének csökkenése inkább az amúgy is bizonytalan preferenciájú csoportokat érintette, míg a Fidesz táborát a legkevésbé. A jelenlegi állás szerint sem az MDF, sem az SZDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt a biztos szavazó pártválasztók körében sem.

3. Politikai attitűdök, preferenciák

A kormány megítélése javult január óta, de továbbra is többségben vannak a negatív véleményt alkotók (60%, -6 százalékpont). Ezzel szemben az ellenzék munkájáról kialakult kép hasonló mértékű romlást mutat: a negatív véleménnyel bírók tábora egy hónap alatt 5 százalékponttal emelkedett, jelenleg 57%. A negatív képen belüli árnyalati különbség jelentősebb: míg a kormány esetében 30% az egyértelműen rossz véleménnyel bírók aránya (és ugyanekkora az „inkább negatívan” vélekedőké), addig az ellenzék esetében a határozottan rossz megítélés (19%) kisebbségben van az enyhébb negatív véleményt képviselők kategóriájával szemben (37%).

A mindkét oldallal elégedetlenek aránya jelenleg is 31%, a kormánnyal elégedetlenek, de az ellenzékkel elégedetteké 5 százalékponttal csökkent (26%), míg az ezzel ellenkező attitűdűeké 2 százalékponttal emelkedett. A Fidesz szavazói továbbra is nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával (22%), mint az MSZP szimpatizánsai (15%).

Összességében jelenleg is relatív többségben vannak a kormányváltást pártolók, s bár januárhoz képest csak kis mértékű (2 százalékpontos) a csökkenés a kormányváltók és a kormányt megtartók csoportja között (44 ill. 33%), két hónap távlatából tekintve jelentősnek mondható 9 százalékponttal csökkent az eltérés a két tábor között. Továbbra is kb. minden ötödik megkérdezett nem tud vagy nem akar állást foglalni a kérdésben.

Érdekes tapasztalat, hogy míg a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kormány megítélése talán elmozdult a mélypontról, addig az ezzel kapcsolatos közhangulat épp ellentétes tendenciát mutat: immár 52% azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást kívánók vannak többen (+8 százalékpont). Ugyanakkor a jelenlegi kormány megtartását kívánók többségét észlelők továbbra is a kérdezettek közel egy ötödét teszik ki, viszont csökkent az e kérdésben bizonytalanok aránya.

A két politikai oldal támogatottsága közti különbség csökkenéséről tanúskodik az a kérdés is, ahol öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel Gyurcsány Ferenccel ill. Orbán Viktorral vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). Míg januárban még 6 százalékponttal többen támogatták a Fidesz számára kedvezőbb két válasz valamelyikét az MSZP-opciókkal szemben, addig mára eltűnt a különbség, mindkét oldal támogatottsága 22-22%.

A változás egyértelműen annak köszönhető, hogy 21-ről 15%-ra csökkent azok tábora, akik legszívesebben egy Orbán Viktor vezette Fideszt látnának hatalmon. Mindeközben az Orbán nélküli Fidesz-kormány támogatottsága nem változott (7%). A Fidesztől történő elpártolás azonban nem valamely másik párt támogatottságát növeli, hanem a jelenleg nem létező ötödik opcióét, nevezetesen egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erőt. A magukat Fidesz-szavazónak mondók mindössze fele választja az öt lehetőség közül az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormányt, 18% viszont egy Orbán nélküli Fideszt látna szívesebben kormányzati pozícióban, 21% pedig a „harmadik erő” híve.

Összehasonlításképp az MSZP szavazóinak kétharmada támogatja a Gyurcsány Ferenc által vezetett MSZP-kormány gondolatát, s a miniszterelnök általános népszerűtlensége ellenére is kisebb a támogatottsága körükben egy másik szocialista politikus által vezetett kormány gondolatának (7%), mint a Fidesz szavazói körében az Orbán nélküli kormányénak. Az is igaz ugyanakkor, hogy az MSZP-sek körében is erősen emelkedett a „harmadik erő”-t pártolók aránya (11-ről 21%-ra), amit a teljes mintában ellensúlyoz az MSZP-kormányt támogatók arányának növekedése a pártválasztásukat eltitkolók körében.

Csökkent az eltérés az elmúlt hónapokhoz viszonyítva Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki alkalmasságát tekintve is. Januárban még 10 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a posztra a volt miniszterelnököt, míg jelenleg az eltérés csupán 4 százalékpont. A csökkenés kizárólag Orbán Viktor támogatottságának visszaesésére vezethető vissza, a Gyurcsány Ferencet alkalmasabbnak tartók aránya nem változott az elmúlt hónapban (27%).

Mindkét politikus 85% körüli bizalmat élvez saját pártja hívei körében, ugyanakkor a pártválasztásukban bizonytalanok jelenleg is közel 10 százalékponttal nagyobb arányban tartják alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, mint Orbán Viktort.