A kérdezetteknek csupán elenyésző hányada válaszolta azt, hogy soha nem fogyaszt húst, viszont a naponta húsfogyasztók aránya jóval kisebb (39%), mint a tejfogyasztóknál (56%) mért átlag. A naponta húst fogyasztók aránya lényegesen különbözik egyes társadalmi csoportokban.
A 40 év alattiak közel fele eszik naponta húst, a 60 év felettieknél arányuk alig haladja meg az egynegyedet. Minden második budapesti naponta eszik húst, a városban illetve a falvakban élőknél ez az arány 36-37%. Szintén ötven százalékos a naponta húst fogyasztók aránya a magas (200 ezer forint felett) és a közepes (125-200 ezer forint közötti) jövedelmű családok esetében, míg a kisebb jövedelemmel rendelkezőknél csupán 28 százalék.
Végül a naponta húst fogyasztók aránya egyenesen arányban van az iskolai végzettséggel: a legfeljebb nyolc osztályt végzetteknek csupán 23, a diplomásoknak viszont 49 százaléka eszik naponta húst.
Arra a kérdésre, hogy milyen hústerméket szokott vásárolni, a kérdezettek többsége két választ adott: 70 százalékuk felvágottat, hentesárut, 52 százalékuk tőkehúst. A többi húsfélét lényegesen kevesebben választották: a szalámit még minden harmadik kérdezett, a kolbászt, a virslit és a gépsonkát viszont csak a kérdezettek 20-30 százaléka említette. Legritkábban pedig a halat (8%), a disznósajtot (4%) és a húskonzervet (2%) említették. Azok, akik naponta fogyasztanak húst, majdnem minden kategóriát nagyobb arányban jelöltek be.
Megnéztük, hogy a négy leggyakrabban vásárolt húsfajta esetében vannak-e jelentős eltérések aszerint, hogy a különféle csoportokba tartozók (de naponta húst fogyasztók) milyen gyakran említették őket.
A felvágottak választását mindenekelőtt az életkor befolyásolja. A 40 év alattiak 82, a 60 év felettieknek viszont csak 63 százaléka említette, hogy szokott ilyen húsfajtát vásárolni. A tőkehúsok esetében a jövedelmi helyzet szerint különülnek el csoportok: az alacsony és a közepes jövedelműeknek csak 44-45 százaléka említette, hogy tőkehúst szokott vásárolni, a kétszázezer forint feletti családi jövedelműknél viszont 74 százalék az említési gyakoriság.
A szalámi fogyasztását is döntően a jövedelem határozza meg. Ez a hentesáru ugyan elsősorban a fiatalok és a városban élők körében kedvelt, de egy csoport volt, ahol lényegesen gyakrabban említették mint az átlag (39%): a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók 61 százaléka mondta, hogy szalámit szokott vásárolni. A kolbász elsősorban a budapestiek körében népszerű (55 százalékos említés, szemben az összes megkérdezett 38 százalékával). Felmerülhet, hogy a vidéken élők nem boltból szerzik be a kolbászt, ennek azonban ellentmond, hogy nem csupán a falvakban (30%), de a városokban is lényegesen kevesebben (35%) említették ezt a hentesáru-fajtát.
A legegyértelműbb hatást a kolbász-vásárlásra – a szalámihoz hasonlóan –a jövedelmi helyzet jelentette. A legmagasabb jövedelműek 61 százaléka említette, hogy szokott kolbászt vásárolni, a közepes jövedelműek között ez az arány csak 34%, a legalacsonyabb jövedelműeknél pedig a 20 százalékot sem érte el.
A kérdezettek felületesen ismerik a húsipari cégeket. Negyedük egyetlen vállalatot sem tudott megnevezni, 41 százalékuk ismerte a Picket, 25 százalékuk pedig Gyulai Húst. Öt cég ismertsége 14-19% között mozog, a többi nem érte el a 10 százalékot sem. Így nem meglepő, hogy keveseknek van kedvenc hústermék márkája, a kérdezettek közel fele nem tudott ilyet megnevezni. 25%-uk a Picket jelölte meg, a többi márka „híveinek” aránya a 10 százalékot sem érte el. A Pick kiváló imázsát mutatja viszont, hogy a kérdezettek 37 százaléka szerint ennek a cégnek a legjobb minőségűek a termékei.
Amikor azt kérdeztük, hogy mi alapján választanak ki egy hústerméket, a legtöbben a „ránézésre friss” (51%) és a „legjobb minőségű” (18%) kategóriákat választották, a kérdezettek alig tizede tartotta fontosnak húsválasztásnál, hogy a kiválasztott termék a legolcsóbb legyen a kategóriájában.
Mivel a legtöbben nem ismerik jól a húsipari cégeket, így érthető, hogy sokan nem tudják, milyen tulajdonban vannak az egyes vállalatok. A válaszokból úgy tűnik, hogy elsősorban a cég nevének hangzása alapján vélik magyarnak vagy külföldinek a céget. Így a Pick-Délhúst a kérdezettek 76, az Orsit 66, a Herzet már csak 41, a Ringát pedig 20 százalékuk vélte magyar tulajdonúnak.
